Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-27 / 226. szám

2013. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 5 Gazdák jussa: volt föld, nincs föld iratok a tűzben Újabb ügy a bábonyi határban: hiába hitték 15 évig, hogy övék a 12 hektár Bari Lacika édesanyja: „Nem nyúltuk le beteg gyerekek pénzét” Paksi István: dobálnak bennünket ide-oda, senki sem mer dönteni A csövesek meg a Wartburger álomautó, avagy a földügyek rendben vannak ► Folytatás az 1. oldalról- Több mint százan érintettek: annak idején a megszűnő pél- pusztai állami gazdaság dolgo­zóiként húsz-húsz aranykorona értékű földet kaptunk végkielé­gítésként - eleveníti fel a tizen­egyek szószólója, a bábonyme- gyeri Paksi István. - Mi tizen­egyen itt a bábonyi határban, som-daránypusztai területen, a Fejér megyei kárrendezési hi­vatal kijelölése nyomán. Csak ezzel támadt később probléma, a többi egykori dolgozó azóta is műveli földjeit, tőlünk azonban elvették, pontosabban el akar­ják venni, de nem hagyjuk. Ti­zenöt évig abban a tudatban műveltük, hogy a miénk. Ak­kor azonban megjelent egy úr, a Pandora Kft.-re hivatkozott és azt állította, ő vette bérbe a terü­letet. Elővettük a papírjainkat, végül szerencsére nem szán­totta ki a lucernánkat. Közben szóltam a helyben gazdálkodó Gál Ferencnek, hogy kaszálja le nyugodtan a marháinak, bérle­ti díjat sem kértem tőle, mi sem firtattuk soha, hogy jár-e tá­mogatás a föld után, nem abból akartunk megélni. Kis idő múl­va aztán egy újabb bérlő jelent­kezett, ezúttal a Kapós Agro Kft. állította, hogy bérbe vette a területünket az állami földalap­kezelő szervezettől. A képvise­lője azonban azt mondta, „túr­játok csak, szántsátok csak, mi úgysem foglalkozunk ilyen kis darabokkal”. ■ Azt tanácsolták a gazdák­nak, forduljanak bíróság­hoz az igazukért, de ne­kik perre nincs pénzűk. Paksi Istvánék ekkor kezdtek el hivatalról hivatalra járni.- A siófoki és a megyei földhi­vatal is elutasított bennünket, arra hivatkozva: a tulajdonjog nem lett átvezetve a nevünkre, mert nem lett becsatolva annak idején az érintettek, az egyko­ri dolgozók névsora - így a szó­szóló. - A megyei földalapkeze­lő akkori vezetője azt tanácsol­ta, forduljunk bírósághoz, de nincs nekünk annyi pénzünk. Egy ügyvédet azért fogadtam, ő is fordult több helyre, a pél- pusztai gazdaság jogutódjá­nak ügyvezetője még tulajdon­jog-bejegyzési kérelmet is írt és az ügy közben egyre nagyobb port ver fel Bábonymegyeren, már csak azért is, mert sokak szerint összefügg Gál és Hor­váth gazda ügyeivel. A Facebo- ok-on egy bejegyzés élesen tá­madja a föd nélkül maradt gaz­dákat. „Mint Gyurcsány Feri, hazudnak a médiában reggel, délben, este. Látja a világ, mifé­le emberek laknak Bábonyme­gyeren. Látják, három gonosz ember milyen károkat okoz a nyugodt közösségnek. Állításuk szerint 18 éve gazdálkodnak. Hol? Mit tudnak megmutatni? Paksi Pityu titkár sok munka­helyen járt már. Mért nem jó sehol? Földjét eladta, pár gépe a posta udvarán hánykódik, vagy elcserélte Wartburger kód­jelű álomautójára. Megette ke­nyere javát és ennyire futotta. Gál Feri 18 év alatt mit adott a új megosztási vázrajzot is készí­tett (nem értem persze, hogy ez miért kell, hiszen osztatlan kö­zös tulajdonról van szó), de ezt sem fogadta el a földhivatal. An­gol tulajdonosa volt egyébként ekkor a pélpusztai kft.-nek, aki minden régi, a kárpótlással falunak cserébe azért hogy be­fogadták, szagolták a trágyát, hallhatták a disznóik visítását? Horváth miből fejleszt? Az a bontott tégla, amit nyert a bol­tos nénitől. Ágh úr: mindig segí­ti a falut, télen-nyáron saját gé­peivel, falunapra ad, templo­mot ment meg a pusztulástól. Láttátok az évek alatt. Ő vitte valamire...A földügyek rendben vannak. Mért lázadnak a csö­vesek? Az elmúlt évtizedekben minden terményt, bálát, fát, el tudtak lopni, most, hogy másé a jog a kezelésre, ez meg­szűnt...”- szegények vagyunk, nekünk csak ennyire futotta - reagál az „ismeretlen szerző” soraira Paksi István. - A szüleim ko­rán meghaltak, de négy gyere­ket tisztességgel fölneveltem. Igaz, hogy nem tudtam hozzá­kapcsolatos iratot eltüzelt. Se­bestyén Róbert, a nemzeti föld­alapkezelő (NFA) elnöke pedig azt válaszolta az ügyvéd levelé­re: a terület az államé, de bíró­sághoz fordulhatunk. „Azért nem tudták bejegyez­ni a tulajdonjogot, mert a föld­férni soha olyan lehetőségek­hez, amikből mások meggaz­dagodtak. De én legalább nyu­godtan alszom. Postai kézbesí­tő vagyok, 37 ezret keresek ve­le, meg lehet nézni a munka­könyvemet, mindig dolgoztam: akár a téesznél, akár a Sefag- nál, akár Pélpusztán. Mi csak a földünket akarjuk, nem hi­szem, hogy mi tennénk tönkre a mezőgazdaságot, az orszá­got. Hát nem látják, hogy olyan szegénység van, amilyen tán sose volt? Van traktorom, megszoktam művelni a falusi kerteket, de már nem hívnak, sok helyütt csak gaz nő, mert nincs pénz. Állatok is alig van­nak már a községben. Nem bá­nom én, ha egyesek ezerhek- társzám kapják a földeket, csak közben a szegényember­nek is jusson valami kevés. kiosztási könyv és a földkiadás­ban érintett személyek névsora nem került összekapcsolásra, s az állami gazdaság, illetve jog­utódja többszöri hiánypótlási felszólítás ellenére sem pótol­ta a hiányosságot” - ezt a Köz- igazgatási és Igazságügyi Hiva­tal írta a gazdáknak, hozzátéve: „a kft. iratanyagaiban fellelhe­tő igazoló dokumentumok tud­ják elősegíteni a tulajdonjogi bejegyzést”. Mely iratokat Pak­si István szerint az „angol eltü­zelt”. A kör tehát bezárult? - Itt vannak a kért iratok a kezem­ben, egy korábbi bábonymegye- ri földhivatali dolgozó meg még azt is megmondta, melyik pol­con vannak a földhivatalban - állítja a bábonyi gazda. - Még­is csak dobálnak bennünket ide-oda, senki sem mer, vagy akar lépni. Szabó Máté om­budsman is csak annyit írt visz- sza, hogy az igényünk polgári perben érvényesíthető. Próbál­koztunk azzal is érvelni, hogy ha tizenöt évig műveltük, akkor az már nem számít-e elbirtok­lásnak, de az NFA elnöke csak azt hajtogatta: tulajdonjogun­kat nem áll módjában elismer­ni, egyébként is, azonnali ha­tállyal hagyjunk fel az ingatlan birtoklásával. ■ Az egykori angol tulajdo­nos eltüzelte az iratokat, így nehezen tudják iga­zolni, hogy jogosan műve­lik a földet. Ami mára meg is történt. A ti­zenkét hektárt előbb Ágh János, a Gál és Horváth gazda ügyé­ben is gyakran emlegetett he­lyi nagygazda kapta kényszer­használatba a földalapkezelő­től, majd az állami földhaszon­bérleti pályázaton egy lajosko- máromi kft. jutott hozzá. Pak­si István nemrég Tamási Bélá- néval, az Összefogás a Magyar Földért és a Vidékért Egyesü­let képviselőjével járt a földhi­vatalban, mely azonban megint csak azt tudta írni nekik: a tu­lajdonjog akkor bejegyezhető, ha átvezetésre alkalmas okira­tot nyújtanak be. „A földhivatal az 1994-ben indult eljárás so­rán jogszabálysértést nem kö­vetett el” - így a válaszlevél, mely azzal végződik: „Tájékoz­tatom, hogy gyakorlatunkban előfordultak a fentiekhez ha­sonló ügyek, melyekben bíró­ság járt el a tulajdonjog rende­zése végett”. Aligha maradt hát más Paksiéknak, mint a bíró­sági per, a napokban azért még Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek is írtak, hátha... ■ Fónai Imre híresztelés Rágalom, hogy sú­lyosan beteg gyerekek pénzé­ből kért és kapott volna kártérí­tést Bari Lacika - ezt az Ének is­kolája televíziós tehetségkutató­ban feltűnt 12 éves siófoki énekes édesanyja, Bari Lászlóné mond­ta lapunknak, miután szembesí­tettük a Blikk cikkével. Ebben az áll: a fiú egyik minapi fellépésén technikai gondok adódtak, emiatt az édesanyja kártérítést követelt. A lap azt úja, a rendezvény szer­vezője elmondta: Lacika fellép­ti díjával egyező, 55 ezer forintos kártérítést kértek és kaptak Bari­ék, amit a beteg gyerekeknek ösz- szegyűlt pénzből kellett kivenni­ük. Kifizették a 36 ezer forintos útiköltségüket és elegáns well- ness szállodában tölthették a fel­lépés utáni éjszakát.- Fel vagyok háborodva, nem igaz, hogy pénzt követeltünk vol­na - állította Bari Lászlóné. - Annyi igaz, hogy technikai prob­lémák voltak a mikrofonnal is és a CD-vel is Lacika fellépésekor és az is fedi a valóságot, hogy úti­költséget kaptunk (Siófok-Debre- cen, három főre), hogy este szál­lodába aludtunk, másnap reggel mentünk tovább. Debrecen mel­lett, Halápon tartottak jótékony- sági gálát, melyre az Ének iskolá­jában feltűnt tehetségeket is meg­hívtak. Mivel jótékonysági ren­dezvény volt, fellépti díjat nem is kértünk, sőt, Lacika a leukémiás gyerekekre való tekintettel arról is lemondott, hogy fellépjen Hajós András együttesének koncertjén, mely ugyanakkor volt El tudja bárki is képzelni, hogy pénzt kö­vetelünk a beteg gyerekek javá­ra összegyűjtött összegből? Nem vagyunk mi pénzhajhászok! Az sem igaz, hogy ez az 55 ezer fo­rint Lacika gázsijával lenne egyenlő. A TV2-vel áll szerződés­ben, ők szabják meg, hol léphet fel és mennyiért, s a mi szülői be­leegyezésünk kell hozzá. Sokszor nincs is fellépti díj, ha meg van, az Lacikáé, és magára költheti. Bari Lászlóné elárulta: nem merték még megmutatni Laci­kának a Blikk cikkét, hiszen ne­hezen teszi túl magát a rágalma­kon. Elég lelki traumát okozott neki a fellépés a technikai malőr miatt. Rágalmak ellen hogy vé­dekezhetünk? Valaki azt akar­ja, hogy Lacika ne érvényesül­hessen? Nem fog sikerülni, mert a tehetségnek nem lehet gátat szabni! ■ F. I. A járási hivatalok is elrendelhetik a tolvajok körözését változások Egyes esetekben a helyszíni bírság helyett akár figyelmeztetéssel is beérhetik a rendőrök PÉCS-SZEKSZÁRD-BUDAPEST Módosították a szabálysérté­si eljárásokról szóló, a közel­múltban elfogadott törvényt. A változtatások eredménye­képp egyes esetek enyhébb, más kihágások súlyosabb kö­vetkezménnyel járhatnak. A szabályozás fiatalkorúak- ra vonatkozó bekezdései az előbbi kategóriába esnak: ed­dig őket akár több százezer forintra is büntethették, szep­tember elsejétől viszont a pénz­bírság felső határa ötvenezer forint. A legsúlyosabb, elzárás­sal is büntethető szabálysértés esetében a rájuk vonatkozó pénzbüntetési plafon százezer forint lett. Megengedőbb lett a törvény a helyszíni bírságok esetében is. A határ továbbra is ötven­ezer forint, azonban az eddi­giekkel szemben az ebbe a körbe tartozó ügyeknél a rend­őröknek újra van mérlegelési lehetőségük: ha a vétkesek elis­merik a szabálysértést, s ha az egyenruhások úgy ítélik meg, hogy elegendő a figyelmeztetés is, akkor nem kötelező a bírság kiszabása - ez azonban csak a valóban csekély súlyú szabály­szegések esetén alkalmazható. Szigorodtak viszont az elő­írások a tulajdon elleni sza­bálysértésekre vonatkozóan. A lopások ismeretlen helyen tartózkodó elkövetőit már kö­a: i o ■e g A mérlegelés lehetőségét is visszakapták az intézkedő rendőrök rözhetik is. A keresést pedig a január óta működő járási hi­vatalok is elrendelhetik azok esetében, akiket szabálysér­tési elzárásra ítéltek, de nem jelentek meg a büntetés-végre­hajtási intézetben. Mindettől azt várják, hogy a kisebb sú­lyú bűncselekmények elköve­tői mihamarabb rendőrkézre jussanak, illetve minél előbb megkezdjék büntetésük letöl­tését azáltal, hogy az ügyinté­zést felgyorsítják. Az elkövetők által okozott ká­rok megtérítésére is nagyobb az esély azáltal, hogy szeptember­től a nem fizetőktől a bírósági végrehajtás alapján hajtják be a tartozásukat. ■ M. B. Szigor hó, ár esetén a közelmúltban levonult du­nai árhullám során több példa is volt arra, hogy teherautók­kal megpróbáltak behajtani a sofőrök a lezárt útszakaszok­ra, nehezítve ezzel a mentési munkálatokat. Az ilyen esete­ket még szigorúbban ítélik meg a jövőben. Veszélyhelyzet (amit például rendkívüli hava­zás esetén is kihirdethetnek) alkalmával a 7,5 tonna meg­engedett legnagyobb össztö- meget meghaladó járművekkel közlekedő szabályszegők nem­csak bírságra, hanem jogosít­ványuk időleges bevonására is számíthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents