Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-26 / 225. szám

KÖZÉLET^™^* HÍRSÁV Varga Mihály is áfacsökkentést ígér varga Mihály szerint nem lesz megszorítás 2014-ben, nem kell újabb adó vagy járulékemelésre készülniük a gazdaság szereplőinek, bár a költségvetés feszes lesz. A nemzetgazdasági miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy nyilat­kozott, a gazdaság jobb telje­sítménye 2014-ben reálissá teszi, hogy egészségügyre, oktatásra, közbiztonságra egy kicsivel többet lehessen fordítani. A hús áfájának csökkentésével a tárca is egyetért, és a költségve­tésben is számoltak vele - mondta el. ■ MTI Informatikáért felel a Küknél Szabó Balázs szabó Balázst bízta meg az emberi erőforrások mi­nisztere a köznevelési in­tézmények informatikai fejlesztésével - közölte az Emmi. Korábban a hvg.hu írt arról, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) miniszteri biztost kap, akinek a fejlesztési javas­latok kidolgozása lesz a fel­adata. Szabó Balázs 2009 és 2011 között a Magyar Közút Zrt. informatikai igazgatója volt. ■ MTI a ......' )otui Ka rtellgyanú a végtörlesztésnél megkezdte A Gazdasági Ver­senyhivatal Versenytanácsa azt a nyilvános tárgyalását, amelyben 13 bank ellen fo­lyik a versenyt korlátozó megállapodás gyanújával eljárás. A GVH 2011 no­vemberében közölte, hogy eljárást indít 6 bank és a Fu- damenta-Lakáskassza ellen. A gyanú szerint a végtör­lesztés miatt 0,5-2 százalék- ponttal emelték a lakossági jelzáloghitelek kamatait, il­letve magasabb kamatozású új termékeket vezettek be. Időközben a lakás-takarék­pénztár ellen megszűnt az eljárás, viszont további 7 bank került gyanúba. ■ MTI Fékek az eladósodás ellen önkormányzatok TÖOSZ: 6070 milliárdra kellene növelni a tartalékot Több jogszabályi féket is lét­rehoztak a települések eladó­sodásának elkerülésére, de a TÖOSZ szerint mindig szük­ség lesz egy olyan alapra, melyből finanszírozni lehet a kiegészítő támogatásokat az önkormányzatoknak. Éber Sándor „Az állam megfelelő fékeket épített be az önkormányzati rendszerbe a további eladóso­dottság elkerülésére, a beszállí­tói tartozások felhalmozásának elkerülése végett viszont más könyvelési gyakorlatra lenne szükség” - mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖ­OSZ) elnöke. Schmidt Jenő em­lékeztetett, hogy a folyószám­lahiteleket nem lehet áttolni a következő évre. A kötvénykibo­csátásokat már csak kormány­engedéllyel lehet megtenni, 10 millió forint felett csak akkor lehet adósságot keletkeztetni, ha ezt a kormány jóváhagyja. A nemzetgazdasági tárca lapunkkal közölte: az önkor­mányzatok által vállalandó kezességeket is engedélyhez kötik. A hitelfelvételhez az ön- kormányzatnak helyi adókat kell bevezetnie, biztosítva a hi­tel visszafizetésének fedezetét. Idén már nem fogadhatnak el az önkormányzatok működési hiányt tartalmazó költségve­tést, ami a településeket szigo­rúbb gazdálkodásra kötelezi. Schmidt arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy az önkormány­zatok kettős könyvvitelében még mindig pénzforgalmi szemléletet használnak. így egy dokumentum csak akkor kerül be a könyvelésbe, ha azt kiegyenlítették. Ezért a TÖOSZ az Állami Számvevőszékkel régóta azt szorgalmazza, hogy az eredményszemléletű ket­tős könyvelésre térjenek át az önkormányzatok, mivel akkor tisztán lehet látni, mennyi kö­telezettségük van még a szállí­tók felé. Az ilyen jellegű tarto­zások mértéke összesen mint­egy 3 milliárd forint lehet még az önkormányzati szektorban. Jellemző tartozás például a köz- világítás, a karbantartás, a bel­területi utak tisztán tartása, az étkezéshez való nyersanyagok költségeinek rendezése. Schmidt szerint a települések feladatfinanszírozására való áttérésében még finomhango­lásokra van szükség, főleg ott, ahol nincs jelentős adóbevétel. Ezért folyamatos kiegészítő tá­mogatásokra lesz még szükség, mivel egyes önkormányzatok nehezen tudják fizetni például a központi orvosi ügyeletet, a szociális ellátásokat, vagy az óvodapedagógusok októbertől megemelt bérét. A korábbi ön- hikis rendszer helyett szerke­zetátalakítási tartalékot hoztak létre az 1997 önkormányzatot és 10 kistérségi társulást érin­tő, összesen 690,3 milliárd fo­rintos adósságkonszolidáció után. Erre az évre mintegy 50 milliárd forint a keret, de a TÖ­OSZ elnöke szerint ezt ki kell majd pótolni mintegy 60-70 milliárd forintra. Schmidt úgy vélte, hogy 10 milliárd forintra lecsökkenhet ez a keret 3-4 év múlva, de mindig szükség lesz rá. Ugyanis egy településről el­költözhet egy nagyobb vállalko­zás és akkor nem tudják hirte­len kipótolni az adóbevételeket, így szükség lehet kormányzat pótlólagos támogatási segítsé­gére. Megemelték az uniós önerőalapot a parlament kedden hatá­lyon kívül helyezte az idei büdzsé módosításakor azt a passzust, mely lehetővé tette, hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció után a települési helyhatóságoknál maradt adósságelemeket a hitelezők felkínálják átválla­lásra az államnak. Az ötezer fő feletti települések esetében az állam teljesen átvállalta volna a még fennálló adóssá­got, ha a bank befizette vol­na a tartozás 7 százalékát a büdzsébe. Szeptember végéig egyetlen egy bank sem vállal­ta ezt. Megszavazták, hogy nem lesz idén további adós­ságkonszolidáció. szintén a büdzsé módosítá­sával megemelték a 20 milli­árd forinttal azt a korábbi 30 milliárdos alapot, mely az uniós beruházásokhoz segí­tett befizetni az önrészt. Szingapúrtól Algériáig regisztrálnák a választásra eljárás Már 22406 határon tú­li magyar regisztrált a 2014-es választásokra a kedd esti ada­tok szerint, tehát 4 nap alatt mintegy ötezren regisztráltak. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Romániában 12740-en éltek a lehetőséggel, Szerbiában 1934-en, 372-en német, 183-an magyar, 143-an egyesült államokbeli, 105-en pedig svájci értesítési címet adtak meg. Már van regisztrá­ció Szingapúrból, a Dél-Afrikai Köztársaságból, Algériából és a Belarusz Köztársaságból is. Azokba az országokba, ahol tiltják a kettős állampolgár­ságot (Szlovákia, Ukrajna és Ausztria) összesen százan ad­tak meg értesítési címet. A választási eljárási törvény értelmében a regisztrációt kérő, határon túl élő magyar állampolgároknak a választási irodával történő kapcsolattar­tásra nem a lakhelyük címét, hanem egy értesítési címet kell megadniuk, ez lehet akár e-mail cím vagy faxszám is. A kérelmezők közül 6203-an adtak meg e mail címet. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) arra számít, hogy az utolsó né­hány héten jelentkeznek majd a legtöbben. Pálffy Ilona iroda­vezető korábban azt mondta: a levélben történő szavazás ano­nim lesz, mert dupla boríték­ban kell majd beküldeni a vok- sokat, személyes adatok pedig csak a külső borítékon lesz­nek. Az NVI 233 406 regisztrá­ciós levelet postázott a külhoni magyar állampolgároknak. Szlovákiába, Ukrajnába vagy Ausztriába nem ment levél. A kitöltött nyomtatványnak leg­később 15 nappal a választás előtt kell visszaérkeznie, de novembertől elektronikusan is lehet regisztrálni az ügyfél­kapun vagy a választási iroda honlapján. Eddig mintegy fél­millióan kértek magyar állam- polgárságot a 2010-ben hozott törvény alapján. Még nem készült megbízható felmérés a választási aktivitásukról és pártszimpátiájukról. ■ V. M. Enyhülést hoznak az iráni elnök szavai? ENSZ Elítélte a holokausztot Haszan Róhani, Izrael nem hisz neki Zuglói vád: „százmilliót kellett behordani” „Békét és barátságot hoztam az irániaktól az amerikaiaknak” - fogalmazott Haszan Róháni iráni elnök az amerikai népnek szóló üzenetében. Róháni a CNN-nek kijelentette azt is: „a történelem során bármely emberiesség elle­ni bűntett, beleértve a nácik által elkövetett bűncselekményeket a zsidók ellen, helytelen és el­ítélendő.” Szavai azért is kaptak nagy nyilvánosságot, mert előd­je, Mahmúd Ahmadinezsád nyíl­tan holokauszttagadó volt. A hírtelevízió abból az alka­lomból faggatta az iszlám ország nemrég kinvezett elnökét, hogy az ENSZ Közgyűlésének 68. ülés­szakán részt vett. Az általános vitában Róháni kijelentette: „a nukleáris és más tömegpusztító fegyvereknek nincs helyük Irán biztonsági és védelmi doktríná­jában.” Az elnök korábban nagy feltűnést váltott ki azzal is, hogy a zsidó újév, a Rós Hásana alkal­mából Twitter-üzenetben üdvö­zölte a világ és Irán zsidóságát. Az iráni elnök szavai vegyes fogadtatásra találtak: Barack Obama amerikai elnök bátorító- nak nevezte az új iráni vezetés közelmúltban elhangzott beje­lentéseit, ugyanakkor tetteket vár Teherántól. Az izraeli kül­döttség ugyanakkor kivonult az ülésteremből Róháni beszéde alatt, izraeli politikusok pedig úgy nyilatkoztak: Irán csupán az időhúzásra játszik. ■ B. L. •Ö b Haszan Róhani augusztusi hivatalba lépése változást hozott felvétel Az ügyészségre ed­dig nem érkezett feljelentés, amennyiben érkezik, azt a tör­vényes határidőn belül kivizs­gálja - közölte a sajtóban meg­jelent zuglói hangfelvétel kap­csán az MTI-nek Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Hírek szerint a felvételen Fer- dinandy István, a kerület Me­szes alpolgármestere beszélget egy építési vállalkozóval arról, hogy utóbbi százmilliós kenő­pénzeket fizetett. A vállalkozó beszámol arról, hogy 20 szá­zalékot kellett letennie az üzle­tért, „hordani kellett” a pénzt, amely 100 millióssá dagadt. Fazekas Géza elmondta, hogy 2012. szeptember 20-án hűtlen kezelés miatt nyomozás indult a BRFK-n a zuglói va­gyonkezelővel összefüggésben, de annak az eljárásnak még nincs gyanúsítottja. A hangfelvételek ügyében néhány óra alatt valamennyi ellenzéki párt megszólalt. Az MSZP és az LMP is feljelentést tesz a hangfelvétel miatt, a DK és az Együtt-PM szövetség Polt Péter legfőbb ügyészt szólítot­ta fel, hogy hivatalból kezdjen nyomozást. Papcsák Ferenc is közölte, hogy mindenkit feljelent, a fel­vétel készítőit és az azt átvevő sajtóorgánumokat is. A zuglói önkrományzat szerint megren­dezett volt a beszélgetés. ■ A budapesti nagyberuházások, így a négyes metró is jelentősen növelték az önkormányzat adósságait

Next

/
Thumbnails
Contents