Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-25 / 224. szám
2013. SZEPTEMBER 25., SZERDA 9 ELETMOD - UTAZAS Stresszmentes csavargások Mátra A polgárság után a kerékpárosok is felfedezték a hegyeket - Palóc kiállítások A Mátra a két háború között a polgárság kedvelt kirándulóhelye volt. Ma a szállodák mindent bevetnek, hogy visszatérésre csábítsák a magyar vendéget is. Szerdahelyi Csaba Ittak már markazi bort? - kérdezi Galyatetőn a borpince tulajdonosa. A tagadó válaszra mosolyog, és mondja, mert most pont az van a poharukban. A Hárslevelű szivet melengető, az őszi gyönyörű erdőből betérve a pince hangulata picit mégis szomorkás. Főleg, ha néhány percen belül szomorú dolgokat is hallunk arról, hogy az utóbbi években az a néhány tucat, Galyatetőn élő állandó lakos nem nagyon érzi a megújulást. Sípályát is csak kilométerekkel arrébb lehet találni, az itteni felvonó a lopások után jó ideje használhatatlan, felújítására nincsen pénz. Néhány éve a BM üdülője is bezárt, a pincetulajdonos szerint ez igencsak visszavetette a forgalmat. Ki hinné, hiszen Galyatető a mai napig kedvelt kiránduló- hely, az ország második legmagasabb pontjára, 965 méterre, ha hétköznapokon nem is túl gyakran, de hétvégeken sok kirándulóbusz érkezik. A Mátra az útikönyvek szerint a két háború között a polgárság kedvelt helye volt, az ötvenes-hatvanas években rendesen átalakuláson ment keresztül, akkoriban ugyanis nagy divat volt, hogy a kastélyokban úttörőket üdültetnek. Mára ismét tisztult a kép, sokan vannak, akik csak reggeltől estig választják a Mátrát, hiszen autóval a fővárosból is alig több mint egy óra az út, aztán a kocsit bakancsra vagy kerékpárra lehet cserélni. Ami azt illeti, a bringásoktól szombat-vasárnap lépni és közlekedni sem lehet, ha pedig valaki belecsöppen egy hegyi verseny kellős közepébe, jobban teszi, ha sok perces csúszással számol és nem idegeskedik. A hegyekbe amúgysem agylobot kapni megy az ember. Galyatető második világháború előtt épült nagyszállójában A galyatetői templomot a nagyszálló vendégei miatt építették. Kodály Zoltán több darabját is itt komponálta Ezt is érdemes megnézni gyöngyös, Mátra múzeum. Nyitva hétfő kivételével 9-17 óráig. Helytörténeti gyűjtemény, az Orczy család és a város kapcsolata, vadásztörténeti és őslénytani kiállítás. GYÖNGYÖSPATA, RÓMAI katolikus templom. Szabadon látogatható. Egyedülálló európai műremek a Jézus családfáját bemutató oltár. mátrafüred, palóc néprajzi gyűjtemény. Naponta 9-17 óráig. A régi viseleteket bemutató tárlat mellett megtekinthető 16 palóc település viselete babákon. PARÁDFÜRDŐ, KOCSIMÚZEUM. Hétfő kivételével, október 30-ig 9-17 óra, november 1-től 10-16 óra között. sírok, vár. Szabadon látogatható. A 294 méter magas Várhegyen álló vár maradványaiból gyönyörű a kilátás. MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚT, FERENCES templom. Szabadon látogatható. Az egyik legjelentősebb hazai zarándokhely, a templom közelében található a Szentkút forrás. eleve visszatér a derű, ugrik a stressz, az ember leül a teraszon, és kezdődhet a lazulás. Ma már egy hotel csupán a megszokott szolgáltatásaival nem feltétlenül versenyképes. Ahhoz, hogy a vendég visszatérjen, a megbízhatóság mellett valami pluszt biztosan adnia kell. Magyarország legmagasabban fekvő szállodájában például a folyosókat olyan kiállítások képei és vadásztrófeái díszítik, amelyek előtt érdemes elidőzni, főleg, ha egy-egy aggancs mellett verssorokba kapaszkodhatunk. A focit szeretőnek külön csemege az a néhány fotó, amelyet még 1966-ban a világbajnokságra a hotelben készülő válogatottról készítettek. A mai csapat persze már nem itt edzőtáborozik, igaz, a világbajnokságok is messzire elkerülnek minket. A lazításból is megárt a sok, s ha kitúráztuk magunkat, a zöldek legnagyobb bánatára kocsiba ülhetünk, 20-30 perces utazással rengeteg látnivalóhoz juthatunk el. Az a minimum, hogy benézünk Mátrafüredre, s ha szeretjük az extrém sportokat, legalább egy napra ott ragadhatunk. Kékestetőt sem hagyhatjuk ki. Minden tiszteletem azoké, akik Mátraházán leparkolnak, s onnan kaptatnak az 1014 méteres csúcsig, mi inkább az autózást választottuk. Kékestetőnek van valami lepukkadt hangulata, kimondottan zavar, hogy a mindenféle árusok sora előtt valóságos ásványvizes palackdombon vere- kedjük át magunkat. Akinek nem elég az 1014 méter, az feljebb liftezhet a toronyba, szeles időben táncol az építmény, a magassági iszonyban szenvedők valószínűleg nemcsak nézni szeretnék a mini italok gyűjteményét. Valamivel nagyobb lélegzetű utazás Recskig menni, de aki szeret emlékezni, az biztos nem hagyja ki, hogy az ötvenes évek elején összetákolt kényszermunkatábort felkeresse. Egy képeslap ára a jelképes belépő. Őrjítő, hogy a csodaszép táj néhány évtizede milyen szenvedéseket és könyörtelenséget rejtett. A múzeum kiállítása gondosan válogatott, egy órán belül sok mindent megtudhatunk az elnyomók gondolkodásáról és a rabok kiszolgáltatottságáról. Ennél sokkal vigasztalóbb az időutazás, ha megállunk például Párádon, megnézzük a palóc kiállításokat, és Óhután megismerjük Asztalos Joachim emberméretű faszobrait. Talán meg is hökkenünk, hogy valaha mennyire népszerűek voltak a betyárok, ki hinné, hogy a nép nem az útonálló- kat látta bennük. A múlt és a jelen itt is egybefolyik, a tárlatról a legapróbb részleteket elmondó hölgy páldául közmunkásként dolgozik, mégis imádja, amit csinál. Mi meg azon morfondírozunk, hogy a palócok néhány száz éve a mainál sokkal mostohább körülmények között éltek. Mégis milyen boldogan. Szépen helyreállított jellegzetes palóc ház ■ Mátrafüredet az extrémsportok kedvelői is felkeresik, és persze Kékestetőt sem hagyja ki a turista HÍRSÁV Egy nagyszerű színésznő emlékei gobbí HILDA Kossuth-díjas színművész születésének 100. évfordulójáról Az ezerarcú színész című kiállítással emlékeznek meg Szegeden, a Somogyi-könyvtárban. A tárlat tárgyait az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bajor Gizi Színészmúzeum gyűjteményéből hozták Szegedre. Színes jelmeztervek is láthatók, amelyek Gobbi maradandó alakításaihoz fűződnek: Gertrud (Hamlet), Gertrudis (Bánk bán), Szent Johanna és Mirigy (Csongor és Tünde) kosztümrajzainak másolatait is bemutatják. ■ Bizarr szülinapi ajándék: kész őrület több országban rendelhető „emberrablás”, s a rajongók (forintban) százezreket is hajlandók fizetni a kalandért. Egy francia cég például túszul ejtést tartalmaz, pár órás fogva tartással. De ez kiegészíthető motorcsónakos üldözéssel, vagy helikopteres menekítéssel is. Szerződéskötés után a legváratlanabb pillanatban, bárhol és bármikor lecsaphatnak az „emberrablók”. ■ Interneten is pótolható az elveszett útlevél bővült az interneten intézhető ügyek száma, és 2014 végéig további informatikai fejlesztéseket valósít meg az illetékes hivatal. Az erkölcsi bizonyítvánnyal, a gépjárművekkel stb. kapcsolatos ügyek mellett már az elveszett, ellopott vagy megsemmisült útlevek pótlása is lehet a neten keresztül. ■ Ötcsillagos szálloda a Balettintézetből BUDAPEST Hosszú huzavona után rendeződhet az Andrássy úti épület sorsa Kedvezőtlen országkép: akad csalódott turista is Az egykori Balettintézet jelenlegi tulajdonosa szándék- nyilatkozatot írt alá az épület eladásról. A tulajdonos QPR Investimentos S. A. és a Zara Invest A. G., mint leendő tulajdonos szándéknyilatkozatot írt alá a gyönyörű épület tervezett adásvételével kapcsolatban. Az épület, amely hosszú időn keresztül az Állami Balettintézet otthonául szolgált, Budapest egyik leglátványosabb épülete, ezért kiemelten fontos és közös érdek a megfelelő hasznosítás. Ha a felek megkötik a végleges szerződést és az új tulajdonos birtokba veheti az épületet, akkor azt a Zara Invest AG felújítja és ötcsillagos szállodát alakít ki benne. A VI. kerületi önkormányzat üdvözölte, hogy megkezdődik az épület helyre- állítása, ugyanakkor elvárják, hogy a beruházás állásáról, az egyes munkafázisokról folyamatos tájékoztatást kapjanak a befektetőtől. Hozzáfűzték: a tulajdonos jogi képviselője májusban jelezte az önkormányzatnak, hogy a palotára még 2011- ben kiadott építési engedély idei lejárata előtt értékesíteni kívánja az ingatlant. A bank olyan, biztos anyagi hátterű befektetőnek akarta eladni a mintegy másfél évtizede üresen álló palotát, amely a lehető leghamarabb el tudja kezdeni a palota felújítását. Rögös út a hasznosításig A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett, 1883-86 között épült Drechsler-palota évtizedeken keresztül adott otthont az Állami Balettintézetnek. Az Operaházzal szemben álló épületet 1997-ben értékesítette 220 millió forintért a VI. kerület. Majd a városvezetés a vételárat megduplázta, és a vevő, az Andrássy 25. Kft. további 900 millió forintot fizetett a balett- intézet és a többi bérlő kiköltöztetésére. Tíz évvel később az izraeli tulajdonos 7,5 milliárd forintért adta tovább egy portugál cégnek az értékes ingatlant, amely ma a portugál bank kezében van. ■ „barátságtalan, papucsos emberek, rohadó házak, lehúzás - Magyarország Európa Mexikója” - írta egy amerikai turista a TheBackPacker.net oldalon, aki négy napot töltött Budapesten. Bécsből érkezett vonattal Magyarországra. Leírta, hogy az egyik este barátaival elment szórakozni, a szabadtéri szórakozóhelyről két fiatal lány egy sztriptízbárba csalogatta őket. A szórakozás elfajult, amikor a fiatalok összetűzésbe kerültek a biztonsági őrökkel a 215 ezer (!) forintos számla nyomán. Az írás szerint részletes számlát nem kaptak, a biztonságiak nem engedték, hogy rendőrt hívjanak, nem eresztették őket. A csalódott szerző azt állítja, hogy Magyarország „egész Európa legrosszabb helye”, Budapestet „szétrohadni hagyott régi épületek” jellemzik, az emberek pedig „szegények, lusták, nem dolgoznak, hanem csak azon törik a fejüket, hogy fosszák ki a turistákat.” Nem valami hízelgő kép rólunk. Nyilvánvalóan túlzásoktól sem mentes. A weboldal olvasói közül sokan kommentálták írását, és sajnos jó páran hasonlóan negatív tapasztalatokról számoltak be. Am a kommentárok nagyobb része Magyarország védelmére kel, sokan felvetik: a szerző egyszerűen nem mond igazat. ■
