Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-23 / 222. szám
6 GAZDASAG 2013. SZEPTEMBER 23., HÉTFŐ Az átmeneti év után jövőre lehet profit sága foods Keleti Zsolt: a hamisítások visszafogása és az áfacsökkentés is segítené az ágazatot Működik az az üzleti modell, amellyel a gyenge kereslet és a magas alapanyagárak mellett igyekezett túlélését biztosítani a Sága Foods Zrt. - nyilatkozta lapunknak a társaság vezérigazgatója. Keleti Zsolt szerint aggasztó méreteket ölt a feketepiac a magyar húságazatban. Gyükeri Mercédesz- Radikális átalakításon van túl a Sága Foods Zrt.: egy éve jelentették be, hogy leépítik állattenyésztési tevékenységüket, amit akkor azzal indokoltak, hogy ezzel szeretnék növelni az eredményességet. Bevált a terv?- A vágóhidat áprilisban zártuk be, a farmokat május végére kiürítettük és azóta a többségüket sikerült eladni. Ezen túl meg kellett oldani a hús-beszállítást, auditáltatni a partnereket, megváltoztatni a recep- túrákat, hiszen amíg korábban vagy nyolcvanfajta húst használtunk fel, ezt most levittük 15-20-ra. Az egész évet átmenetinek tekintjük, de ahhoz képest, hogy az év elején kezdtük, nagyon jól állunk, számomra is meglepő volt, mennyire köny- nyen ment az átállás.- A Sága termelése hogyan alakult?- A fő változás az, hogy az összes alapanyagot most vásárolni kell, míg korábban 40-50 százalék volt a más gyártóktól beszerzett alapanyag aránya.- Év végére összességében milyen eredményt várnak?- Az első félév miatt mindenképpen negatív lesz még 2013, de júliusban és augusztusban már nem voltunk veszteségesek. Ha működik az új modell, és fenn tudjuk tartani az eredményességet, az már elég erőt ad, hogy bizonyítsuk, mégis lehet eredményesen húsüzemet működtetni Magyarországon. A jövő évnek pedig enyhén nyereségesnek kell lenni. Ez függ attól is, milyen beruházásokat tudunk végrehajtani. Van olyan, amellyel az energiaköltségek csökkentését irányoztuk elő, illetve vannak új csomagoló- és töltőgépeink, Radikális átalakításon van túl a Sága: az állattenyésztés leépítése után minden alapanyagot külső forrásból szereznek be - mondta el Keleti Zsolt amelyekkel új termékeket tudunk előállítani.- Ezekkel melyik irányba mennek el? Érdemes prémiumtermékeket piacra dobni, vagy továbbra is az árérzékeny fogyasztók kiszolgálása a cél?- Mindkettő. A Ságánál az üzem és a minőségbiztosítási rendszer, a marketing úgy működik^ hogy nagyon olcsók mi nem tudunk lenni, nem is akarunk ebbe az irányba elmenni. Ami nekünk hiányzott a portfolióból, azok az igazán prémiumtermékek, amelyekkel most jöttünk ki. A virslipiacon piacvezetők vagyunk, ezért azt gondoljuk, hogy fölfelé is nyitni kell. Az áruházláncok természetesen azt várják tőlünk, hogy még jobb áron állítsunk elő nekik saját márkás termékeket, de bizonyos minőségi elvárásokat nem vagyunk hajlandóak feladni, ezért nagyon olcsón nem fogunk tudni gyártani.- A prémiumtermékekhez is kell kereslet, márpedig a friss adatok azt mutatják, a reálbérek növekedése ellenére stagnál a fogyasztás.- Sőt, most már olyan számokat is láttunk, amelyek azt mutatják, nem csak volumenben csökken a húskészítménypiac, de értékben is, annak ellenére, hogy voltak áremelések. Várjuk, hogy legalább enyhe fordulat legyen, mivel nagyon kiélezett a verseny az iparban, de a kereskedők között is. Folyamatosan nagy az akciózás is, de a fogyasztók már arra is kezdenek immunisnak lenni, hogy 20-30 százalékkal olcsóbban kapnak valamit.- A másik, jövedelmezőség szempontjából fontos segítség lehet az áfacsökkentés, amelyet most Lázár János dobott be a köztudatba. Ő először csirkehúst említett, akkor mennyire kapták fel a fejüket? Sága Foods Zrt. (millió forint) _______________2011 2012 Ne ttó árbevétel 25 294 22 427 Üzemi eredmény -167 -2 344 Adózás előtti eredm. -367 -2197 Adózott eredmény -367 -2 197 Saját töke 7951 57 000 Hosszú lej. köt. _0_________0 Mérlegföóss zeg_______16 517 13 350 FO RRÁS; KIM- Azt gondolom, hogy az csak egy felületes fogalmazás volt, mivel a pulyka - a nyershúsok körében - ugyanúgy alapélelmiszernek számít. Az áfacsökkentés azonban minket ennyire direkten nem érint, ha tényleg csak a nyers húsra vonatkozik. De ha ettől több pénz marad az emberek zsebében, annak mi is és valószínűleg az egész kiske; resködelem örülni fog.- Kérdés, mi a garancia arra, hogy ez valóban árcsökkentést fog hozni.- Semmi, de nem is gondolom, hogy ez erről szólna. A húságazatnak nagy veszteségei vannak, a csökkentés adna legalább fél-egy évet fellélegzésre, hogy valahogy helyrebillentsék a nyereségességüket.- A tavalyi év a sertéságazat nehézségeitől volt hangos, erre az évre a baromfiágazatot is elérte a válság. Folytatódik a konszolidáció?- Egyáltalán nem tűnik stabilnak a szektor, ám csökkenni látszanak a tavalyi magas takarmány- és húsárak, amelyek végképp kizsigerelték a húsipari cégeket. Vagyis ha mindent összerakunk az áfától, az alapanyagárakon át a cég átalakításáig, a jövő nyár ígérkezik igazán jónak.- Mi bizakodóak vagyunk. Már most nagyságrendekkel jobb helyzetben vagyunk, mint az előző években. Ha túl nagy problémák nem keletkeznek a magyar gazdaságban, a jövő év jó lehet.- Mi a helyzet az exporttal? A vágóhíd, ezáltal a nyers hús kiesésével ez jelentősen leépült a Ságánál.- A kivitel jó része valóban nyers hús volt. Most bevételünknek körülbelül a tíz százaléka jön exportból. Főleg Angliába szállítunk fagyasztott-panírozott termékeket, illetve a környező országokba. Próbáljuk növelni ezt, ehhez a virsli- és sonkaértékesítésben a szavatossági időt kell megjavítani. Azt gondoljuk, hogy az év végére ez meglesz, és akkortól mesz- szebbre is tudunk szállítani. Amíg ilyen a magyarországi kereslet, hosszú távon az árbevétel legalább 30 százalékának az exportból kellene származnia.- Az elmúlt évek slágertémája volt a magyar termék. Ön szerint mekkora értéke lehet a bevezetett lógóknak?- Fontos, hogy a fogyasztókban legyen egyfajta bizalom a termékek iránt. Úgy látom, a rendelet alkotói az arányokat kicsit túllőtték, lehettek volna kicsit megengedőbbek azzal kapcsolatban, mit lehet magyarnak hívni. Mi például a Ságánál Ausztriában vettük a tojást, de aztán Magyar- országon neveltük az állatot, mégsem nevezhettük magyarnak. Ennél sokkal fontosabb lenne, hogy a hamisításokat megfogják. Azokat a szállítmányokat például, amelyek Lengyelországból érkeznek, és magyarországi eredetet igazoló pecséttel kerülnek a boltokba. Sokat tett a NAV az utóbbi években a csalások megakadályozása érdekében, de még mindig nem tisztázott, mit lehet húsnak hívni és mit nem - innentől mindenkinek saját lelkiismeretére van bízva a dolog.- A feketepiac a pulykaágazatban is ugyanolyan súlyos problémát jelent, mint a sertéseknél?- Igen, azzal a különbséggel, hogy baromfiból még mindig jóval nagyobb a termelés hazánkban, szemben a visszaeső sertéságazattal. De találkoztunk mi olyan termékünkkel is már, amelyik olcsóbb volt, mint amennyiért mi eladtuk, ami csak úgy lehetséges, ha valamelyik partnerünk egy export-import bizniszen megfuttatta, és áfa nélkül került be a magyar kiskereskedelembe.- Ilyenkor mit tud tenni a Sága?- Abszolút semmit. Arra kell odafigyelni, hogy tisztességes partnerekkel dolgozzunk, és mindent dokumentáljunk, hogy amikor nálunk megjelenik a NAV, lehessen látni, hogy ebben nem vagyunk benne. Abban bízom, hogy ha tényleg bevezetik az alacsonyabb áfát, talán eljutunk oda, hogy nem éri meg a húságazatban feketézni. Találnak nyilván maguknak egy másik ágazatot ahol lehet, de az már legyen az ő bajuk. Mélyen áron alul fizeti a biztosító a laborvizsgálatokat OEP Egy éve ígérték, de nem lett semmi a laboratóriumok összevonásából, a költségvetési keret sem nő évek óta A laborvizsgálatok finanszírozásának jelenlegi helyzetét nem túlzás alkotmányellenesnek nevezni, mivel a tényleges költségeknek csupán a tört részét fedezi az egészségbiztosítási finanszírozás, így az elvégzett vizsgálatoknak nagyjából az egyharmadát fizetik teljes áron - állítja a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) elnöke. Kovács L. Gábor szerint az anyagi korlátok megalázó helyzetbe hozzák a laborszakmát, mert az intézményeknek más területről kell elvenniük a pénzt, hiszen az orvosok által megkért vizsgálatokat muszáj elvégezni. A közelmúltban egy konferencián több kórházvezető is erről panaszkodott, jelezve, hogy a laboratóriumi vizsgálatok költségigénye 150-200 százalékkal túllépi a keretet. A kórházak elvileg csak annyi pénzt költhetnek. laborvizsgálatokra, amennyi pénzt erre az egészség- biztosítótól kapnak, amelynek azonban egy, a parlament által előre meghatározott büdzséből kell gazdálkodnia. A probléma oka, hogy a laborkassza évek óta nem emelkedett: 2005-ben éppúgy 21 milliárd forint körüli összeget szántak erre a célra, mint 8 évvel később. Miután pedig az esetek száma sem változott, évi körülbelül 14 millió, egy esetre ma éppúgy nagyjából 1500 forint jut, mint 2005-ben, Kevés a forrás és egy beavatkozásért is átlagosan mindössze 130 forintot fizet az OEP, nyolc éve változatlanul. Kovács L. Gábor közölte: a szakma hiába mondja, hogy eny- nyi pénzből nem lehet gazdaságosan működtetni a laborokat. A helyzeten csak minimálisan javítana, ha ahol lehet, ott koncentrálnák a vizsgálatokat, mert akkor legalább a műszerberuházásra kevesebbet kellene költeni. Az egészségügyi államtitkár szinte pontosan egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy összevonják a kórházi laboratóriumokat, jelentősen csökkentve azok számát. Szócska Miklós akkor úgy fogalmazott, hamarosan központi laboratóriumi rendszert alakítanak ki, mert ennek nyomán hasonló megtakarítás érhető majd el, mint a kórházak központosított energia- vagy gyógyszer- beszerzéseivel. Ez utóbbi, mint lapunk megírta, alig halad, a laborösszevonásokról pedig az óta sincs hír. Jelenleg éppúgy 230 laborral van szerződése az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, mint 2011-ben. Az MLDT elnöke azt mondja: a szakma már régen kidolgozta azokat az egyértelmű javaslatokat, amelyek valóban csökkent- hetik a kiadásokat, részben a laborösszevonásokkal, részben annak meghatározásával, hogy az egyes betegellátási szinteken hogyan lehetne a kéréseket racionális keretek közé szorítani. Sok pénzt meg lehetne fogni a felesleges vizsgálatok kiküszöbölésével is, amihez bevezetésképpen egy országosan egységes elektronikus laborbeutalót kellene bevezetni - teszi hozzá Kovács L. Gábor. ■ H. É. Laborvizsgálatok alakulása Finanszírozás* Szolgáltatók száma 2005 21,1 261 2011 22,2 230 2012 20,8 237 2013** 21 230 * milliárd forint ** előirányzat FORRÁS: OEP
