Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

SPORT 2013. SZEPTEMBER 22., VASÁRNAP 10 A sport is a fókuszba került a Széchenyi Társaság ünnepi ülésén Először látta sími a leijét birkózás Sastin Marianna álma teljesül, az ő képe is felkerülhet a bajnokok falára GRÓF SZÉCHENYI István 222 évvel ezelőtt született. A Szé­chenyi Társaság ebből az alkalomból a Magyar Tudo­mányos Akadémián rendezett ünnepi ülésen emlékezett a legnagyobb magyarra. Pálin­kás József az Akadémia elnö­ke „A magyar nemzet feleme­lése, mint hivatás” címmel tartott ünnepi beszédében méltatta Széchenyi széles kö­rű, minden magyar számára példaértékű életművét. Széchenyi István hazánk sportkultúrájára is nagy hatást gyakorolt. Amint Cserháti László professzor megfogalmazta, leírt gondola­tai testnevelési programnak tekinthetők. A testgyakorlást maga is kedvelő Széchenyi gyakorla­tilag minden fizikai és szelle­mi aktivitást igénylő sportot űzött, hiszen lovagolt, vívott, úszott „vitorlázott”, „laptajá- tékok” foglalkoztatták, öklö­zött, rendszeresen látogatta a lövöldét, korcsolyázott. Az evezéssel került a legkö- j zelebbi kapcsolatba. Wesselé­nyi Miklóssal 1822-ben járt Angliában, ahol az evezés már az 1700-as évek eleje óta nagy népszerűségnek örven­dett. A kint szerzett tapaszta­latai alapján azután 1840-ben létrehozta a Hajós Egyletet. Kiemelkedő szerepet töltött be a hazai evezés kialakulá­sába. A sportról, a testi nevelés­ről vallott véleményét 1819- ben igy rögzítette naplójában: „ A szellemet és a testet már ifjú korban kell alkal­massá tenni minden szol­gálatra a haza érdekében, különben a nevelés a haza, az állam számára mindestül kárba vész - és csak az egyén javára és előnyére szabott. Az én ifjaimnak úgy kell neveltetniük, hogy gyerekko­ruktól fogva hozzászokjanak minden szenvedélyüket ha­zájuk dicsőségének és bol­dogulásának alárendelni... Csak szellemileg és testileg tevékeny élet emelhet ben­nünket az emberi boldogság tetőfokára.” Napjainkban is utat mu­tatnak. Példájának követé­sére ösztönöznek valameny- nyiünket. ■ V. D. i A győzelem utáni pillanat­ban a győztes és edzőjének ajka egybeforrt. Hitvesi csók volt ez a javából. Egy pár éle­tében megszámlálhatatlan a csók, de ez az egy biztosan más ízű volt. Dobor Dezső Ez az annyiszor megálmodott világbajnoki győzelmet ün­nepelte, s azt a kegyetlenül sok munkát, amit a házaspár az edzésekbe ölt azért, hogy majd egy szeptember 19-i pil­lanatban közösen robbanjon fel velük a világ.- Életemben először láttam sírni a férjemet, Wöller Ákost - mondta Sastin Marianna, aki a magyar birkózás első női, egyben 26. világbajno­kaként hagyta el a szőnyeget. Az aranyérem fele Ákost illet­né, ha tehetném, neki adnám, mert rengeteg múlott rajta. Még szerencse, hogy egyfor­mán nézegethetjük majd ott­hon. A magyar birkózók tanyá­ja az egykori kitűnő edzőről, Müller Ferdinándról elneve­zett edzőterem. Ennek falát díszítik a világbajnokaink fotói. „Mindig arra vágytam, hogy egyszer én is felkerül­hessek erre a falra! Hát el­jött a perc, már keretezhetik a fotómat” - mondta könnyes szemmel a bajnoknő, aki már húsz éve él a szőnyegen. Igaz, tízéves kislányként először a tatamin próbálkozott, de évek múlva a birkózás mel­lett döntött. A judoból hozott mozdulataival gyakran képes meglepetést kelteni, nagy eré­nye, hogy tud dobni, és hogy a legkritikusabb pillanatokban is hideg fejjel gondolkodik. A döntőben fél perccel a vége előtt is képes volt megfordíta­ni a mérkőzést. „Bíztam ben­ne, mint ahogy abban is, hogy nekünk jó kabala az Aréna, ahol tavasszal én Európa-baj- nok lettem, most ő világbaj­nok” - mondta Csernoviczky Éva cselgáncsozó, akivel a pe­kingi olimpián egy szobában laktak. Az osztrák-magyar határ közelében található az a kis, 1800 lelket számláló község, ahonnan Sastin Marianna Sastin Marianna diadala. Az egész versenyen mindössze két pontot csináltak rajta. Két bronzérmet nyertek a kötöttfogásúak lőrincz Viktor és Kiss Balázs a bronzéremért birkózhatott a budapesti birkózó-világbajnok­ság utolsó előtti versenynapján. Kozák István helyezetlenül zárt. Lőrincz a kötöttfogásúak 84 ki­logrammos kategóriájában a vigaszágon mindkét meccsét megnyerte, így került éremközei­be. Az egyenes ágon a nyolcad- döntőben azazeri Sámán Tah- masebitől szenvedett vereséget. A bronzmeccsen a finn Hieta- niemi ellen lépet szőnyegre. Az első menet végéig nem született pont, Lőrincz Viktor nem kérte, hogy parterhelyzetbe menjen a finn az intés után. A második menetben a finnt ismét megin­tette a bíró, ezzel Lőrincz előny­be került. Ellenfelét a leléptetés fenyegette a passzivitás miatt, miközben támadnia kellett vol­na, teljesen kifáradva. Lőrinczet is kapott egy intést, védekeznie kellett a földön. Sikerült neki, sőt visszafogott, amiért kapott egy pontot. A 2-0-s vezetést pe­dig megtartotta a mérkőzés vé­géig. Megszerezte a világbajnoki bronzérmet. Kiss balázs. a szakág legutób­bi magyar vb-győztese (2009) az elődöntőig egészen kiváló birkózással meneteltel, ám azt tudni lehetett, hogy ott a nap addigi legnehezebb feladata vár rá a kétszeres Eb-gydztes, olim­piai harmadik örmény Artúr Alekszanjan személyében. A mérkőzés 57 másodperc után, technikai tussal véget ért, Kiss, aki addig nagyszerűen birkó­zott, nem tudott mit kezdeni el­lenfelével. A bronzmérkőzésen Kiss az iráni Mahdi Alijarifeiza- baddal meccseit. Az első menet kevés akciót, ám annál na­gyobb küzdelmet hozott. Kiss egy kitolással szerzett egy pon­tot, „félidőben” 1-0-ra vezetett. Rövid ápolása után nagysze­rűen kezdte a második menetet, 1:50-nel a vége előtt 5:0-ra veze­pályafutása elindult. Való­színűleg maga sem gondolta, hogy egyszer majd díszpolgá­ra lesz Levélnek. Igen ám, de most mit csinálnak a derék levéliek, kétszeres díszpol­gár lesz-e rajongásig szere­tett bajnokuk, vagy már meg is rendelték a mellszobrát? Nagyszámú szurkolósereg ke­rekedett fel Hajrá, Mariann! feliratú egyentrikóban, hogy buzdítsák a kedvencüket. A vezérszurkoló úton-útfélen azzal mutatta be Mariann szüleit, hogy „ők azok, akik­nek az esti döntő után majd gratulálni lehet”. Talán nincs messze az idő, hogy a község­ben a főteret is átkeresztelik Sastin térnek? A nála két évvel fiatalabb Ákossal egy éve keltek egybe, és példásan kijönnek egymás­sal. A birkózást tudatosan az ajtajukon kívül hagyják, a la­kásban nem kerül elő a szak­ma. Arra ott a szőnyeg, ott viszont Ákos nem babusgatja, hanem az egyik versenyzője- ként kezeli. Talán ez is a si­kerük egyik titka. Felmerült a kérdés, hogy hova tették a jegygyűrűiket a mérkőzések idejére? „Sleisz Gabriella a vb előtt nem sokkal megsérült, gipszbe került a keze, nem indulhatott. Ő kérte, hogy ad­junk neki feladatot, segíteni akart. Ő lett a hivatalos gyű­rűőrünk.” A vádliján egy fekete pár­duc tetoválást viselő világ­bajnoknő a könyvek bolondja, Coelhót és Márait gyűjti elő­szeretettel. tett. Sőt, aztán nyert is, ő is bronzérmes lett. A MAGYAR csapat már hat ér­met szerzett eddig a világbaj­nokságon. Kedden Veréb Ist­ván állhatott fel a dobogó leg­alsó fokára a szabadfogásúak 84 kilogrammos kategóriájá­ban, míg csütörtökön Sastin Marianna (59 kg) világbajnoki címet szerzett, Barka Emese (55 kg) pedig harmadik lett. Pénteken aztán a kötöttfogású Módos Péter lett bronzérmes az 55 kilogrammosok között. S még Lőrincz Tamás, Deák Bárdos Mihály és Korpási Bá­lint hátravan... Ma is csikó, és nem kivénhedt gebe az olimpiai bajnok kitüntetett Kocsis Ferenc, a Hall of Fame új magyar tagja: „A birkózás az életem, ez az én világom” A birkózó Hall of Fame új ma­gyar tagja igazán rászolgált erre az elismerésre. Kocsis Ferencnek a Moszkvában szerzett olimpiai bajnoki címe mellett, egy világ- bajnoki arany és négy Európa-baj- noki elsőség szerepel a dicsőség­listáján. Hogy csak az aranyairól essék szó... A jeles „Csikó” csodálatos pá­lyafutását annak köszönhette, hogy egyszer gyerekkorában úgy helyben hagyták, hogy attól még az orra vére is eleredt.- Tízen voltunk testvérek - me­séli. - Hét fiú és három lány. A fi­úk közül János birkózott, később vb-bronzérmes is lett. Én inkább focizni szerettem a grundon, de ahogy jött a sötétedés, sajnos be kellett fejeznünk a játékot. No, ez a perc hozta meg a bátorságát azoknak, akiket a meccseken ki­cseleztem, akiknek szórtam a gó­lokat. Bosszúból, „na, gyere csak, kis Garrincha, most ficánkolj!" fel­kiáltással időnként jól megvertek. Egyszer úgy, hogy még otthon is csöpögött a vér az orromból. Jan­csi bátyám már másnap vitt is magával birkózóedzésre, egy kis keménységet tanulni. Nyár volt, a foci egy ideig szünetelt. A szőnye­gen nekem a csípődobás tetszett leginkább. Később azt olyan szint­re fejlesztettem, hogy az lett a „ke- nyérkereső" fogásom. Egy hónap után már nyertem is egy gyerek- versenyt. „Nem engedem, hogy ab­bahagyd” - így Mángó Andor, az Az ünnepelt, Kocsis Ferenc a családja körében. Balra a feleség, Szabó Gabriella kétszeres Európa-bajnok asztaliteniszező. edzőm. De akkor engem csak az érdekelt, hogy a friss birkózótudo­mányommal végre visszavágjak a grund vagányainak. Újra jött a fo­ci, de én csak a sötétedést vártam. A szokott koreográfia szerint elő is álltak a fiúk, de tátva maradt a szá­juk, bumm, itt egy csípő, bumm ott egy másik. 13 éves koromban így ért véget a focikarrierem.- Szokott találkozni a régi nagy ellenfeleivel?- A 60. születésnapomra nem­rég egy csodálatos ünnepséget szervezett a családom. A megle­petéspartira a barátaim, a tanít­ványaim kaptak meghívást. Majd azzal, hogy menjek segíteni kerí­tést építeni, engem is oda csaltak. Mentem a munkásruhámban, de a malteros kanál helyett a vendég­sereg fogadott. Nos, erre a party- ra szerették volna meghívni az orosz Bikovot is, akivel az olim­piai döntőt birkóztam 1980-ban. Sajnos, nem tudott eljönni. Most viszont megbeszéltük Mamiasvi- livel, akit mint olimpiai bajnokot vert el 1990-ben, a vb-döntőben a tanítványom, Farkas Péter, hogy kihívom egy teniszmeccsre. „De nem ám páros, csakis egyéni” - mondtam neki. Azt hiszem, ma is csikó vagyok, és nem kivénhedt gebe. Az egészségemre nincs pa­nasz, sportolok, gyerekek közt a szőnyegen élem az életem, a csodálatos családom szeretetétől övezve. Tele erővel száguldozom a mai napig. ■ DOBOR

Next

/
Thumbnails
Contents