Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-21 / 221. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2013. SZEPTEMBER 21, SZOMBAT Miniszterként is Pista bátyám maradt jubileum Másfél száz esztendeje született a kisgazdapárt somogyi megalapítója, Nagyatádi Szabó István Vas András Százötven esztendeje, 1863. szeptember 17-én született Erdőcsokonyán, a mai Csokonyavisontán Nagyatádi Szabó István, a kisgazdapárt megalapítója, miniszter, földosztó politikus. Impozáns síremléke a csokonyavisontai református temetőben Megemlékezés százötven szeptember 17- én született dédapjára emlékezett a csokonyai református temetőben monumentális, háromalakos emlékművénél rendezett ünnepségen a Gyulán élő Markó István. Meghatódva beszélt arról, hogy már gyermekfejjel sokat hallott szüleitől, nagyszüleitől neves őséről. Később megismerte igazi nagyságát, kutatta fontosabb gondolatait, munkásságát és funkcióit. Gamos Adrienn Az iskolások műsora a szobornál A háromalakos szoborcsoport már az útról is látszik, amint elhagyjuk a falutáblát. A sírnál a református temető sarkában koszorúk és virágok: Csokonyavi- sonta nem feledkezett el híres szülöttéről, Nagyatádi Szabó Istvánról, aki feleségével, Peti Katalinnal nyugszik egy helyen.- Kegyelmes Kata néninek hívták az asszonyt a háta mögött a falubeliek - mondja Vida Sándor, aki maga is ismerte a minisz- temét, aki jó negyed századdal élte túl urát. - Alig múlt tizenöt, amikor hozzáment Szabó Istvánhoz, mert őt mindenki így hívta errefelé, a Nagyatádi előnevet Pesten aggatták rá. Igazi parasztlány volt Kata néni, ezért is érezte jól magát Erdőcsokonyán, nem vágyott az a fővárosi úri körökbe. Persze amikor 1887-ben hozzáment Nagyatádi Szabó Istvánhoz, egyikük sem gondolta, hogy egyszer kijár nekik a kegyelmes megszólítás. Illetve csak kijárt volna, hiszen Szabó István még halála előtt sem engedte az erdőcsoknyaiaknak, hogy miniszter urazzák, Pista bátyámnak kellett szólítani' a földijeinek. Hiszen maga is egyszerű parasztcsaládból származott, édesapja Széchenyi Lajos birtokán félheles jobbágyként 17 holdon gazdálkodott, s a református templom melletti iskolában Szalonki Dániel tanító úr nem figyel fel rá, mennyi képesség szorult a Pista gyerekbe, s nem foglalkozik vele különbül, mint a többi jobbágyfival, nem valószínű, hogy a csokonyai fiúból egyszer miniszter válik.- Apám és a nagyapám is ismerte Pista bátyámat - folytatta a nyolcvanhat esztendős férfi -, s mesélték, még miniszterként is mester úrként beszélt a tanítóról. A személyes foglalkozásoknak, no és a megfelelő gógyi- nak hála Nagyatádi Szabó István előbb helyben emelkedett ki a jobbágysorból, s sokszorozta meg apja birtokait, majd lett a falu bírája, aztán megalapította Somogy megyei Kisgazdák Szövetségét, s jelöltjükként az atádi körzetből bekerült a parlamentbe, hogy aztán egészen a miniszteri bársonyszékig emelkedjen tovább.- A legenda szerint, amikor bement a parlamentbe, utána szólt egy paszományos úr, hogy tessék, bejött egy béres - mesélte Vida Sándor. - Nem sértődött meg, csak odafordulva annyit mondott: ennyi ökörhöz kell is egy... Később persze már senki sem béresezte, hiszen háromszor is kormánytaggá avanzsált, ám a földijeivel ezt sohasem éreztette.- Mesélték az öregek, amikor sétálni ment, mindenkivel megállt beszélgetni - mondja a gyógyszertár előtt egy hetvenesforma asszony. - És hát rengeteg jót tett a faluval, eüntézte, hogy a grófi birtok egy része a településé legyen, amit aztán kimértek a legszegényebbeknek házhelynek. Úgy is hívták régen a falunak azt a részét, hogy Szabó Ist- ván-telep. Az öregek legtöbbjének mind van valami emléke az egykori földművelési miniszterről, még ha pontosan nem is tudja mindenki, mikor is élt a falu Xantus lános - a fővárosi állatkert egyik alapítója - mellett legismertebb szülötte.- Nagy dolog ám, hogy ilyen híres ember került ki közülünk- bólogat Bükiné Balázs Ibolya gyógyszerész. - Egy ilyen kis faluból... Nem véletlen, hogy az idősebbek ápolják az emlékét. Bár munkanapra esett a jubileumi ünnepség, mégis sokan elmentek rá. Mi dolgoztunk, de amikor hívtam a védőnőt, ős is éppen a temetőben volt. Az egykori házát is szépen felújították és berendezték, ám az nemcsak erről ismert, ott van egy másik kisgazda miniszter képe is: az elhí- resült festmény az Orbán-Tor- gyán-kormányról a koronával...- Mezőgazdász volt és szőlősgazda - állítja Büki Pál -, a szőleje éppen a mostani földem mellett volt. Úgy tudom, most volt valami évfordulója a születésének, nagy ünnepséget rendeztek, de nem tudtam kimenni, bottal sán- tikálva messze van az már nekem, de a feleségem kint volt.- Emlékszem, mennyire büszkék voltunk, amikor régen az iskolában tanultunk róla! - teszi hozzá Büki Pálné. - Ma már nehezen mondanám vissza, pontosan miről szólt a róla elnevezett földtörvény, erről kérdezze inkább a fiatalokat.- Valami író vagy efféle - jön zavarba a gazdabolt előtt egy húszévforma férfi, amikor eleget teszünk a felszólításnak. - Nem Erdőcsokonyai jobbágyfiúból lett földosztó Kegyelmes úr, háromszoros földművelésügyi miniszter A református napszámos családból származó Szabó István politikai pályáját községi bíróként kezdte, majd 1904-től Somogy törvényhatósági bizottságában politizált. Négy évvel később Somogy megyei Kisgazdák Szövetsége programjával a nagyatádi körzetben legyőzte a függetlenségi párti jelöltet, s bekerült az ország- gyűlésbe. Első felszólalásában arra kérte képviselőtársait, a földművest ne parasztnak, hanem kisgazdának nevezzék, a paraszt szó ugyanis becsmérlő. Földpolitikájában a mérsékelt agrárreform híve volt, mely a nagybirtokosok számára is elfogadhatónak bizonyult: a hitbizományok, a nagybérlet és az igazságtalan adórendszerellen beszélt, szorgalmazta a szövetkezetek alapítását, a telepítést, és a nagybirtokok önkéntes és részleges felparcellázását. Szereplésével elnyerte a vagyonosabb parasztság támogatását, s így 1909-ben megalapította az Országos 48-as Függetlenségi Gazdapártot, melynek színeiben többször újraválasztották képviselőnek, sőt, 1919 elején a Berin- key-kormányban a földreform ügyeinek intézésével megbízott tárca nélküli, majd népgazdasági miniszter lett. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG Után CIZ 1920-as választásokon Országos Kisgazda- és Földműves Párt néven újraalakított pártja szerezte a legtöbb mandátumot, s 1920-21, valamint 1922-24 között ismét földművelésügyi miniszterként dolgozott. Pártja egyesült a soko- rópátkai Szabó István vezette Egyesült Kisgazda és Földműves Párttal, melynek fóldreformtör- vény-javaslatát magáévá tette, s beterjesztette: az 1920/36. törvény, vagy ismertebb nevén Nagyatádi-féle földtörvény nem írt elő kötelező földosztást; házhelyek és kishaszonbérletek juttatását tette csak lehetővé, s a földbirtokosokat úgy kívánta kártalanítani, hogy a vételárat az 1914. előtti viszonynak megfelelő aranykoronában állapították meg, s azt az új tulajdonosoknak kellett megfizetniük. A mezőgazdaságilag hasznos területek hat százaléka került így új tulajdonoshoz, nagyjából 300 ezer szegényparaszt kapott 1-2 holdnyi gyenge fóldda- rabot MINISZTERSÉGE ALATT kezdődött meg az Alföld fásítása, csatornázási és öntözési programok indultak, szövetkezetek és téli mező- gazdasági iskolák jöttek létre. A mezőgazdasági nyersanyag-hiány mérséklése érdekében 1921- ben engedélyhez kötötte az ilyen árucikkek kivitelét, az intézkedés hatalmas korrupciót idézettelő, mely kormánytagokat is érintett. Kiszolgáltatott helyzetét kihasználva Bethlen István miniszterelnök kikényszerítette a Nemzeti Középpárt és a Kisgazdapárt egyesítését, létrejött az Egységes Párt, melynek a somogyi politikus lett az első elnöke. A korrupciós ügy azonban tovább kísérte, titkára terhelő vallomást tett rá, így lemondott miniszteri tárcájáról és visszavonult Erdőcsokonyára, ahol 1924-ben, néhány héttel a per előtt meghalt. Nagyatádi Szabó István szobra a kálvinista templom kertjében Az elhíresült tabló az emlékházban: az első Orbán-kormány idején készült nagyon szerettem az irodalmat, így nem tudok róla sokat.- Pedig egy verset is tanultunk tőle - viszi mind jobban erdőbe társa. - A világháború után élt, aztán a kommunisták kivégezték. Szobrok vannak a sírján a temetőben, meg van egy szobra a templomkertben is. Balogh Imréné a gazdaboltban viszont jobban értesült. Bár nem született csokonyai, sőt, csak három hónapja él a faluban, mégis pontosan ismeri nagyatádi Szabó István életútját.- Az iskolás anyagból is maradt még bennem valami - mo- solyodik el -, meg aztán a múltkor bejött egy idős néni a boltba, s ő mesélte, milyen jólelkű ember volt a miniszter úr, legalábbis ezt mesélték neki a szülei. Merthogy a mindössze 61 évesen 1924-ben elhunyt politikust személyesen a maiak közül senki sem ismerte. Viszont halálának körülményeiről többen is tudnak, s még ma sem biztos benne mindenki, hogy természetes körülmények között halt meg.- lőttek hozzá az urak vadászatra - meséli Vida Sándor -, aztán egyszer kiment az udvari vécére, s hiába várták, nem jöttvisz- sza. A felesége utánanézett, mi lehet vele, s már holtan találta. Bizony lehet, hogy megmérgezték. Merthogy Nagyatádi Szabó Istvánnak éppen tanúskodnia kellett volna egy korrupciós ügyben, mely a politikai vezetésből többeket is érintett. Néhány héttel a bírósági megjelenés előtt azonban váratlanul elhunyt. „12 órakor érkezett a távirat, majd 2 órakor a katasztrófáról számolt be a következő sürgöny- Nagyatádi Szabó kegyelmes ur, délben 1 óra 20 perckor agyvérzésben elhunyt Ez a sürgöny a fólmí- velésügyi minisztériumba érkezett. Hasonló tartalmú sürgönyt kapott egyidejűleg Tankovichné is. A halál hire gyorsan terjedt el a fővárosban, 3 órakor az Egységes párt vezetője is tudott róla. A vonaton azonban senki sem hiszi el, hogy Nagyatádi meghalt. Akinek mondom, mind csak nevet.- Nem olyan ember az, kérem, kemény fából van a'faragva. Kaposvár az első állomás, ahol tudnak a halálhírről. A városban rémhírek terjedtek eL Az egyik szerint Nagyatádit megmérgezték, mások pedig arról tudnak, hogy öngyilkos lett a somogyi kisgazdakirály. Tizenegy órakor érkezem Somogyszobra. Itt kellene átszállói Erdőcsokonya felé, de nincs csatlakozás. Hajtánnyal megyek át Csokonyára. Éjjel l órakor érkezem meg. Sehol egy lélek, a faluban már mindenki alszik Csak a főutcán, a Kossuth-szoborral át- ellenben, a község egyetlen emeletes házának, Nagyatádiéknak ablakából szűrődik ki világosság a sárga függöny mögül. Kopogok az ajtón, csöndes zokogás, fáradt, csukló sirás hallatszik ki a szobából. Fölnyilik az ajtó. A volt fólmí- velésiügyi miniszter holtan fekszik ágyán. Fehér gyolcslepedö takarja testét Egészen be van takarva, az arca sem látszik ki. A petróleumlámpa fénye sápadtan ömlik el. Az asztalnál ül Szabó özvegye, Peti Katica, mellette leánya, Szabó Mariska és annak férje. Marka István. Talpig feketében az egészháznép. A félhomályból elővillognak a fehérzsebkendők, amelyekkel köny- nyeiket akarják fölszólítani...” (Újságcikk 1924. novemberéből)
