Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-19 / 219. szám

KÖZÉLEpBHHI Rajuk szarad az adossag? büdzsé Varga Mihály nem konszolidálná tovább a települések tartozását Lázár János volt hódmezővásárhelyi polgármester és Varga Mihály gazdasági miniszter között vita várható a települések hátralékairól ■ESSEM Tovább csökken az üzemanyagok ára a mól bruttó 4 forinttal csök­kenti a benzin és 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagy­kereskedelmi árát pénteken. A Mól a héten szerdán már mérsékelte a nagykereske­delmi árakat: a benzinét bruttó 7 forinttal, a gázolajét 5 forinttal. A benzin átlagá­ra 409-410 forintra, a gáz­olajé 433-434 forintra csök­kent. ■ MTI 13 kilométer út 7,4 milliárdért AZ EREDETILEG becsült 5,7 milliárd forint helyett 7,4 milliárd forintért építi meg a 62. számú főút Seregélyest elkerülő 13 kilométeres sza­kaszát az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., valamint a Swietelsky Magyarország Kft. A szakaszon egy vasúti felüljáró is épül. ■ MTI Kiszabadult Zuschlag János tegnap reggel szabadult a kecskeméti börtönből Zusch­lag János egykori MSZP-s országgyűlési képviselő, aki letöltötte hatéves börtönbün­tetését. Az egykori szocialista politikus a börtön kapuján ki­lépve nem nyilatkozott senki-, nek, beszállt egy rá várakozó BMW személyautóba, amely elvitte a helyszínről. Zuschlag és társai az ítélet szerint civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel összesen 75 millió forintos tá­mogatást. ■ MTI Hat év után hazament Nem tudni még, hogy végbe- megy-e az önkormányzatok mintegy 450 milliárdos adósságának további konszo­lidációja. Lázár János felveté­sét a büdzsé módosításában Varga Mihály nem tartotta szükségesnek. •Éber Sándor " ’ „Nincs még kormányzati döntés arról, hogy az önkormányzatok korábbi adósságkonszolidációja után újabb átvállalást tenne meg az állam” - nyilatkozta lapunk­nak a Nemzetgazdasági Minisz­térium (NGM). Szeptember 6-án Lázár János, a Miniszterelnöksé­get vezető államtitkár jelentette azt be, hogy az állam 2014. január elsejétől a városok minden adós­ságát átvállalná. Korábban az NGM lapunknak elküldött adatai szerint az állam 2012-ben és 2013-ban összesen 1997 önkormányzatot és 10 több­célú kistérségi társulást szabadí­tott meg 690,3 milliárd forintos adósságától. Ebből az ötezer fő fe­letti önkormányzatok 605,6 mil­liárd forintnyi adósságtól szaba­dultak meg, az átvállalás mértéke 40-70 százalék között mozgott, így mintegy 450 milliárd forint­nyi adóssága maradt még fenn a településeknek, közülük még mindig a fővárosé a legnagyobb (lásd táblázatunkat), melynek 173,4 milliárdos adóssága csök­kent 69,3 milliárd forintra. Az NGM-et vezető Varga Mi­hály a költségvetés szeptember­ben benyújtott módosításában már azt közölte, hogy az adósság­konszolidáció a települési önkor­mányzatokat az őket sújtó adós­ságteher jelentős részétől meg­szabadította. „így nem szükséges és nem is indokolt a fennmaradt önkormányzati adósságállomány olyan további állami átvállalása, mely eltérő finanszírozási hely­zetet eredményezne az egyes önkormányzatok között” - írta a miniszter. AZ ADÓSSÁGKONSZOLIDÁCIÓ­KOR több településis úgy gon­dolta, hogy „lúzerség" volt jól gazdálkodni, s nem leadásod­at Nekik a kormányzat kom­penzációt ígért, de az NGM tájékoztatása szerint erről még nincs döntés. Mintegy 1200 település nem vett hitelt, igaz mintegy 700 a mérete miatt „Nincs szükség további adós­ságkonszolidációra” - nyilatkozta lapunknak a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­gének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint a még meglévő tele­pülési adósság tőkerésze, kamat­terhe mintegy évi 50 milliárd fo­rint lehet, amit ki kell tudni gaz­dálkodnia az évi mjnfegy JQQQ milliárd forint adóbevétellel ren­delkező önkormányzati szektor­nak. Kiemelte, hogy az adóbevé­tel 90 százaléka, ahhoz a mintegy 300 nagyobb településhez folyik be (Budapesthez a fele), melyek­nél a fennmaradó hitelek döntő része van. Schmidt és szerint a már vég­bement adósságkonszolidáció üdvözlendő dolog és gazdasági­nem is kapott volna. A Belügy­minisztérium eddig egy önerő alapból adott támogatást ezek­nek az önkormányzatoknak uniós beruházásokhoz önrész­re. Idén összesen mintegy 700 millió forintra pályázhattak fejlesztési támogatásra például intézményfejlesztésre, sport­célra, közbiztonságnövelésére. lag helyes volt, mivel különbséget tettek a települések teherbíró­képessége szerint az átvállalás mértékében. Főként a működés­re fordított hiteleket vállalták át, amit kénytelenek voltak felvenni a települések, mivel feladataik el­látáshoz nem kaptak elég forrást. A TÖOSZ elnöke szerint a még fennálló tartozások olyan hitelek­ből állnak, melyet az uniós pályá­zatok elnyerése után a szükséges önrészként vettek fel. Ilyen jelen­tős rész még azok az önerős pá­lyázatok, melyeket saját forrásból végeztek el az önkormányzatok, ezek jelentős része nem volt jöve­delemtermelő, de Schmidt szerint ez általában nem is jellemző az önkormányzati szektorra, mert nem is ez a fő feladata. A kisebb településeknél is lehet összesen még néhány milliárdos tartozás a beszállítóiknak. Schmidt szerint azonban még nem dőlt el, hogy lesz-e további konszolidáció, mivel ez ügyben még születhet politikai döntés. A parlamentben ugyanis ott ülnek a megyei jogú városok polgár- mesterei is, akiknek igen jelentős lobbierejük van. A TÖOSZ elnö­ke szerint a feladatfinanszírozás megoldással lehet majd az adós­ságok elkerülésére. A hónap végéig kell bejelentem díjmentesen a földhasználatot hamarosan lejár a földhaszná­lat-bejelentés határideje - fi­gyelmeztette a földhasználókat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A termőföldeken gaz­dálkodóknak idén szeptember 30-ig eleget kell tenniük be­jelentési kötelezettségeiknek, a földhasználati bejelentésnek, illetve azonosító adatközlés­nek. Ez az egy hektár alatti földtulajdonosokra is vonat­kozik: ha termőföldet, illetve mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet használnak, kötelesek bejelenteni. A mezőgazdaság az utóbbi időkben a magyar gazdaság egyre erősebb szereplőjévé, húzóágazatává vált. Ezzel össz­hangban fontos társadalmi és gazdasági cél egy központi földhasználati adatbázis létre­hozása. Az adatbázisnak kö­szönhetően a földhasználati vi­szonyok átláthatóbbak lesznek és könnyebben lehet ellenőriz­ni a földhasználatot. Ráadásul egyszerűbb felszámolni a jogszabályok kikerülését szol­gáló megállapodásokat. Fontos további előny az is, hogy csak azok juthatnak majd földhöz - összhangban.az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott földforgalmi törvénnyel -, akik arra valóban jogosultak: helyben lakó, a földműveléssel életmódszerűen foglalkozó, az agráriumból élő gazdák. Annak érdekében, hogy valós képet lehessen alkotni a magyar gazdálkodókról és a földviszonyokról, és a to­vábbiakban ehhez lehessen igazítani a vidékfejlesztési po­litikát, valamint elejét lehessen venni a visszaéléseknek, szük­séges, hogy a földhasználati adatbázis teljes legyen. Ehhez szükség van a földtulajdonosok hozzájárulására is. A bejelentést - amely díjmen­tesen tehető meg - elintézhető személyesen a legközelebbi földhivatalban vagy postai úton a földhivatal honlapjáról letöl­tött, megfelelő formanyomtatvá­nyok elküldésével. Lúzerség volt jól gazdálkodni? Nyeregbe Magyarország! Kezdődik a Nemzeti Vágta FESZTIVÁL A lovas hagyományok minden nemzet közös gyökerei, melyek a nemzetek összefogását hivatottak erősíteni. Minden országnak megvannak a maga nemzeti hagyományai, melyek mind a mai napig áthat­ják, színesítik az adott kultú­rát, és formálják a világ más né­peiben, róluk kialakult képet: Brazíliában a Rió-i Karnevál, a szamba iskolák felvonulása, Németországban, Münchenben a Sörfesztivál, Olaszországban a Velencei Karneválon, a masz­kos felvonulás, vagy Sienaban a Palio. Természetesen, nekünk, magyaroknak is megvannak a magunk nemzeti tradíciói. Ezek közül az egyik, igen régi és mélyen gyökerező hagyomá­nyunk, népünk lovas kultúrá­ja. A Nemzeti Vágta a magyar települések ünnepe, melyben feleleveníti a nemzeti lovas hagyományt és új tartalom­mal gazdagítja, népszerűsíti a lovassportot egy nagyszabá­sú kulturális fesztivál keretén belül. Kuriózum az idei év a Nemzeti Vágta életében, hi­szen először kerül Nemzetközi Futam megrendezésre. A lovas hagyományok minden nemzet közös gyökerei, melyek a nem­zetek összefogását hivatottak erősíteni. A Műcsarnok és az 56-osok tere között felállított, köz-' kedvelt Országkonyha, amely szeptember 20-22. között tart nyitva, a magyar gasztronómia tradicionális ételkülönlegessé­Verseny egyedülálló történelmi környezetben geivel várja a verseny izgalmai­ban elpilledt látogatókat. A rendezvény csúcspontja a Nemzeti Vágta eseményei a Hősök terén felállított ver­senypályán szeptember 21, 12-én. Az elismerő bajnoki címért, a Nemzeti Vágta ván­dordíjáért, valamint a több millió forintos összdíjazásért folyó küzdelem döntő viada­lára szeptember 22-én, va­sárnap kerül sor. A futamok között látványos bemutatók, OTP Bank Jótékonysági Sztár­futam, Kocsitoló verseny, Történelmi Gála, izgalmas versenyek, látványos show-k, színes közönségprogramok fokozzák az izgalmakat. ■ Tervezett program Szeptember 20., péntek • Az Országkonyha várja vendégeit Szeptember 21., szombat, 12.00-18.30 • Ünnepélyes megnyitó és fogadalomtétel • Magyar Posta Kishuszár Vágta - Előfutamok • Nemzeti Vágta-Előfutamok • MVM Partner Fogatvágta - előfutamok • OTP Bank Jótékonysági Sztárfutam • Díjugratás-Szent István pezsgő díjugrató verseny Szeptember 22., vasárnap, 10.00-18.30 • MVM Lovas parasport bemutató és verseny • Csikó Championatus • Nemzeti Vágta-középfutamok • Nemzetközi Vágta - előfutamok • Szentkirályi Ásványvíz Zágonyi emlékfutam - western • Díjugratás-Szent István pezsgő Díjugrató verseny • Lovas dámák bemutatója • Simorryi Huszár hagyományőrző huszárok bemutatója • Szilvásváradi ménes bemutató, méneshajtás • Kassai Lajos lovasijász bemutató

Next

/
Thumbnails
Contents