Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-13 / 214. szám
6 MEGYEI KORKÉP 2013. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK Csirkét vesz, de marhát enne húsbavágó Nagyjából nyolcvan kiló húst vásárol évente egy átlagos magyar család Összegyűjtik és katalogizálják Kaposvár fontos értékeit ► Folytatás az 1. oldalról A szárnyasok szinte minden családban hetente többször is az asztalra kerülnek, kéthetente legalább egyszer mindenki fogyasztja őket. A felmérés nem és életkor alapján nem tapasztalt kirívó sajátosságokat, az viszont bizonyos, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a magukat egészségesen táplálkozónak mondók és a rendszeresen főzők között gyakoribb a baromfifogyasztás. Egy átlagos magyar család évente 14-szer vesz csirkehúst, átlagosan 2,2 kilónyit, míg pulykából és kacsából hat-hat kiló kerül a kosárba, igaz, csak évente. Sertéshúst száz családból 87- en vásárolnak, harmaduk hetente többször is. A disznóhúst a férfiak jobban kedvelik a nőknél - akiknek csak kétharmada eszi meg -, gyakrabban is fogyasztják, főként a fizikai munkát végzők, a nagycsaládosok és a kisebb településen élők.- A magasabb iskolai végzettségűek körében az átlagosnál alacsonyabb a sertéshús-fogyasztás - állította Tisza Andrea -, ellenben több marhát és vadat esznek. Átlagosan a családok tíz, százaléka vesz hetente marhahúst, a képzettebbek és magasabb jövedelműek körében ez az arány 16 százalék. A vadhús pedig igazi különlegességnek számít, sok helyen egyáltalán nem kerül a tányérra, a tehetősebbek viszont évente többször is fogyasztják. Mennyiségüeg disznóból vásárol legtöbbet egy átlagcsalád, évente 30,3 kilónyit, ezt követi 29,9 kilóval a csirke. Meglepetésre nemcsak a pulyka, de a kacsa - 6,2, illetve 6 kiló egy év alatt - is megelőzi a marhát - 4,8 kiló évente -, ebben persze közrejátszik, hogy utmennyireer any- nyiba kerül, mint a szárnyasok. Ezek után érthető, hogy a háziasz- szonyok átlagban mindössze háromszor állnak sorba évente marhahúsért... Nincs jobb a háztáji baromfinál. A legtöbb vásárló a pénztárcájának megfelelően választ, csirkét. MEGKÉRDEZTÜK: MILYEN GYAKRAN VÁSÁROL HÚST? moór LAJOS: - Elképzelhetetlen számomra, hogy a főétkezésekhez ne egyek húst, így hetente többször is vásárolok. A kedvencem a marha, azon belül is a lábszárból készült pörkölt, disznóból pedig a tarját kedvelem a legjobban, ugyanis a száraz húsok szerintem nem az igaziak. Emiatt a baromfiból a mellét nem is szeretem, csirkéből, kacsából természetesen a combja a kedvencem, illetve a csontos részek, mint például a szárnya, ugyanis a húsnap mindig a csontból származó ízek adják meg a zamatát. tallósi ÉVA: - Nagy a család, s ez meghatározza, hányszor tudunk húst enni egy héten. A legtöbbször, már az ára miatt is csirkét szoktam vásárolni, noha a família férfitagjai leginkább a marhát kedvelik. Hét közben akadnak húsmentes napjaink, a hétvégi ebédeken , azonban mindig kerül az asztalra: pörköltnek, rántva készítem el a leggyakrabban. Nagyon szeretjük a vadat is, ám szintén az ára miatt csak a legnagyobb ünnepekre veszünk: évente egyszer azért egy jó vadast megérdemel a család. VETŐ FERENC: - Egyértelműen a disznóhúst keresik leginkább a vásárlók, noha más vörös húsok is akadnak a kínálatunkban, ám a borjú, a birka, a marha és a vad sokak számára drága. Ha vesznek is belőlük, jóval kevesebbet, mint a sertésből, ám az látszik, ha a pénztárcájuk engedné, az emberek sokkal változatosabban vásárolnának. Ha például friss vadat kapunk, az szinte rögtön elfogy, a tehetősebbek elviszik, s ők veszik a birkát is, ami régen a szegények húsának számított, ma viszont már különlegesség... Áfazuhanás: olcsóbb hús- MEGLÁTÁSUNK szerint a 27 százalékos áfa-tartalom az egyik fő oka az ágazatunkban jelentős, 30-40 százalékos fekete kereskedelemnek - mondta Bódi Krisztina, a kaposvári Ko- méta marketing igazgatója. Mint arról beszámoltunk: árcsökkenést hozhat az áfazuhanás. Azt vizsgálja a kormányzat, hogy az alapvető húsáruk- a csirke- és a disznóhús - forgalmi adójának csökkentése milyen gazdasági és szociális következményekkel jár. bódi Krisztina hozzátette: az adóelkerülő cégek akár a törvényesen megszabható árnál 20 százalékkal alacsonyabbakat alkalmaznak, ellehetetlenítik a szabályosan eljáró cégeket.- amennyiben nem változnak a körülmények - kiemelten az áfa- egy újabb alapanyagár emelést ágazatunk rövid időn belül kénytelen lenne továbbterhelni, mert nem tudja tartani a minőségi színvonalat - húzta alá. - Mivel az élelmiszeripar stratégiai ágazat, bízunk benne, hogy hamarosan megfelelő megoldás születik erre a problémára. HARSÁNYI MIKLÓS A fiatalok rozéznak A szeszesitalok forgalmának negyede bor - derül ki a GJK Hungária felméréséből -,s bár a vásárlói kör az elmúlt években tíz százalékkal zsugorodott, a havonta vásárolt mennyiség nőtt. Átlagosan minden második család vesz bort, a többség havonta teszi ezt, s alkalmanként két-há- rom liternyit, így az éves vásárlás famíliánként 32-33 liter, ami három literrel több, mint 2011-ben. a vásárlók közül a fiatalok egyértelműen a rozé borok mellett tették le voksukat, a negyven év alattiak negyven százaléka a legkönnyebb borokat részesíti előnyben, s a márkásabb rozékat veszik a magasabb jövedelműek is. Az idősebb korosztályok inkább a fehér és vörösborokat vásárolják. Jellemző, hogy a hipermarketek egyre nagyobb választékának köszönhetően a vásárlási hely a szakboltokból és az élelmiszer-áruházakból egyre inkább a bevásárlóközpontokra tevődik át. autentikus helyen, a Rippl-Ró- nai-villa Andrássy-ebédlőjében alakult meg csütörtökön a Települési Értéktár Bizottság.- A város helyi történelmi, földrajzi, kulturális és érzelmi értékekben gazdag település - mondta Oláh Lajosné alpolgármester, a bizottság elnöke -, s ez a grémium azért jött létre, hogy ezeket megőrizze az utókornak. A tárba kerüléshez bárki tehet javaslatot, aki fontosnak tartja, hogy a környezetében előforduló értékeket mindenki számára ismertté tegye.- Csak akkor tudjuk átadni a meglévő értékeinket az utókornak, ha összegyűjtjük őket, s megfelelően megőrizzük - tette hozzá Jágemé Katona Zsuzsanna, az önkormányzat kulturális referense. - Sokan tudják, mi található a környezetükben, ám rengeteg dologról tudunk, ami volt, természetesnek is vettük a létét, mégis eltűnt, elpusztult. Most viszont dokumentálni tudjuk majd őket az utókor számára. Javaslatot levélben Szita Károly polgármesternél lehet tenni - lesznek formai követelmények az egységes katalogizáció miatt -, aki az ötleteket továbbítja a szakemberekből álló bizottságnak, s ha ők is rábólintanak, továbbítják a hungaricum értéktárba. ■ A. V. Balatoni hajók: indul az őszi menetrend az október 6-i idényzárásig az őszi menetrend szerint közlekedteti személyhajó- és kompjáratait a Balatoni Hajózási Zrt. A személyhajók Siófok-Bala- tonfüred-Tihany és Fonyód-Ba- dacsony útvonalakon minden nap, Szigliget-Balatongyö- rök-Balatonmáriafürdő között szombatonként, Balatonmária- fürdő-Balatongyörök között vasárnaponként közlekednek. A kompok e hét vasárnapjáig Szántódrévből 6.40 és 20.40 között, Tihanyrévből 7 és 21 óra között 40 percenként, hétfőtől október 6-ig Szántódrévből 7 és 19 között, Tihanyrévből 7.30 és 19.30 között óránként közlekednek. ■ Két somogyi matuzsálem az Év fája verseny döntőjében finalisták A tapsonyi öreg szil és a teleki berkenye bekerült a legjobb tizenkettő közé, érdemes szavazni november 5-ig- A falu végénél érdemes megnézni egy ősrégi, de ma is élő, termő berkenyefát. Sokan ízes gyümölcsét sem ismerik, mert ritkasága miatt már a piacra sem kerül belőle - méltatta a teleki berkenyefát Vass Zsuzsanna, aki a helyi értékek lelkes ápolója volt, így nem véletlen, hogy a famatuzsálem is bekerült az Év fája verseny döntőjébe, melyet negyedszer írt ki az Ökotárs Alapítvány. A viadalra 41 fát neveztek, szakmai zsűri választotta ki a finálé résztvevőit. A győztes elnyeri az Év fája címet, s ezzel egészségi állapot felmérést és speciális ápolásra, gondozásra jogosító utalványt. Hős fa különdíjban az a döntős részesül, melynek élete vagy élőhelye veszélyben van, és megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek. Az első döntőben Somogyot az ötvöskónyi öreg hárs képviselte, mely 2011-ben ismét a fináléba jutott a tengődi Életfával, a felső- mocsoládi öreg hárssal, a ságvá- ri Képes-fával és a szőkedencsi 700 éves hárssal. A döntő elsöprő somogyi sikerrel zárult: a Hős fa címet az ötvöskónyi, az Év fája titulust a felsőmocsoládi hárs nyerte el, utóbbi ezek után az Európai év fája címet is besöpörte. Tavaly a nagyberényi Ezeréves fa és az alsóbogán odvas platán jutott a legjobb tizenkettő közé, az idén is - november 5-ig - két somogyira lehet szavazni. A tapsonyi öreg szil A teleki berkenye A teleki berkenyét 1850 körül említik először az írások, mint „egy jó erőben lévő felnőtt fát”. A legenda szerint 1849-ben a császári csapatok elől menekülő kormánybiztos, Noszlopy Gáspár is megpihent a 12 méter magas, több mint három méteres kerületű 250-300 éves matuzsálem alatt. Az öregek emlékeznek rá, hogy szüretkor már potyogott az érett berkenye, melyből erős pálinka készült, a zöldessárga, piros pettyes körtécskékből befőtt, lekvár lett, amit gyógyszerként használtak. Szüleik, nagyszüle- ik ma is figyelmeztetik a gyerekeket, csak a barna gyümölcsöket szedjék fel, azok a legfinomabbak, a pirosas sárgák íze fanyar. Nemzedékről nemzedékre öröklődött a tudás, hogy kell a berkenyefa körül úgy kaszálni a füvet, hogy a gyümölcs ne a fű közé és az alá hulljon. A tapsonyi öreg szü, melyet akkor ültettek, amikor a település 1715 és 1735 között Somogy székhelye volt, s itt tartották a vármegyegyűléseket. A falubeliek csak Nagyfaként emlegetik. A 27 méter magas, közel hat méter kerületű faóriáshoz egy időben majálisozni jártak, s három éve kiderült, az ország legnagyobb regisztrált vénic szilfája. Még az író-ügyvéd Eötvös Károly is megemlékezett 1905-ös Utazás a Balaton körül című művében. ■ Vas A. ■ Ön milyen húst vásárol legtöbbször? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: S0NUNE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.
