Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-10 / 211. szám

2013. SZEPTEMBER 10., KEDD 5 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ Újraindulnak az uniós penzek megegyezés 230-250 millió eurónyi kifizetést bukik a magyar állam Johannes Hahn és Lázár János az eredeti tervekhez képest megkésve, de talán még időben egyeztek meg a szankciókról HIRSAV Megegyezett az Európai Bizottság és a magyar kor­mány a felfüggesztett uni­ós fejlesztési támogatások ügyében. A hónapok óta húzódó konfliktus miatt a legtöbb operatív program esetében állt a kifizetés, ami több százmilliárd fo­rintos kiadást jelentett az államnak. VG-összeállítás Magyarország elfogadja az Európai Bizottság javasla­tát az uniós támogatások öt- százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program eseté­ben, amelyet a mérnökkama­rai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint - jelentette be Lázár Já­nos Brüsszelben, miután tár­gyalt Johannes Hahn regio­nális politikáért felelős uniós biztossal. A kifogásolt magyar rendelkezésekkel praktiku­san ki lehetett zárni külföl­dieket egyes pályázatokból. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint „korrekt és higgadt tárgyalás” nyomán „tisztességes megállapodás” jött létre. Hozzá kell azonban tenni, a kormány tavasszal még abban reménykedett, a nyári szünet előtt sikerült ki­egyezni. Ami pedig a korrekció ösz- szegét illeti, Csepreghy Nán­dor, a Miniszterelnökség fej­lesztéspolitikáért felelős he­lyettes államtitkára augusz­tus elején még arról beszélt lapunknak, hogy a kormány kétszázalékos korrekciót tar­tana reálisnak. Mindezek azt mutatják, Budapest engedett Brüsszelnek, ám tény, az Eu­rópai Bizottság is elvetette az egyik főigazgatósága részéről említett 25 százalékos szank­cionálást. Tavaly ekkora mér­tékű büntetést szabtak ki Ro­mániára. Ami pedig a korrekció 5 százalékos arányát illeti, ez nem elvonást jelent, hanem azt, a kifogásolt pályázatokra kifizetett összegek ezen há­nyadát az EU nem finanszí­rozza Magyarország számá­ra, ám ugyanazt az összeget - Lázár János becslése szerint 230-250 millió eurót, vagyis 69-75 milliárd forintot - az adott operatív programon be­lül újra pályáztatni lehet. Erre az év végéig van mód, míg az elköltésre fő szabály szerint 2015 végéig van lehetőség. A kompromisszum azt is jelenti, hogy az elvont pénzt az állam állja, annak uniós finanszíro­zása nem biztosított. A megállapodás fontosabb része az, hogy az unió újrain­még A finisben is van mód az operatív programok mó­dosítására - derült ki Jo­hannes Hahn és Lázár Já­nos tárgyalásain. Az állam­titkár legalábbis arra utalt, hogy Brüsszel partner egy ilyen -adminisztratív vagy technikai - lépésben, vagy akár abban, hogy bővítsék a nagyprojektek listáját. Lázár János ugyanakkor beszélt a már meglévő kön­nyítésekről, a vállalkozók­nak biztosított 30 százalé­kos szállítói előlegről, illet­ve az önkormányzatok ré­szére létrehozott Önerő Alapról. dítja az operatív programok fi­nanszírozását. A pályázóknak általános szabály szerint a magyar állam fizet, amely az­tán negyedévente egyben kül­di ki a számlákat Brüsszelbe. A kifizetések leállítása óta is ezt tette, ám mostanáig mint­egy kétmilliárd euró nem ér­kezett meg. Lapunk úgy tud­ja, a hatszáz milliárd forint körüli kifizetéseket egyfelől a költségvetési tartalékból, KITÉRT ARRA, hogy a kör­nyezetvédelmi célú progra­moknál nagy a lemaradás. Ahol a települések nem bol­dogulnak, ott az állam a saját kezébe fogja venni a programokat - jelezte. Ez az intézkedés első körben különösen az unió felé tett vállalás alapján kötelezően végrehajtandó beruházáso­kat (csatornázás, ivóvíz biz­tosítása) érintheti. Lázár ugyanakkor emlékeztetett Orbán Viktor egy kijelenté­sére, miszerint ha egy tár­cánál forrásvesztés lesz, ott az az adott minisztérium „költségvetése: bánhatja”. másrészt állampapír-kibocsá­tással, illetve állami betétből fedezték. Mindez akkor jelen­tett volna problémát, ha az év végéig nem születik megálla­podás, ez a veszély azonban elhárult. Mint Johannes Hahn a találkozót követően elmond­ta: a leállított programoknál napokon belül elindulhatnak a kifizetések. Vagyis a most 1050 milliárd forintra módo­sított államháztartási hiányt nem a teljes összeg, hanem a 69-75 milliárdos tétel növe­li, kérdés ugyanakkor ennek mekkora hányada nem az el­költhető tartalékból szárma­zik. A kétmilliárd euró „az or­szág fejlődése szempontjából kiemelkedő nagyságrendű összeg, és a megállapodás jó befektetés Magyarország ré­széről” - állapította meg Lá­zár János. Erre utalt az oszt­rák főbiztos is, amikor meg­jegyezte: Magyarországon a strukturális alapokból fi­nanszírozzák a közberuházá­sok több mint 90 százalékát. Hahn elmondta: a források felfüggesztése mindig sú­lyos ügynek számít egy olyan uniós tagországban, amely nagymértékben van ráutalva Diszkrimináció? A kifizetéseket azt követően függesztette fel Brüsszel, hogy auditorai szabálytalanságokat állapítottak meg. Elsősorban azt kifogásolták, hogy az egyes projektek műszaki ellen­őrei számára magyar mérnöki kamarai tagságot, illetve ma­gyar nyelvtudást írtak elő. Ez brüsszeli vélemény szerint sér­ti a nemzeti diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályo­kat. Magyarország ezt vitatta, ám nem sokkal a kifizetések leállítása után, idén február­ban módosították az ide vo­natkozó szabályozást. A bi­zottság ugyanakkor korábban azt közölte lapunkkal: hiá­nyosságok tapasztalhatók a projektek, illetve a közbeszer­zések átláthatóságával kap­csolatban is. a strukturális támogatásra, de a bizottság szemszögéből nézve az ilyen felfüggesztés nem számít szokatlannak. Idén már több mint száz prog­ram tekintetében nyúltak eh­hez az eszközhöz és csaknem mind a 28 tagország érintett volt ilyen felfüggesztésben. Silvio Berlusconi nem adja fel tegnap kezdte a tárgyalást Silvio Berlusconi mentelmi jogának felfüggesztéséről az olasz felsó'ház ad hoc bi­zottsága. A volt miniszter- elnököt adócsalás miatt au­gusztusban hafmadfokon is egyéves - házi őrizettel vagy közhasznú munká­val kiváltható - letöltendő börtönbüntetésre ítélték, egyelőre azonban nem született döntés mandátu­máról. A 23 tagú bizottság vezetői Berlusconi politikai ellenfelei, ennek ellenére nem lehet gyors döntéssel számolni. A politikus már korábban jelezte: az euró­pai emberi jogi bíróságon fellebbez mentelmi joga ér­dekében. ■ VG Ma jöhet Kroes roamingjavaslata MINDEN ROAMINGDÍJAT eltöröl­ne 2016-ra Neelie Kroes, az Európai Bizottság telekom­munikációért felelős tagja. Erről a német Focus írt egy magas rangú bizottsági for­rást idézve. A magazin sze­rint Kroes ma terjeszti be az erre vonatkozó indítvá­nyát, amely nem csak az unión belüli olcsó külföldi telefonálásra, de alacsony árú mobilinternetes hozzá­férés biztosítására is vonat­kozna. ■ EuObserver WTO: 2,5 százalékkal nőhet a kereskedelem A KERESKEDELMI VilágSZQT- vezet (WTO) számításai szerint 2,5 százalékkal nőhet a globális kereske­delem volumene 2013-ban, és 4,5 százalékkal 2014- ben. Roberto Azevedo, a szervezet új főigazgatója szerint ezek a számok rosz- szabbak, mint a korábban várt 2013-as 3,3 százalékos és a 2014-es 5 százalékos növekedés. Azért rontot­tak az előrejelzésen, mert az Európai Unió csak a 2013 harmadik negyedéve után fog elkezdeni növe­kedni, de korábban abban reménykedtek, hogy már a második negyedév végétől fellendülés lesz - mondta el a brazil politikus a WTO Általános Ügyek Tanácsá­nak ülésén. ■ MTI Módosíthatják az operatív programokat A dohánylobbi akasztja meg az uniós szabályozást európai parlament Szeptember helyett csak októberben szavaznak a cigaretták forgalmazását szigorító direktíváról Intenzív lobbitevékenységnek tulajdonítják azt, hogy az Euró­pai Parlamentben egy hónappal eltolták az eheti ülésre tervezett plenárist szavazást a dohány- termékek forgalmazásának szigorításáról. A direktíváról, amelyet egyébként a parlament egészségügyi bizottsága -az 1360 beterjesztett módosítás el­lenére - júliusban már elfoga­dott, csak októberben voksolnak. Az Observer vasárnapi száma titkos dokumentumokra hivat­kozva arról írt, a Philip Morris dohánycég 161 embert alkalmaz, ám más dohánylobbisták ke­ze is benne van a halasztásban. Az európai lobbitevékenységet vizsgáló Corporate Europe Res­ponsability (CEO) nemrég arról írt, Brüsszelben 97 hivatásos do- hánylobbista dolgozik, összesen 5,3 millió eurós keretből. Különösen az e-cigaretták ér­dekében léptek fel igen aktívan: egy európai szervezet internetes petíciót is indított a termékek forgalmazásának szigorítása el­len, míg mások - mint azt a CEO feltárta, ajándék e-cigarettákkal bombázták a képviselőket. Nem véletlenül: a rendelkezés igen­csak megszigorítaná az eddig alig szabályozott „füst nélküli” dohánytermékeket is. Ezeket gyógytermékként lehetne áru­sítani, vagyis forgalomba hoza­talukhoz a tagállami hatóságok engedélye szükséges, sőt, egyes Egy szervezet szerint különösen az e-cigarettát gyártók aktívak helyeken csakis gyógyszertár­ban lehetne kapni. A készülő direktíva általában szigorítaná a dohánytermékek gyártásának, csomagolásának és a forgalmazásának a feltéte­leit is. A mostaninál is nagyobb, a doboz elő- és hátlapjának 75 százalékát beborító elrettentő figyelmeztetések kerülnének a paklikra, és betiltanák az ízesí­tett termékeket is. Nem csak a mentolos cigaretta válna ugyan­akkor törvénytelenné, hanem a vékony szálak is, a törvényhozók ugyanis megszabnák egy-egy ci­garetta minimális átmérőjét (7,5 milliméter) is. A módosításokat indítványozó Európai Bizott­ság ezt azzal indokolta, mind az ízesítés, mind a vékonyabb mé­ret azt az érzetet keltheti, ezek egészségesebb termékek. A mostaninál pontosabban sza- bályoznk a csomagolást is: egy dobozba legalább 20 darab vagy 40 grammnyi cigarettát kell ten­ni - most több tagországban, köz­tük hazánkban is 19 szál a mi­nimum -, és kötelezővé teszik a hologrammal ellátott zárjegyet is. A Guardian arra hívja fel a figyelmet: a halasztás egyik kö­vetkezménye az lehet, hogy az irányelv végső formájának ki­alakítása átcsúszik a következő félévbe, vagyis a görög elnökség idejére. Athént pedig nem éppen a dohányzási tilalom élharcosai­ként tartják számon. ■ VG

Next

/
Thumbnails
Contents