Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-06 / 182. szám

■ ».L7.V^dI Újra lehet háromhavi gyógyszeradagot felírni SZEPTEMBER 1-JÉTŐLÚjra lehet három havi gyógyszer­adagot felírni a vényekre - közölte az Emberi Erő­források Minisztériuma (Emmi) államtitkársága hétfőn. Az 50 ezer forintnál alacsonyabb fogyasztói árú, krónikus betegségek keze­lésére szolgáló gyógyszerek esetében az orvos három hónap időtartamra is ellát­hatja a beteget gyógyszerrel úgy, hogy a vényen nem kell feltüntetni a gyógyszer legkorábbi kiváltásának időpontját. A vények három hónapos érvényességi idején belül a beteg dönthet, hogy egyszerre, vagy recepten- • ként kívánja a számára fel­írt gyógyszereket kiváltani. ■ MTI Ózdon biztosított a vízellátás az nem megy, hogy amíg az ózdiak többsége tisztessé­gesen fizeti a rezsit, mások potyáznak - mondta Fürjes Pál (Fidesz-KDNP) Ózd pol­gármestere hétfői sajtótájé­koztatóján. A decemberben megkezdett felülvizsgálatok eredményeként 62 közkúton az önkormányzat csökken­tette a víznyomást, 27 köz1 kutat pedig megszüntetett, Fürjes Pál azt mondta: az ipari mennyiségű vízfo­gyasztásnak akartak gátat szabni, és ez az egész város­ra érvényes, nem csak ré­szekre, nem koncentráltak a cigánytelepekre. Fürjes Pál leszögezte: a kutakon az ivóvízfogyasztás továbbra is biztosított mindenki számá­ra. ■ MTI Elnöki kegyelemért lobbiznak Rómában a silvio Berlusconinak ad­ható esetleges elnöki ke­gyelem és a nagykoalíciós kormány jövője szerepelt a napirenden azon a találko­zón, amely Giorgio Napolita- no olasz államfő, valamint Renato Schifani a jobbközép Szabadság Népe (PdL) sze­nátusi és Renato Brunetta, a párt képviselőházi frak­cióvezetője között zajlott le hétfőn. A PdL frakcióvezetői azokat az „igényeket” so­rolták fel Napolitanónak, amelyeknek a „teljesítése hozzájárulhat a kormány­munka számára hasznos stabilitáshoz”. ■ MTI Egymilliárd eurónyi hamisítvány az eu tagországainak vám­hatóságai tavaly 1 milliárd euró értékű, főleg Kínából származó hamisított árut foglaltak le tavaly. A hami­sított áruk 70 százalékára postai küldemények át­vizsgálásakor bukkantak. A terméklistát 31 százalékos részesedéssel a cigaretta vezeti, megelőzve a gyógy­szereket, amelyek 23 száza­lékkal szerepelnek. ■ MTI Hány tanár került utcára? köznevelés Több száz oktatási intézményt érintett az átszervezés Összevonások, iskolaátvételek előzték meg a tanévet. Medgyesbodzáson azt kérte az önkormányzat, hogy újraindulhasson az alsó tagozat Több száz iskolát érintettek az összevonások, átvételek, de jogutód nélkül egy sem szűnt meg. Az átszervezések a fenntartó szerint nem jár­tak pedagóguselbocsátással, a PDSZ szerint több százan vesztették el így munkájukat. Éber Sándor-----------------------’-tan „A z iskolákat érintő átszervezé­sek, összevonások miatt talán több száz pedagógus veszíthet­te el munkáját a legutóbbi tanév után” - nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnö­ke. Mendrey László elmondta, hogy a kormányzat kényesen ügyelt arra a választások előtt, hogy az átszervezések miatt ne legyenek jelentős elbocsátások. Erről nincsenek is pontos ada­taik, de más okok miatt szerinte ennél jóval több pedagógus került utcára. A PDSZ vezetője közölte, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása, a közismereti tár­gyak számának csökkentése, és a kényszemyugdíjazások miatt kö­zel 10 ezernél kevesebb pedagó­gus fog dolgozni szeptembertől, mint az előző tanévben, de pon­tos adatok októberben lesznek. Mendrey elmondta, hogy 2600 nyugdíjas nem dolgozhat tovább az oktatásban és a helyüket sem tölthették be másokkal, a szak­képzés átszervezésével kapcso­latban pedig egy korábbi tanul­mány 7-8 ezer főt említett. A Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ (Kük) lapunknak azt jelezte, hogy az átszervezések nem jártak pedagógus elbocsá­tásokkal. Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának parlamenti államtitkára (megismételve Hoffmann Rózsa államtitkár korábbi nyilatkozata­it) az MSZP-s Sós Tamás írásbeli az összesen beérkezett 35 kérelmezett közül 21 nevelé­si-oktatási intézményfenntar­tói jogát veheti át az egyház. A PDSZ elnöke szerint az egy­házifenntartás egy menekü­lési útvonal volt azokon a fő­ként kistelepüléseken, ahol már fennállt az iskola bezárá­sának a lehetősége. „Itt gyak­ran az iskolavezetők keresték kérdésére azt válaszolta, hogy a Klik nem tervez elbocsátásokat. Létszámcsökkenést a nyugdíja­zás miatt felmentett pedagógu­sok státuszainak zárolása ered­ményezhet az oktatásban, ezt a létszámot korábban 3000 főre becsülték. Sós egy másik kérdése azt fir­tatta, hogy hány iskolát zárnak be szeptembertől. Donqsev közölte: az emberi erőforrások miniszte­re országosan 606 döntést hozott meg május végén, amely össze­sen 456 intézményt érintett. Ez a szám nem tartalmazta a szak­képző iskolákat érintő átszervezé­seket, és az augusztustól a vidék- fejlesztési tárcának átadandó 45 meg az egyházakat, akik több normatívát kapnak az állami intézményeknél” - mondta Mendrey László. Iskolák fő­ként a katolikus egyházhoz kerültek, de vett át az iskolát a református egyház, a Hit Gyülekezete, a Baptista Szere­tetszolgálat és a (katolikus) Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó is. intézményt (a honvédelmi tárcá­hoz is kerül egy iskola). Kiemel­te: egyetlen egy intézmény sem szűnt meg jogutód nélkül. A Klik jelezte: átszervezés alatt (ami nem jelent iskolabezárást) azokat az eseteket értik, amikor változik a fenntartó, vagy intéz­mény-átalakítás történik egyesí­téssel, esetleg szétválással, de ide tartozik a művészeti iskolákban a tanszakindítás vagy megszün­tetés is. A PDSZ elnöke elmondta, hogy a kormányzattal vitájuk van, hogy mikor érdemes még fenn­tartani egy intézményt, mivel ők nem csak a gazdaságossági, ha­nem a pedagógiai szempontokat is figyelembe veszik. Mendrey szerint 15-18 fős osztálylétszá­mokkal is érdemes működtetni egy iskolát, a kabinet szerint vi­szont 23 fős osztálylétszámokkal gazdaságos a fenntartás. Négy településen (Medgyesbo- dzás, Gáborján, Mezőkomárom, Nyírderes) az önkormányzat ké­relmezte, hogy a településen az alsó tagozat szeptemberben újra­indulhasson. Szeptembertől há­rom nemzetiségi önkormányzat (román, szerb, szlovák) fenntartá­sába is kerül intézmény. Menekülés az egyházakhoz Az EKB üdvözli aPSZAF integrálását az MNB-be függetlenség Az Európai Köz­ponti Bank (EKB) üdvözli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) integrálá­sát a Magyar Nemzeti Bankba | (MNB), mivel ez az integrált intézményi felépítés fokozni fogja a jegybank hozzájárulá­sát a pénzügyi stabilitás meg­óvásához és a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez - írja az EKB az új integrált magyar felügyeleti keretrendszerről közzétett véleményében. Az EKB 2013. június 7-én kapott felkérést a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, hogy alkos­son véleményt a Magyar Nem­zeti Bankról szóló törvényja­vaslatról. Az EKB indoklásában úgy fogalmaz: „a Magyarországé­hoz hasonló, viszonylag kis pénzügyi piaccal rendelke­ző tagállamok esetében erős | érvek szólnak a felügyeleti és makroprudenciális felada­toknak egyetlen hatóságnál történő koncentrálása mellett”. Ugyanakkor felhívják a figyel­met arra, hogy az átalakítás | következtében nem sérülhet az MNB meglévő feladatainak független végrehajtása. Az EKB kormányzótanácsa által elfogadott 14 oldass do­kumentum különös észrevéte­lei szerint a jegybanktörvényt gyakran megváltoztatták, a jelenlegit 2012 január elsejei hatályba lépése óta többször módosították, ami instabillá j teszik az MNB működését. A központi banki függetlenség szempontjából a szilárd jogi keret alapvetően szükséges. Az MNB új fogyasztóvédelmi feladatai az EKB értelmezése szerint a teljes pénzügyi piac felügyeletével kapcsolatos át­fogó felelősségére tekintettel kerültek az MNB-hez. Ez a feladat kiegészítheti az MNB felügyeleti hatásköreit, hozzá­járulhat a pénzügyi piacba ve­tett bizalom megőrzéséhez. A törvényjavaslat az ország- gyűlésben zárószavazásra vár. ■ VG Hárommilliárd forint e-egészségügyi fejlesztésre projekt Mindenhonnan elérhetővé válhatnak a betegadatok - Kevesebb felesleges vizsgálat Az unió 1,94 milliárd, valamint a Kutatási és Technológiai Inno­vációs Alap több mint 831 mil­lió forintos keretéből összesen csaknem hárommilliárd forint jut arra a kiemelt egészségügyi informatikai projektre, amely­nek nyomán a jövőben elvileg minden beteg valamennyi szük­séges adata az összes szolgáltató számára elérhetővé válik. Szege Zoltán, a minisztérium e-egészségügyi programirodájá­nak vezetője már a tavaszi parla­menti bizottsági meghallgatásán jelezte: szeretnék elérni, hogy az egészségügyi intézmények között létrejöjjön az informati­kai kapcsolat. Mint fogalmazott, a cél, hogy a különböző ellátási szinteken „ne kelljen összeva­dászni a betegek adatait”. A most meghirdetett kiemelt projekt ennek megfelelően a köz­finanszírozott egészségügyi szol­gáltatók - a háziorvosok, a szak­rendelők és a kórházak, vala­mint a vényeket beváltó patikák és gyógyeszközboltok - közötti adatáramlás feltételeinek meg­teremtését szolgálja. A fejlesztés nyomán ezek a szolgáltatók a be­tegadatokhoz szabadon, ugyan­akkor ellenőrzött formában, az adatvédelmi normákat és szabá­lyokat betartva kell, hogy hozzá­férjenek. így az orvosok szükség esetén megismerhetnék a betegek tel­jes kórtörténetét, ami akár élet­Megismerik a kortörténetet mentő is lehet. De az informá­cióáramlás azért is fontos, mert ha a doktor látja például, hogy a páciensnél a közelmúltban tel­jes laborvizsgálatot vagy egyéb diagnosztikai vizsgálatot végez­tek, elkerülhetővé válik, hogy- ha nem feltétlenül szükséges- ő is elrendelje ugyanazokat a teszteket. Ily módon csökkenhet a felesleges és/vagy párhuza­mos vizsgálatok száma, és ezzel együtt értelemszerűen az azokra kifizetett összeg is. Csak laborvizsgálatból Ma­gyarországon évente körülbelül száznyolcvanmilliót végeznek. Ha ezeket valóban indokolt eset­ben kérnék a doktorok, jelentő­sen csökkenhetne a párhuza­mos tesztek száma. Ugyanakkor elvégezhetők lennének azok a vizsgálatok, amelyeket ma ki­zárólag azért nem csináltatnak meg, mert nincs rá pénz - nyi­latkozta korábban lapunknak a Magyar Laboratóriumi Diag­nosztikai Társaság elnöke, Ko­vács L. Gábor. A nagyszabású projektre alig egy hónapig jelentkezhet még az a kizárólag költségvetési szervek és részvénytársaságok közremű­ködésével létrejövő konzorcium, amely megszerzi az emberi erő­források miniszterének írásos támogatását. Erre azért van szük­ség, mert a legkésőbb 2015 köze­pére megvalósuló fejlesztés köz­szolgáltatásnak minősül. ■ H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents