Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 29. szám

2013. AUGUSZTUS 4., VASÁRNAP SZTORI 5 II. Erzsébet nem lehet szokásos nagyi trónörökös Hagyományosan, de egy modern monarchiában fog felnőni Vilmos és Katalin első fia Képünkön a Habsburg házaspár gyermekükkel. Bár polgári életet élnek, de a gyerekek neveltetésének szellemisége őrzi a hagyományokat Katalin hercegnő nem fogad hivatásos dadát, kisfia neve­lésében egyedül polgári szár­mazású édesanyja segítségét fogja kérni. Ez még sosem fordult elő a királyi család­ban, de Habsburg György szerint most sem lehet telje­sen így. Egy trónörökös éle­tét ugyanis még akkor is sok hagyomány meghatározza, ha ma már sok tekintetben lazultak az udvari szabályok. Fábos Erika Habsburg György maga is egy uralkodói család leszármazott­ja. Közvetlen családjához tarto­zik a spanyol, a holland és a lu­xemburgi uralkodó dinasztia, ráadásul felesége révén rokoni kapcsolatban is áll az angol ki­rályi családdal. „A családunkból a bátyám gratulált George érkezésé­hez, mert ez a családfő dolga - mondta Habsburg György. - Amennyiben valamilyen hiva­talos családi eseményre kerül sor, mint például az esküvő, ke­resztelők vagy temetés, azokon is ő képviseli a családunkat. Ennek ellenére én is találkoz­tam már az angol királyi csa­láddal. Elsősorban Károllyal, aki elég sokat tartózkodik er­délyi birtokán is, de Vilmos is többször volt már itt, mert na­gyon szereti az itteni házat és a környezetet.” Habsburg György tapasz­talatai alapján nem tudja el­képzelni, hogy teljesen segít­ség nélkül fogja a hercegi pár felnevelni George herceget, de valószínűnek tartja, hogy a Middleton család révén meg­lesz a gyermek neveltetésében a természetes egyensúly a ki­rályi és a hétköznapi, polgári nevelés között, amit ma már természetesnek is tart. „Nyilvánvaló, hogy a mai vi­lágban kell tudni érvényesülni egy mostani fiatalnak, ezzel az udvar is tisztában van. Termé­szetesen a protokoll rájuk is ér­vényes és tanácsadók akkor is lesznek, akik részt vesznek a gyermekeik nevelésében, ha ők ennek nem is annyira örülnek. Igaz, dönteni mindenben ők fognak. Ezeknél azonban sok­kal fontosabb az a családi példa, amit maguk körül fognak majd látni. Ebbe fog belenőni, legkö­zelebbi barátai is valószínűleg uralkodócsaládok sarjaiból fog­nak kikerülni, természetes lesz a számára, hogy II. Erzsébet az ő dédnagymamája. Persze ő nem úgy találkozik az uno­kákkal, mint egy hagyományos nagyi, hiszen nagyon elfoglalt, de élete példája a legnagyobb KATALIN HERCEGNÉ, kÖzépoSZtáfy- beli angol családban született, ma pedig már a Windsor-ház harma­dikszámú trónörökösének az édesanyja. Bár családja nem tar­tozott a legfelsőbb elithez, Katalin hamar beilleszkedett, és a hírek szerintii. Erzsébet is nagyon ked­veli unokája választottját. A mára már a világ egyik legnépszerűbb nőjének számító Katalin hercegné sokat tett azért is, hogy a királyi család újra olyan népszerű le­gyen, mint a nyolcvanas évek vé­gén volt. Az angol királyi család tanulság a gyerekek számára.” Habsburg György azt mond­ja az ő számára is természetes volt, hogy a Habsburg névvel felnőni felelősség is. Ez a gyer­mekei számára is egyértelmű. Igaz, ők teljesen polgári életet élnek, de a neveltetésük szel­lemisége őrzi azokat a hagyo­mányokat, amire a történelmi múlt kötelezi a családot. bennfentes információval rendel­kező ismerői szerint ennek az az oka, hogy Katalin egy rendkívül stabil személyiségű ember, aki egy rendezett, szerető családból érkezett az udvarba. Annak elle­nére, hogy sokan Dianához ha­sonlítják, sok mindenben nem ha­sonlít az egykori hercegnére. Nem viseli meg a sok tiltás és előírás, lubickol a protokollban, és össze­tartó családjával az esküvő óta is igen élő kapcsolatot ápol. Sokan ezt azzal magyarázzák, hogy fel­nőtt, érett személyiségként került „Mi beleszülettünk a Habs­burg családba, kicsi gyerek­korunktól fogva hallottuk a családról szóló történeteket, néztük a fényképeket, ez ter­mészetes volt. Tudatában is vol­tunk annak, hogy a családunk egy nagyon régi uralkodóház volt, amelyiknek sok köze volt az európai történelem alakulá­sához. Amíg gyerekek voltunk be a királyi családba, ellentétben Dianával és nem is elszigetelten éli ott az életét, ahogyan a szeren­csétlen sorsú hercegné. Ráadásul Vilmos is mindenben számíthat Katalin édsanyjára, akivel a plety­kák szerint sokkal jobb kapcsola­ta van, mint Kamillával. Azt sem szabad elfelejteni, hogyMiddle- tonnék, igaz nincsenek nemesi gyökereik, de az igazi pénzelithez tartoznak, így Katalin számára nem idegen az a társaság és azok a társasági események sem, ame­lyekben forognia kell. és együtt volt az egész család, addig ugyanúgy foglalkozott velünk, mint bármelyik apu­ka a gyerekeivel. Mondjuk az valóban megnehezítette a dol­gát, hogy heten voltunk, hiszen egy bizonyos kor után már igé­nyeltük, hogy ne csak sokan legyünk és játszunk, hanem négyszemközt beszélgethes­sünk vele. Elég sokat utazott, úgyhogy be kellett osztatunk a figyelmét, de mindig mindent számon tartott rólunk, és az el­foglaltságai ellenére is tudtuk, számíthatunk rá, elérjük őt, ha szeretnénk. Ami az életvitelün­ket illette, Bajorországba jár­tam állami iskolába, ugyanúgy vonattal mint a többiek, ebben nem volt semmi különös. Ab­ban már nyilván, hogy a rokon­ságunkban több herceg és ki­rály volt, akik időnként nálunk is látogatást tettek, sokszor jártak édesapámnál vendégek, és 12 éves voltam, amikor a családot már képviselnem kel­lett egy rendezvényen. Ehhez képest az én gyerekeim három Örökös trónörökös és a trónörökös örökös A hercegi utód érkezése, aki a harmadik helyet foglalja el a brit trónutódlási sorban nagy­papája, Károly trónörökös és édesapja, Vilmos után, ismét előkerült az a régóta vitatott kérdés, hogy a 87 esztendős II. Erzsébet királynőt ki kövesse a trónon? Az erről készült felmé­rés tanúsága szerint a britek ebben megosztottak: 42 száza­lék a királynő elsőszülött fiát, a 64 éves Károly trónörököst lát­ná szívesen koronás főként a jelenlegi uralkodó után, nem sokkal kevesebben, 38 száza­léknyian viszont azt pártolnák, hogy a trónt egy generáció át- ugrásával rögtön Károly fia, a 31 éves Vilmos örökölje. A generációs ugrást brit alkot­mánytudorok és történészek mégsem tartják sem valószínű­nek, sem indokoltnak, mivel ki­fejezett törvényi ok vagy prece­dens nincs arra, hogy miért ne Károly legyen a következő brit uralkodó. Nem hivatalos értesü­lések szerint Károly fia, Vilmos is kifejezetten ragaszkodik a trón- utódlási sorrend betartásához. nyelven beszélnek otthon, mi is visszük magunkkal proto­kolláris eseményekre, ismerik a múltunkat, és egy budaörsi egyházi iskolába járnak. Ez egy egyszerű, de nagyon jó iskola ,és mivel a feleségemmel mind­ketten vallásosak vagyunk, egyértelmű volt, hogy egyházi iskolába mennek.” Ha a 2013. július 22-én világ­ra jött kis herceg is olyan szép kort él meg, mint a dédszülei, akkor ő vezeti át a brit monar­chiát a 22. századba. Már most biztos, hogy a sikeres uralkodás érdekében majd alkotmányjo­got, történelmet, politológiát kell tanulni, és természetesen érte­nie kell a gazdasági kérdések­hez is. Mint a hadsereg jövendő főparancsnoka pedig nem árt, ha úgy, mint az apja, nagyapja, dédapja, egy katonai akadémiát is elvégez. A legfontosabb azon­ban az, hogy találjon majd olyan társat, egy jövendő királynét, aki a segítségére lesz és haj­landó a nyilvánosság előtt élni egész életét. Katalin sokat segített a népszerűségben a királyi családnak Csoda Tápiógyörgyén: textilfestmények foltokból rados virág Bihari Zsóka a Facebookon talált rám, tizenkét év után. „Újra beléptél az életembe!” - közölte üzenetében vidáman. Olyan volt, mint egy üdvrival­gás. 2001-BEN ISMERKEDÜNK Össze Szentendrén. Megtudtam, él ott egy nemzetközi hírű patch- work-, azaz foltvarró művész, Bihari Zsóka. Elmentem hoz­zá, és írtam róla egy portrét a napilapba, amelyiknek akkor dolgoztam. A cikk tetszett Zso­kénak nagyon, így hónapok­kal később felkért, nyissam meg a patchwork-kiállítást, amelyet közösen rendeztek ő és más szentendrei asszonyok. A „szakkörben”, vagy inkább műhelyben Zsóka vezetésével rendszeresen összejött a társa­ság, hogy textildarabkákból, avagy foltokból képeket, taka­rókat, párnákat, szőnyegeket varrjon. forró nap volt, olyan, mint a mai. Délelőtt a szerkesztő­ségben megírtam a megnyitó szövegét - ujjaim csak úgy szaladtak a klaviatúrán. Zsóka gyönyörű munkái, harmoni­kus élete, dinamikus lénye inspirált. Délután Andival, fiatal kolléganőmmel kivona­toztunk HEV-vel Szentendré­re - én, hogy megnyissam a kiállítást, Andi pedig, hogy megírja a lapnak az eseményt. Zsolt, a fotográfus kolléga máshonnan jött, vele ott talál­koztunk. Készített a tárlatról néhány felvételt a cikkhez, és rólam is, emlékbe. Akkor még nem volt általános a digitális fényképezőgép. Az előhívott fekete-fehér papírképekről csodálkozva állapítottam meg, mennyire másnak, szebbnek, jobbnak lát engem Zsolt, mint én magamat. a képek bekerültek a cipős do­bozba, a telegépelt papír a szö­vegemmel pedig elkallódott. Zsóka patchwork-párnája vi­szont, amit hálából adott aján­dékba a megnyitó után, becses kincsként díszíti a lakásomat azóta is. Nappal dísztárgy, éj­jelente a férjem alszik rajta. Színeit, virágait már egészen megfakította az idő. szeretem a tárgyaimat. És szeretném hinni, hogy nem élettelenek - hogy igenis van nekik saját, titkos életük. Zsóka párnája ilyen rejtett, belső életet élhet a szobámban immár tizenkét éve. Emlék egy madárcsontú, finom kis művésznőtől, akinek a keze nyomán az innen-onnan ősz- < szegyűjtött, egybeillesztgetett textildarabkákból valóságos kis univerzumok születnek. Gyöngyös-koronás pávák, fakóarany leveleket hullajtó fák, izzó virágok, amilyen pél­dául a mélytüzű álompipacs. A Bolondos naptárban egy-egy hónap egy-egy foltvarrott négyszög, és ahogy követik egymást, színeik által úgy fordul tavaszba a tél, nyárba a tavasz, őszbe a nyár. TIZENKÉT HÓNAP - vagy tizen­két év, amióta nem láttam Zsó- kát és a műveit? A héten, egy ugyanolyan for­ró napon, mint az a tizenkét évvel ezelőtti volt, felkereked­tem, hogy megnézzem őket. Budapestről Tápiógyörgyéig vonatoztam értük, ahol a falu­ház dísztermében sorakoznak. Ma, vasárnap még nyitva tart a tárlat. Nézegettem a folt­varrással készült képeket, és megint kitárult előttem mind­az, ami akkor, régen: egy fi­nom művésznő gazdag lelke. zsóka elküldte nekem e-mail- ben a régi megnyitó-szö­vegemet, amit hűségesen megőrzött. Azt írta, most már vigyázzak a „gyöngyeimre.” Kis prózai munka, Zsókáról szól, a foltvarrás szimbólum benne, az asszonyiság ott­honteremtő erejét jelképezi. Szófoltok a címe. Mert én sza­vakból varrom ki dolgaimat: a cikkeimet, a regényeimet. Rácsodálkoztam a régen ké­szült szövegre: mennyire igaz, hogy a jó művészet megihleti az embert! Zsókáé ilyen. Mert van, aki fest, van, aki ír, van, aki foltokból varr ki minden­félét. És van, aki foltvarrással fest és ír. Mint ahogy Bihari Zsóka teszi. I * \ VAN ÚGY, hogy felbukkan egy régi ismerős.

Next

/
Thumbnails
Contents