Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-31 / 203. szám
2013. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Nyolcvanöt éve született Boross Péter életút A rendszerváltáskor azt hitte, legfeljebb nyugdíjas tanácsadó lesz, de miniszterelnökké választották ►Folytatás az 1. oldalról A rendszerváltáskor azt hitte, maximum a nyugdíjasok ügyeivel foglalkozhat, aztán a miniszterelnöki hivatal államtitkára, titokminiszter, belügyminiszter és a kormányfő helyettese, majd 1993-ban miniszter- elnök lett. Boross Péter kedden ünnepelte 85. születésnapját. A Somogy megyei Nagybajomban született.- Boross Péter a jobbközép számára igazodási pont, a politikai bölcsesség példaképe - így fogalmazott köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Kiemelte az egykori miniszterelnök határozottságát, fegyelmezettségét, hazája iránti elkötelezettségét. - Úgy politizált - tette hozzá -, hogy nem csak a pillanatnyi helyzet érdekelte, hanem a történelmi távlat is. Latorcai János, az országgyűlés alelnöke, aki tagja volt a Boross-kormánynak, úgy emlékezett: képes volt felvállalni és keresztülvinni döntéseit, de mindig törekedett a kompromisszumra is. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök pedig egyenes emberként jellemezte Boross Pétert, aki úgy képviselte a közös értékeket, hogy álszentségnek még a gondolata sem merült föl. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke levélben köszöntötte az egykori miniszterelnököt. - A szép kor, amelyet Ön megért, önmagában tiszteletet követel, ahogyan a politikai tisztség is, amelyet egykor betöltött. De úgy hiszem, valódi megbecsülést és méltóságot nem a megélt korral vagy betöltött tisztséggel vív ki valaki, hanem azzal a mentalitással, viselkedéssel, amivel saját elveit, világfelfogását és értékeit hitelesen és mások számára példamutatóan képviseli - írta. - Úgy vélem, fontos és az ország számára hasznos volna, ha ez a fajta nemzeti felelősségtudat és higgadt konzervativizmus, amelynek hagyományait Ön máig hitelesen képviseli, sokaknak példát mutatna és sokáig érvényesülne a magyar jobboldalon. 1983-ban történt, amikor a Dél-pesti Vendéglátó-ipari Vállalat igazgatójaként kitalálta: a kispesti Wekerle-telepen szobrot állíttat egyik példaképének, Kós Károlynak. Kós Károly 1920-ban Magyarországról visz- szatért a Romániához csatolt Erdélybe, hogy az ottani magyarság megtartásáért és felemeléséért küzdjön. Végül négy esztendővel később, Pozsgay Imre pártfogásával avathatták föl a szobrot, s az ünnepség a magyar nemzeti megújulás demonstrációjává vált. Ezt követően hívta meg Antall József, hogy járjon el az MDF különböző ösz- szejöveteleire. Boross Péter még 1990 tavaszán is úgy gondolta, hogy legfeljebb az új miniszterelnök nyugdíjas tanácsadója lehet, aztán üstökösként futott be politikai karriert: államtitkár, miniszter, majd három évvel később már kormányfő lett. Erős kézzel intézte az ország ügyeit, arról legendák maradtak fönn, hogy milyen jól irányította az apparáHatvanhat éves érettségi találkozóra jöttek össze ez év június elsején Kaposváron az 1947-ben, az akkori Somssich gimnáziumban végzett két fiúosztály diákjai. Az ötvenedik találkozón határoztak arról, hogy onnantól minden évben találkoznak. A csaknem hatvan egykori osztály- és évfolyamtárs közül ma tizenketten élnek, akik közül hatan tudtak eleget tenni a meghívásnak, köztük Boross Péter egykori miniszterelnök is. A fotón Kárpáti Kálmánnal tust. Ő szervezte újra a kémelhárítást és a hírszerzést, belügyminiszterként pedig a szélsőséges mozgalmakat elutasító, 1931-35 és 1938-1944 között regnáló Ke- resztes-Fischer Ferencet tekintette a példaképének. Antall József halála után az MDF országos választmánya és parlamenti képviselőcsoportja három személy közül választott miniszter- elnököt: az első fordulóban Boross Péter 89, Szabó Iván 79, Für Lajos pedig 62 voksot kapott. A másodikban kétharmados fölénnyel nyert. Első beszéde arról szólt, hogy az antalli örökség folytatójaként végre kell hajtani a nemzeti megújhodási programot. Sokszor hangsúlyozta, hogy szilárd államot és intézkedésképes kormányzati hatalmat igényel a gazdasági problémák orvoslása, a fokozódó környezetszennyezés, a bűnözés terjedése és a szociálpolitikai feladatok ellátása. Hatalmától a Horn Gyula vezette szocialisták fosztották meg 1994-ben. Boross Péter 2009-ben lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. Ezt azzal magyarázta, hogy megidősödve nem tudja már elviselni az ülésteremben eluralkodó állapotokat, a jogalkotás alacsony színvonalát, a kapkodást és a verbális agressziót. - Nem csak csúnyán beszélnek, de szamárságokat is mondanak - értékelt, s hozzátette: elhatalmasodott a nyájszemlélet, miszerint a tartalom minőségétől, igazságától függetlenül a saját hozzászólás mindig tapsot, az ellenfélé pedig pfujolást kap. Kiszavazni pedig nem lehet, mert ezt a „fegyelmezetlenséget” súlyos pénzbírságokkal fenyegetik a frakciók. Mindezt veszélyesnek ítélte, mert - mint mondta - az agresszió a parlamentből kijuthat az utcára... Ma a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökeként igyekszik tenni azért Boross Péter, hogy történelmi örökségünket méltó módon ápoljuk és őrizzük. A jelenlegi politikai-gazdasági helyzetről így gondolkodik: - Úgy tűnik, sikerült stabilizálni egy romlásnak indult országot. A magyar közvéleménynek tudomásul kell vennie: ha nincs növekedés, akkor nem ringathatja magát ábrándokba. Sajnos alacsony az infláció, ami az állami költség- vetésnek bevételi nehézségeket okozhat. A trafikügy perifériális, igaz bekerültek a végrehajtásba hibák, de nem ez a sorskérdés Magyarországon. Czene Attila Nagybajomban született, hadapródiskolába járt, 56-os tevékenysége miatt örülhetett, hogy munkát kapott csaposként, igazgató lett, majd politikus BOROSS PÉTER ÉDESAPJA, Boross György 1915-18 között az első világháborúban harcolt, többször megsebesült, magas kitüntetéseket, majd vitézi címet kapott. A második világégésiga somogysárdi Somssich Mik- lós-féle uradalom erdőmérnökeként dolgozott. Édesanyja, Horváth Lujza kisbirtokos gazdálkodó család sarja volt. boross Péter 1928. augusztus 27-én született Nagybajomban, négy évre rá jött világra László öccse, aki tanító lett. A nagyobb fiú tíz esztendős korában a kőszegi Hunyadi Mátyás Honvéd Középiskola és Nevelő- intézet növendéke lett, majd a pécsi Zrínyi Miklós Honvéd gyalogsági Hadapródiskolába vezetett az útja. 1944-ben a front közeledése miatt egy németországi kisvárosba telepítették át az iskolát, ahonnan megszökött és csatlakozott egy Felvidéken harcoló magyar alakulathoz. Amikor az egységet Németországba vezényelték, hazatért szülőfalujába, Nagybajomra, amikor a szovjet csapatok ádáz harcok után elfoglalták a települést, nagymamája házában tartózkodott. KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIT a kaposvári Somssich Pál Gimnáziumban folytatta, majd 1951-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi doktori oklevelet. Ügyvéd akart lenni, ehhez azonban nem kapta meg a „politikailag megbízható” minősítést, így a Fővárosi Tanács pénzügyi osztályára került előadónak. 1956-ban a Budapesti Forradalmi Bizottság és az Értelmiségi Forradalmi Tanács tagja, emiatt 1957-ben a munkahelyéről elbocsátották, letartóztatták, majd Kistarcsára internálták. Szabadulásától 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. Hosszú ideig küzdött anyagi gondokkal, előbb segésmun- kásként majd képügynökként próbált megélni, aztán protekcióval vendéglátóipari ellenőr és csapos lehetett. Ezután közreműködött a magyar vendéglátó- ipar és idegenforgalom felsőfokú szakemberképzésének megszervezésében. Énnek köszönhetően 1965-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettese, majd 1971-ben igazgatója lett. Innen vonult 1989-ban nyugdíjba. 1956 után csak az 1990-es rendszerváltáskor vállalt újra politikai szerepet. Antall József kormányában először a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt, majd „titokminiszter”, decemberben belügyminiszter és így Antall József helyettese. 1992-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba (MDF). 1993-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, a párt alelnöke lett 1995-ig. Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála után az Ország- gyűlés Magyarország miniszter- elnökévé választotta, mely posztot az MDF 1994-es választási vereségéig viselte. Az MDF-frak- ció szakadásakor az anyapártban maradt. Némi kihagyást követően 2006-os országgyűlési választáson pártja Pest megyei listáját vezetve újból bejutott az Országgyűlésbe, de mandátumáról 2009. február 1-jei hatály- lyal lemondott. Ugyanebben az évben levélben jelezte a Dávid Ibolya-féle pártvezetésnek, hogy szakít velük. 2010-ben kilépett az MDF-ből, majd az Orbán Viktor miniszterelnök mellett működő, az új alkotmány koncepcióját kidolgozó testület tagja lett. Kevés idén a „last minute” akció, alulterveztek az irodák utazás Még mindig az utolsó pillanatban szeretünk foglalni, pedig ha előre tervezünk, akkor is spórolhatunk dél-dunántúl Lassan véget ér a nyár, de a hivatalos főszezon legalábbis mindenképp. Sokan vannak, akik erre várnak, hiszen az előző évek tapasztalatai szerint ilyenkor sokkal olcsóbban lehet nyaralni, mint júniusban vagy júliusban. Az utolsó pillana- tos, vagyis last minute akciókból azonban idén kevesebb lesz, így ezekre nem érdemes alapozni. Ennek oka, hogy a hazai utazási irodáknál sokkal kevesebb kapacitást kötöttek le, amit akciók nélkül is könnyebb megtölteni - állítják a kiutaztatással foglalkozó irodák. Vagyis nincs arról szó, hogy hirtelen „elnyaralható” pénzhez jutottak volna a magyarok, hanem a charterpiaci szereplők óvatosságból alulvállalták magukat, és így túlkereslet alakult ki. A szakértők szerint ilyenre nagyon régen volt példa. Korábban ugyanis szinte mindig túlkínálat volt, a csapból is last minute ajánlatok folytak, ami beszerzés alatti értékesítést jelentett. (Ennek több iroda esetében csőd lett a vége.) Most a mediterrán térségben szerinte már alig akad szabad kapacitás a szállodákban. Görögország néhány év visszaesés után újra népszerű lett, az adatok szerint minden második ember oda szeretne A szezon vége felé már egyre kisebb a választék az utaztatóknál utazni. Tunéziába azonban lehet last minute árakkal utazni, közel 50 százalékos kedvezményt is megcsíphetnek a szemfüles turisták. Szinte valamennyi utazási iroda arról számolt be, hogy most mindent el lehet adni a piacon. Az értékesítés gátja csupán az, hogy nincs elég hely. Olyan erős volt a szezon, hogy egészen minimális kedvezményeket kellett csak adniuk az irodáknak a maradék helyekre. Idén nyáron egyébként a mintegy 1200 regisztrált hazai utazási iroda közül már csak 25 vállalkozott charteres utazásszervezésre, míg tavaly még 28. ■ K. E. I. Első vagy utolsó? egyes utazási irodák, fapados légitársaságok szerint évek óta hiába próbálkoznak a „first minute" kedvezményekkel, a magyarok még mindig úgy mennek be az irodákba, hogy „most vasárnap akarok utazni, ennyi pénzem van rá”. Vagyis, kivárnak, hátha az utazási irodák olcsóbban adják az utakat. Pedig a first minute akciókkal is sokat lehet spórolni, igaz ez több tervezést igényel. Ebben az esetben ugyanis a vendég már jó előre befoglal a szállodába (hónapokkal korábban), ezért jelentős árengedményt kap.