Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-31 / 203. szám

2013. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Nyolcvanöt éve született Boross Péter életút A rendszerváltáskor azt hitte, legfeljebb nyugdíjas tanácsadó lesz, de miniszterelnökké választották ►Folytatás az 1. oldalról A rendszerváltáskor azt hitte, maximum a nyugdíjasok ügye­ivel foglalkozhat, aztán a mi­niszterelnöki hivatal államtit­kára, titokminiszter, belügymi­niszter és a kormányfő helyet­tese, majd 1993-ban miniszter- elnök lett. Boross Péter kedden ünnepelte 85. születésnapját. A Somogy megyei Nagybajomban született.- Boross Péter a jobbközép számára igazodási pont, a po­litikai bölcsesség példaképe - így fogalmazott köszöntőjé­ben Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettes. Kiemelte az egy­kori miniszterelnök határozott­ságát, fegyelmezettségét, hazá­ja iránti elkötelezettségét. - Úgy politizált - tette hozzá -, hogy nem csak a pillanatnyi helyzet érdekelte, hanem a történelmi távlat is. Latorcai János, az or­szággyűlés alelnöke, aki tagja volt a Boross-kormánynak, úgy emlékezett: képes volt felvállal­ni és keresztülvinni döntéseit, de mindig törekedett a kompro­misszumra is. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök pedig egyenes emberként jel­lemezte Boross Pétert, aki úgy képviselte a közös értékeket, hogy álszentségnek még a gon­dolata sem merült föl. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke levélben köszöntötte az egykori miniszterelnököt. - A szép kor, amelyet Ön megért, önmagában tiszteletet követel, ahogyan a politikai tisztség is, amelyet egykor betöltött. De úgy hiszem, valódi megbecsü­lést és méltóságot nem a meg­élt korral vagy betöltött tiszt­séggel vív ki valaki, hanem az­zal a mentalitással, viselkedés­sel, amivel saját elveit, világfel­fogását és értékeit hitelesen és mások számára példamutató­an képviseli - írta. - Úgy vé­lem, fontos és az ország számá­ra hasznos volna, ha ez a fajta nemzeti felelősségtudat és hig­gadt konzervativizmus, amely­nek hagyományait Ön máig hi­telesen képviseli, sokaknak pél­dát mutatna és sokáig érvénye­sülne a magyar jobboldalon. 1983-ban történt, amikor a Dél-pesti Vendéglátó-ipari Vál­lalat igazgatójaként kitalálta: a kispesti Wekerle-telepen szob­rot állíttat egyik példaképének, Kós Károlynak. Kós Károly 1920-ban Magyarországról visz- szatért a Romániához csatolt Er­délybe, hogy az ottani magyar­ság megtartásáért és felemelé­séért küzdjön. Végül négy esz­tendővel később, Pozsgay Im­re pártfogásával avathatták föl a szobrot, s az ünnepség a ma­gyar nemzeti megújulás de­monstrációjává vált. Ezt követő­en hívta meg Antall József, hogy járjon el az MDF különböző ösz- szejöveteleire. Boross Péter még 1990 tava­szán is úgy gondolta, hogy legfel­jebb az új miniszterelnök nyug­díjas tanácsadója lehet, aztán üstökösként futott be politikai karriert: államtitkár, miniszter, majd három évvel később már kormányfő lett. Erős kézzel in­tézte az ország ügyeit, arról le­gendák maradtak fönn, hogy milyen jól irányította az appará­Hatvanhat éves érettségi találkozóra jöttek össze ez év június elsején Kaposváron az 1947-ben, az akkori Somssich gimnáziumban végzett két fiúosztály diákjai. Az ötvenedik találkozón határoztak arról, hogy onnantól min­den évben találkoznak. A csaknem hatvan egykori osztály- és évfolyamtárs közül ma tizenketten élnek, akik közül hatan tudtak eleget tenni a meghívásnak, köztük Boross Péter egykori miniszterelnök is. A fotón Kárpáti Kálmánnal tust. Ő szervezte újra a kémelhá­rítást és a hírszerzést, belügymi­niszterként pedig a szélsőséges mozgalmakat elutasító, 1931-35 és 1938-1944 között regnáló Ke- resztes-Fischer Ferencet tekin­tette a példaképének. Antall Jó­zsef halála után az MDF orszá­gos választmánya és parlamen­ti képviselőcsoportja három sze­mély közül választott miniszter- elnököt: az első fordulóban Bo­ross Péter 89, Szabó Iván 79, Für Lajos pedig 62 voksot kapott. A másodikban kétharmados fö­lénnyel nyert. Első beszéde ar­ról szólt, hogy az antalli örökség folytatójaként végre kell hajta­ni a nemzeti megújhodási prog­ramot. Sokszor hangsúlyozta, hogy szilárd államot és intézke­désképes kormányzati hatalmat igényel a gazdasági problémák orvoslása, a fokozódó környezet­szennyezés, a bűnözés terjedése és a szociálpolitikai feladatok el­látása. Hatalmától a Horn Gyu­la vezette szocialisták fosztották meg 1994-ben. Boross Péter 2009-ben lemon­dott parlamenti képviselői man­dátumáról. Ezt azzal magyaráz­ta, hogy megidősödve nem tud­ja már elviselni az ülésterem­ben eluralkodó állapotokat, a jogalkotás alacsony színvona­lát, a kapkodást és a verbális ag­ressziót. - Nem csak csúnyán beszélnek, de szamárságokat is mondanak - értékelt, s hozzátet­te: elhatalmasodott a nyájszem­lélet, miszerint a tartalom minő­ségétől, igazságától függetlenül a saját hozzászólás mindig tap­sot, az ellenfélé pedig pfujolást kap. Kiszavazni pedig nem le­het, mert ezt a „fegyelmezetlen­séget” súlyos pénzbírságokkal fenyegetik a frakciók. Mindezt veszélyesnek ítélte, mert - mint mondta - az agresszió a parla­mentből kijuthat az utcára... Ma a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökeként igyekszik tenni azért Boross Péter, hogy történelmi örök­ségünket méltó módon ápol­juk és őrizzük. A jelenlegi po­litikai-gazdasági helyzetről így gondolkodik: - Úgy tűnik, sike­rült stabilizálni egy romlásnak indult országot. A magyar köz­véleménynek tudomásul kell vennie: ha nincs növekedés, ak­kor nem ringathatja magát áb­rándokba. Sajnos alacsony az infláció, ami az állami költség- vetésnek bevételi nehézségeket okozhat. A trafikügy perifériá­lis, igaz bekerültek a végrehaj­tásba hibák, de nem ez a sors­kérdés Magyarországon. Czene Attila Nagybajomban született, hadapródiskolába járt, 56-os tevékenysége miatt örülhetett, hogy munkát kapott csaposként, igazgató lett, majd politikus BOROSS PÉTER ÉDESAPJA, Bo­ross György 1915-18 között az első világháborúban harcolt, többször megsebesült, magas ki­tüntetéseket, majd vitézi címet kapott. A második világégésiga somogysárdi Somssich Mik- lós-féle uradalom erdőmérnöke­ként dolgozott. Édesanyja, Hor­váth Lujza kisbirtokos gazdál­kodó család sarja volt. boross Péter 1928. augusz­tus 27-én született Nagybajom­ban, négy évre rá jött világra László öccse, aki tanító lett. A nagyobb fiú tíz esztendős korá­ban a kőszegi Hunyadi Mátyás Honvéd Középiskola és Nevelő- intézet növendéke lett, majd a pécsi Zrínyi Miklós Honvéd gya­logsági Hadapródiskolába ve­zetett az útja. 1944-ben a front közeledése miatt egy németor­szági kisvárosba telepítették át az iskolát, ahonnan megszö­kött és csatlakozott egy Felvidé­ken harcoló magyar alakulat­hoz. Amikor az egységet Német­országba vezényelték, hazatért szülőfalujába, Nagybajomra, amikor a szovjet csapatok ádáz harcok után elfoglalták a tele­pülést, nagymamája házában tartózkodott. KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIT a kaposvári Somssich Pál Gim­náziumban folytatta, majd 1951-ben a Pázmány Péter Tu­dományegyetemen szerzett jogi doktori oklevelet. Ügyvéd akart lenni, ehhez azonban nem kap­ta meg a „politikailag megbíz­ható” minősítést, így a Fővárosi Tanács pénzügyi osztályára ke­rült előadónak. 1956-ban a Budapesti Forra­dalmi Bizottság és az Értelmisé­gi Forradalmi Tanács tagja, emiatt 1957-ben a munkahelyé­ről elbocsátották, letartóztat­ták, majd Kistarcsára internál­ták. Szabadulásától 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. Hosszú ideig küzdött anyagi gondokkal, előbb segésmun- kásként majd képügynökként próbált megélni, aztán protekci­óval vendéglátóipari ellenőr és csapos lehetett. Ezután közre­működött a magyar vendéglátó- ipar és idegenforgalom felsőfo­kú szakemberképzésének meg­szervezésében. Énnek köszön­hetően 1965-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazga­tóhelyettese, majd 1971-ben igazgatója lett. Innen vonult 1989-ban nyugdíjba. 1956 után csak az 1990-es rendszerváltáskor vállalt újra politikai szerepet. Antall József kormányában először a Minisz­terelnöki Hivatal politikai állam­titkára volt, majd „titokminisz­ter”, decemberben belügyminisz­ter és így Antall József helyette­se. 1992-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba (MDF). 1993-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, a párt alelnöke lett 1995-ig. Antall Jó­zsef 1993. december 12-én bekö­vetkezett halála után az Ország- gyűlés Magyarország miniszter- elnökévé választotta, mely posz­tot az MDF 1994-es választási vereségéig viselte. Az MDF-frak- ció szakadásakor az anyapárt­ban maradt. Némi kihagyást követően 2006-os országgyűlési választáson pártja Pest megyei listáját vezetve újból bejutott az Országgyűlésbe, de mandátu­máról 2009. február 1-jei hatály- lyal lemondott. Ugyanebben az évben levélben jelezte a Dávid Ibolya-féle pártvezetésnek, hogy szakít velük. 2010-ben kilépett az MDF-ből, majd az Orbán Vik­tor miniszterelnök mellett műkö­dő, az új alkotmány koncepció­ját kidolgozó testület tagja lett. Kevés idén a „last minute” akció, alulterveztek az irodák utazás Még mindig az utolsó pillanatban szeretünk foglalni, pedig ha előre tervezünk, akkor is spórolhatunk dél-dunántúl Lassan véget ér a nyár, de a hivatalos fősze­zon legalábbis mindenképp. Sokan vannak, akik erre vár­nak, hiszen az előző évek ta­pasztalatai szerint ilyenkor sokkal olcsóbban lehet nya­ralni, mint júniusban vagy júliusban. Az utolsó pillana- tos, vagyis last minute akci­ókból azonban idén kevesebb lesz, így ezekre nem érdemes alapozni. Ennek oka, hogy a hazai utazási irodáknál sok­kal kevesebb kapacitást kötöt­tek le, amit akciók nélkül is könnyebb megtölteni - állít­ják a kiutaztatással foglalko­zó irodák. Vagyis nincs arról szó, hogy hirtelen „elnyaral­ható” pénzhez jutottak volna a magyarok, hanem a charter­piaci szereplők óvatosságból alulvállalták magukat, és így túlkereslet alakult ki. A szak­értők szerint ilyenre nagyon régen volt példa. Korábban ugyanis szinte mindig túl­kínálat volt, a csapból is last minute ajánlatok folytak, ami beszerzés alatti értékesítést jelentett. (Ennek több iroda esetében csőd lett a vége.) Most a mediterrán térség­ben szerinte már alig akad szabad kapacitás a szállodák­ban. Görögország néhány év visszaesés után újra népszerű lett, az adatok szerint minden második ember oda szeretne A szezon vége felé már egyre kisebb a választék az utaztatóknál utazni. Tunéziába azonban le­het last minute árakkal utaz­ni, közel 50 százalékos ked­vezményt is megcsíphetnek a szemfüles turisták. Szinte valamennyi utazási iroda ar­ról számolt be, hogy most min­dent el lehet adni a piacon. Az értékesítés gátja csupán az, hogy nincs elég hely. Olyan erős volt a szezon, hogy egé­szen minimális kedvezménye­ket kellett csak adniuk az iro­dáknak a maradék helyekre. Idén nyáron egyébként a mintegy 1200 regisztrált ha­zai utazási iroda közül már csak 25 vállalkozott charteres utazásszervezésre, míg tavaly még 28. ■ K. E. I. Első vagy utolsó? egyes utazási irodák, fapados légitársaságok szerint évek óta hiába próbálkoznak a „first minute" kedvezményekkel, a magyarok még mindig úgy mennek be az irodákba, hogy „most vasárnap akarok utaz­ni, ennyi pénzem van rá”. Vagyis, kivárnak, hátha az utazási irodák olcsóbban ad­ják az utakat. Pedig a first mi­nute akciókkal is sokat lehet spórolni, igaz ez több tervezést igényel. Ebben az esetben ugyanis a vendég már jó előre befoglal a szállodába (hóna­pokkal korábban), ezért jelen­tős árengedményt kap.

Next

/
Thumbnails
Contents