Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-28 / 200. szám

2013. AUGUSZTUS 28., SZERDA 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Szíria: elfogyott a türelem beavatkozás ENSZ-felhatalmazás nélkül is elindítják a támadást A szíriai lázadók eddig nem tudták támadni a jól őrzött olajlétesítményeket, ám egy katonai beavatkozás épp ezeket érheti el először Százmilliárdot vehet el a devizamentés a hazai bankoktól javaslatok Százmilliárdos terhet róhat a hazai bank­szektorra a devizahiteles mentőcsomag. Legalábbis azon javaslatok szerint, amelyeket a Bankszövetség tegnap nyújtott át a kormány képviselőinek. A szövetség elnöke szerint a ja­vaslatok jelentősen csökkentik az adósok törlesztőrészleteit, a több évre több százmilliárdos teher nagyobb részét a bankok állják. Három fő eszköz kombináci­óját vizsgálta meg a szövetség: a kedvezményes árfolyamon történő átváltás (forintosítás), a kamattámogatás és az ár­folyamgát típusú védelem le­hetséges kombinációit, és a két optimálisabb verziót tették le a kormány asztalára. Patai Mihály bankszövetségi elnök, aki az UniCredit Bank Hungary vezérigazgatója, a Reuters tudósítása szerint az egyeztetést követően elmondta: a bankszövetség javaslatának fő eleme a kormány kérésének teljesítése volt az adósok havi törlesztőrészletének jelentős csökkentésére. A javaslat­ban a bankrendszer vállalná a terhek nagyobbik részét, a költségvetés pedig egy kisebb hányadát, de az adósokra is jutna egy kis rész a terhekből - tette hozzá. Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője azt tartja a legva­lószínűbbnek, hogy „kvázi” forintosítják a devizaalapú la­káshiteleket, vagyis fixálnák a törlesztési árfolyamokat. Az ár­folyamgáttal ellentétben a kü- lönbözetet nagyrészt a bank­szektor állná. Az ebből eredő veszteség attól függ, hogy csak a lakáscélú vagy a szabad fel­használású devizahitelekre is kiterjed-e a mentőcsomag. Utóbbi verzió szerint 100-120 milliárd forint is lehet. Balatoni András, az ING ve­zető elemzője arra hívta fel a figyelmet: nem derült ki, hogy a csomag egy, vagy több lép­csőben érinti-e a bankokat. Számukra kedvezőbb, ha ter­vezhető és évente jelentkező veszteségük van, mintha egy­szerre, nagy veszteséget lenné­nek kénytelenek elkönyvelni, ráadásul ez tőkeproblémákat is magával hozhat, aminek tovagyűrűző makrogazdasági hatásai lennének. ■ Napok kérdése, mikor indít az Egyesült Államok had­serege légitámadást a szíriai rezsim ellen. Egy fegyveres konfliktus hatással lehet az olaj árára, annál is inkább, mivel az első célpont az olaj­ágazat lehet. VG-összeállítás „Megtettük a szükséges elő­készületeket, hogy teljesíteni tudjunk bármit, amit az elnök elrendel” - közölte Bruneiből Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter egy Szíria elleni légi­támadással kapcsolatban. Ba­rack Obamának - több nyugati vezetőhöz hasonlóan - az au­gusztus 21-i feltételezett vegyi- fegyver-támadás miatt fogyott el a türelme a Bassar el-Aszad vezette rezsimmel szemben, több mint másfél évvel azt kö­vetően, hogy a közel-keleti or­szágban elkezdődött a mára több mint százezer emberéletet követelő véres polgárháború. A vélelmezett támadással kapcsolatban jelenleg az ENSZ megfigyelői vizsgálódnak az I országban, vagyis egy esetle­ges ENSZ-felhatalmazásra még várni kell. Más kérdés, hogy ezt nem is lehet biztosra venni, Oroszország például nem csak a katonai beavatkozást utasítot­ta el, de a rezsimet légvédelmi fegyverekkel támogatja. Nem véletlen, hogy William Hague brit külügyminiszter hétfőn már közölte: egy esetleges be­avatkozással nem várják meg a Biztonsági Tanács beleegyezé­sét. Egy nappal később már az is eldőlt: a brit parlament - a kép­viselők nyári szabadságát meg­szakítva - holnap tárgyal Szíri­áról. Tegnap Francois Hollandé is egy azonnali támadásra utalt. A mól csoport a Mól Nyrt. horvátországi leányvállala­tán, az INA-n keresztül érin­tett a szíriai eseményekben. Az INA 2010 végén a hábo­rús események miatt felfüg­gesztette az ottani termelé­sét. A Mudawara 3 nevű kút fúrását a negyedik negyed­évben befejezte, a tesztelést viszont a „force majeure” be­jelentés miatt elhalasztotta. a termelés úgynevezett te- remlésmegosztásos konst­rukcióban folyt, az abból az INA-ra jutó pénz kifizetése azonban akadozik. Egy ki­sebb kifizetés kivételével, 2011 októbere óta nem volt előrelépés ezen a téren. A Mól idei, első féléves jelenté­se szerint az INA 2013. első Egy légicsapásnál kulcssze­rep juthat a szomszédos Török­országnak - véli Lánger Péter, a Solar Capital online üzletág- vezetője. A szakember szerint ez washingtoni belpolitikai érdek is, hiszen az Obama-ad- minisztráció joggal vélheti úgy, hogy egy fegyveres konf­liktus erősebb kezűnek mutat­ná a csökkenő népszerűségű elnököt. Ankarára egyébként számíthat Obama: Ahmet Da­felében is nehézségekkel szembesült a rá eső szénhid­rogén-termelés utáni követe­lések szíriai partnerrel szem­beni érvényesítésében. A cég tavaly február 26-án küldött „force majeure” értesítést a szíriai General Petroleum Companynak az 1998-ban aláírt Hayan blokk termelés­megosztási szerződésével és a 2004-ben aláírt Aphamia blokk termelésmegosztási szerződésével kapcsolatban. „mivel A Mól csoportnak már nincs alkalmazottja a terepen, nem tudjuk, hogy a szíriai partner folytatja-e a termelést, de úgy véljük, hogy igen” - mondta lapunk­nak Szollár Domokos, a cso­portszóvivője. vutogli török külügyminiszter egy hétfői lapinterjúban jelez­te, részt vesznek a beavatko­zásban, ha lesz ENSZ-felhatal- mazás, ha nem. Az első támadások Lánger Péter szerint - csakúgy, mint két éve Líbiában - az olajki­termelő egységek ellen irá­nyulnak majd. Ezeket a szíriai hadsereg szinte hermetiku­san elzárta, ez a magyarázata annak, hogy az országban a polgárháború alatt sem esett vissza jelentősen a kitermelés. A napi felhozatal jelenleg 400 ezer hordó, amivel Sziria a 32. legnagyobb kitermelő a vilá­gon. Stratégiailag viszont ennél fontosabb a szerepe, hiszen - akárcsak Líbia - fontos keres­kedelmi elosztó központ. A ka­tonai beavatkozás után hossza­dalmas diplomáciai huzavona kezdődhet, és súlyos gazdasági szankciók sem elképzelhetet­lenek. A bizonytalanság miatt Lánger Péter szerint a WTI kő­olaj ára - amely kedden 107 dollár környékén járt - néhány napon belül 110 dollár fölé emelkedhet. A Brent nyersolaj hordónkénti ára már tegnap i$ meghaladta a 111 dollárt. Nem csak az olaj, de az arany ára is emelkedésnek indult és a rész­vénypiacokon is érezhető a fe­szültség, amelyet az egyiptomi válság is táplál. HÍRSÁV A vártnál rosszabb spanyol adatok a spanyol gazdaság az eddig ismert hivatalos adatoknál nagyobb mértékben zsugoro­dott 2012-ben. A statisztikai hivatal (INÉ) felülvizsgált adata szerint a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalék­kal zsugorodott 2012-ben az eddig ismert 1,4 százalék csökkenés helyett. Az INÉ kedden változtatott a 2011. évi GDP-adaton is, akkor a gazdaságnövekedés nem 0,4 százalék, hanem csupán 0,1 százalék volt. ■ MTI Oroszország nem tárgyal Kijewel nincs értelme tovább tár­gyalni arról, hogy Ukrajna egyszerre legyen az orosz- fehérorosz-kazah vámunió és az Európai Unió szabad­kereskedelmi övezetének tagja - közölte az orosz és az ukrán kormányfő moszkvai tárgyalását követően Igor Suvalov, az orosz miniszter- elnök első helyettese. Ma­gyarázata szerint Moszkva ugyan készen áll a komp­romisszumra, de Kijevnek nincs lehetősége arra sem, hogy a vámunióban alkal­mazott egységes vámtarifát felvállalja. Ukrajna ezt az Európai Unióval kötendő szabadkereskedelmi meg­állapodás miatt nem teheti meg - tette hozzá. Kijev a tervek szerint novemberben ír alá társulási szerződést Brüsszellel. ■ MTI Aranyra bukkantak ' Kínában KÖRÜLBELÜL 21 tonnát rejtő arany lelőhelyre bukkan­tak a dél-kínai Kuangtung tartományban - erősítették meg geológusok. A terület Kuangtung nyugati részén található és központi része 800 méter hosszan húzódik; az arany mellett körülbelül 26 tonna ezüstöt is rejt. A tartományban ez az eddig felfedezett harmadik, nagy­nak számító jüanmilliárdo- kat érő aranymező, a másik kettő 20-20 tonna körüli tar­talékkal rendelkezik. Szak­értők szerint Kína kereslete a nemesfém iránt 2013-ban elérheti az ezer tonnát, és ezzel lehagyja a legnagyobb fogyasztót, Indiát. ■ MTI A Mól nem számol szíriai bevétellel Ot bázispont miatt zavarta meg a piacet a monetáris tanács kamat A korábbi 25 bázispont helyett ezúttal húszat vágott a Matolcsy György vezette testület A Magyar Nemzeti Bank való­színűleg patikamérlegen mérte ki a keddi, 20 bázispontos ka­matcsökkentést, amellyel 3,8 százalékra süllyedt az irány­adó ráta. Elemzők arra számí­tottak, hogy - Matolcsy György jegybankelnök utalásával össz­hangban - 10 bázisponttal csökken a kamatszint. Közel egy éve ez volt az első kamat­döntés, aminek a mértékét az elemzők nem találták el, noha kétségtelen, hogy korábban a 25 bázispontos csökkentésre „mérget lehetett venni”. A forint is megszédült a 20 bázispontos kamatvágásra, és 301-es szint fölé került az eu- róval szemben, pedig az eltérés nem jelentős. Egyes elemzők a vártnál nagyobb kamatvágás miatt lejjebb hozták a kamat- csökkentési ciklus aljára vonat­kozó prognózisokat. Ez volt a tizenharmadik egymást követő kamatvágás, miközben egyre valószínűbb, hogy a Federal Reserve a követ­kező hónapokban visszafogja a havi 85 milliárd dolláros esz­közvásárlási programját, és a közel-keleti feszültségek is ag­godalmakat okozhatnak. A ha­zai események közül a deviza­hitelesek mentőcsomagja jelent potenciális kockázatot. Júliusban 1,8 százalékon ala­kult az infláció, ami jóval az MNB 3 százalékos célja alatt Matolcsy György van, és középtávon sem fenye­get inflációs veszély. Ugyanak­kor nem szabad elfelejteni, hogy a maginfláció - amely a rezsi­csökkentés hatását is kiszűri - 1 százalékponttal magasabb a főindexnél. Korlátot jelenthet a kamatvágások szempontjából, hogy a forint gyengélkedik, a kockázati megítélésünk kissé romlik, valamint a másodlagos kötvénypiacon a hozamgörbe egyre meredekebb: az egy hó­napos kincstárjegy és a 15 éves kötvény közötti hozamkülönb­ség közel 3 százalékpontos. „Vélhetően azért nem csök­kentett 25 bázisponttal az MNB, mert már közölték, hogy kisebbeket fognak vágni, ugyanakkor 10 bázisponttal nem érte be a Monetáris Ta­nács, mert még elég kedvező­nek tarthatják a globális hely­zet” - mondta a Világgazdaság­nak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza úgy gondolja, a várt 10 bázispon­tos helyett azért dönthettek a 20 bázispontos csökkentésről, mert tartani lehet attól, hogy az őszi hónapokban romlik nemzetközi környezet, aminek következtében a kamatvágás kockázatosabbá válhat. „Úgy értelmeztem, hogy a 10 bázispont a legkisebb lép­ték, amivel csökkenthétnek” - mondta lapunknak Németh Dávid, a K&H Bank vezető köz­gazdásza, aki egyedüliként találta el a vágás mértékét. „A fundamentumok nagyobb csökkentést indokoltak, míg a stabilitás egy picit romlott.” ■ Hornyák József A jegybanki alapkamat (százalék) i. i

Next

/
Thumbnails
Contents