Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám
14 UTAZAS 2013. AUGUSZTUS 25., VASÁRNAP Fénykorát a mórok idején élte córdoba Az egykori spanyol Athénban minden kőnek történelme van Olyan, mint egy díszlet. Tartományi és püspöki székhely Córdoba, több mint kétezer éves múltat tudhat maga mögött, ez adja meg a város tartását. ■ íh Népszerű buszok Horvátországba közel íoo százalékos telítettséggel közlekednek a Volánbusz Zágrábba és Ljubljanába induló járatai. Ezeket Horvátország EU-hoz való csatlakozásával egy időben indították el. A járatok a pesti Népliget pályaudvarról indulnak, és Nagykanizsa érintésével érkeznek meg Zágrábba, majd Ljubljanába csütörtökön és szombaton. Egyiptom továbbra sem biztonságos a külügyminisztérium arra kéri a magyarokat, se az üdülőhelyekre, se Egyiptom más részeibe lehetőleg ne utazzanak. Azt kérik az utazóktól, indulás előtt töltsék ki a konzuli szolgálat honlapján található regisztrációs űrlapot - http://konzuliszol- galat.kormany.hu/a-regiszt- raciorol -, mert vészhelyzetben megkönnyíti a konzuli védelem biztosítását. Kairó - el kell kerülni a városokat. Költözik és megújul a Szigetköz Múzeum MOSONMAGYARÓVÁRRÓL a közeli Máriakálnokra költözik, jövő nyáron pedig újra megnyit a Szigetköz Múzeum. A település egy 17,7 milliós projekt (mintegy 14 milliós a pályázati rész) egyik elemeként veszi át az eredetileg a mosonmagyaróvári várpincében elhelyezett, de hosszabb ideje nem látogatható gyűjteményt. A tárlat egyszerre mutatja be a Mosom- és az Öreg-Duna között elterülő térség élővilágát, halászati hagyományait, és olyan különlegességét is, mint a szigetközi aranymosás. Az örökké nyüzsgő Spanyol- országban üdítő kivételnek számít Córdoba, a maga kimértségével. Talán a történelmi falak árasztanak fenséges nyugalmat. Az itteniek nem sietnek sehová. Jól érzik itt magukat a turisták is. Piros Christa A legkisebb spanyol nagyvárosként szokták emlegetni. Tartományi főváros és püspöki székhely, de 350 ezer fős lakossága és kiterjedése miatt is hatalmasnak számít. Nagyváros ^ - toronyépületek és modern | üzletközpontok nélkül. A város több mint kétezer | éves múltra tekint vissza, de | fellendülése akkor kezdődött, | amikor a mórok 711-ben elfog- g lalták, majd az iszlám hispániai e központjává tették. Az Omajjád kalifák idejében - mint egykor a görögöknek Athén - Córdoba az iszlám kultúra fellegvárát is jelentette, amelyet a kortársak a „világ díszeként” emlegettek. A város fénykorát a X. században érte el, szellemi élete ekkor volt a csúcson, és ekkor virágzott legjobban a kézművesipar is. Bőráruik a világ legjobbjának számítottak, az egyik legfinomabb, vajpuha bőr, a kordován azóta is a város nevét viseli. egymásnak dőlve A spanyolok a XIII. században foglalták el a várost, amely két évszázadon át a kasztíliai királyok székhelye volt, később azonban csökkent jelentősége. Korunkra másfajta dicsőséget vívott ki magának: Granada mellett Spanyolország legjelentősebb arab kori műemlékvárosa. Városszerkezete ma is ugyanaz, mint a kora középkorban. Központja akkor a a spanyol konyha sokkal fan- táziátlanabb és ízetlenebb, mint ahogy azt a külföldiek gondolják. Bár a mediterrán éghajlaton sokféle zöldség és gyümölcs megterem, furcsa mód ezeket csak alig fogyasztják. a vendéglőben az étlapon szinte kizárólag sült hús és hal szerepel, melyeknek egyetlen piac volt, körülötte keskeny utcácskák indultak a városkapu felé, amelyekben üzletek, műhelyek és lakások zsúfolódtak egymás mellé. A piac mindig a főmecset közelébe települt. A lakónegyedek viszont nem terv szerint épültek, hanem úgy, ahogy a családok gyarapodtak, egymás hegyére-há- tára. Ez adja a kis-nagyváros báját, könnyű eltévedni a gir- be-gurba utcákon, az ódon házak között. TÁRSBÉRLET A TEMPLOMBAN A központ ma is az egykori főmecset, a Mezquita, egyben a város legfőbb látványossága. Már a római korban szentély állt itt. Lebontása után a vízigótok templomot emeltek ugyanezen a helyen. Ezt találták itt az arabok, amikor elfoglalták a várost, és vagy fél évszázadon át együtt használták a keresztényekkel. Ami ma fűszere a só. Hozzá általában hasábburgonyát és csak néhány szelet nyers paradicsomot meg uborkát adnak. errefelé nem kedvelik a leveseket és a szaftos ételeket sem; a szendvicseket sem vajazzák meg, csupán 1-1 szelet sonkát vagy sajtot dugnak az apró zsemlébe. már elképzelhetetlen lenne: az épület egyik felében mecset volt, a másik felében keresztény templom. Az első Omajjád-kalifa határozta el, hogy olyan mecsetet Locsolás kétszer CÓRDOBÁBAN SOKKAL több a zöld, mint Andalúzia más városaiban. Az árnyas belső udvarokban, a patiókban mindenütt buja a növényzet, naponta kétszer is locsolnak. Ez a város nem olyan tarka, mint Sevilla vagy Granada. Egységes a kép: a falakat többnyire fehérre festik, amihez jól illenek a kék csempék és a falakra aggatott, kék vagy sárga dísztányérok. Ilyen helyen andalogni jó építtet, amely felülmúl minden addigit. Ezért a keresztények templomrészét 785-ben meg- vásárolta(l), lebontatta, majd helyébe felépíttette azt a hatalmas csarnokot, amelyen ma is Tippek, információk • megközelítés: Madridból (350 km) autóval, autóbusszal és vonattal (utóbbi ára többszöröse a buszénak). • nyelv: spanyol (angollal, némettel, franciával csak a nagyobb szállodákban és éttermekben lehet boldogulni). • pénznem: euró (Érdemes készpénzt is vinni, mert a bankok és a pénzváltók kirívóan magas költséget számítanak fel.) • üzletek, bankok: a nagy üzletközpontok kivételével a boltok, a piacok, de még az éttermek is tartanak sziesztát, általában délután 5-ig. A bankok csak délután 2-ig vannak nyitva. • árak: a magyarországi fölött, de a nyugat-európai átlag alatt. • étkezés: szendvics, tapa, sütemény 2-5 euró, főétel étteremben 6-15 euró. Kávé 0,8- 1,2 euró, üdítő, sör, bor 2-3 euró. Az ásványvíz a legtöbb helyen drágább, mint az asztali bor. keresztül kell haladni, ha az oltárhoz vagy az imafülkéhez akarunk közelebb jutni. A keresztény hadak bevonulása óta, azaz több mint hétszáz éve újból keresztény templom, de a Mekka felé irányuló imafülkét meghagyták benne. A katedrális azóta a Mária mennybemenetele nevet viseli, ennek ellenére ma is mindenki Mezquitának, mecsetnek hívja. ŐRANGYALUK: RÁFAEL Córdoba persze nemcsak a Mezquita, bár minden külföldi első útja ide vezet. Mivel a mecsetből lett katedrális csaknem a várost átszelő folyó, a Guadal- quivir partján fekszik, már a környező utcákból is látszik a 16 lyukú híd, a Puente Roma- no. A híd valóban római kori. Mai formáját a móroktól kapta. A hídfőnél és a híd közepén is Ráfael arkangyal szobra látható, aki a városban több helyütt is őrködik a lakók nyugalma felett. Mint minden spanyol városban, a várat itt is Alcázarnak hívják. A hatalmas falak és tornyok nagy része a mór időkből származik, mint ahogy a vaskos városfal maradványai is. A várat a XIV. században a katolikus királyok részére újjáépítették, ez később a Szent Inkvizíció székházául, majd börtönül szolgált. Gourmandoknak nem ajánljuk Az Etyeki, Balatonboglári, Zalai és Badacsonyi Borvidéken át bortúra A rákos gyermekek gyógyulását, valamint az Afrikai - Magyar Egyesület munkáját is támogatják Rajtszámos autók, csodálatos hazai borok és pálinka, jó társaság, finom ételek, gyönyörű tájak, ügyességi versenyek és meglepetés programok. Ez vár arra a 150 versenyzőre, aki augusztus 30-án rajthoz áll a XVIII. Magyar Borok Útja Rallye mezőnyében. Budapestről Zsámbék felé vezet az útjuk, hogy egyből egy játékkal indítsák a napot. A drivingcamp Hungary tesztpályáján értékes pontokért mérhetik össze a versenyzők a vezetéstechnikai tudásukat. Majd Etyek felé veszik az irányt, és a további kb. 700 km-es út során a Balatonboglári, Zalai, Badacsonyi és Pan- J nonhalmi Borvidéket járják be. s Idén a versenyzők között találjuk például dr. Bárándy Péter sztárügyvédet, Hajas László mesterfodrászt, Kemény Dé- nest, a férfi vízilabda-válogatott volt szövetségi kapitányát, Király Tamás és Neményi Ádám producereket. Az esemény fővédnöke Pintér Sándor belügyminiszter és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A Regő Kft. által szervezett autós túra jótékony célokat is szolgál. Az ünnepélyes díjátadó gálán tombolasorsolást és borárverést tartanak, amelynek bevételéből a rákos gyermekek gyógyulását, valamint az Afrikai - Magyar Egyesület munkáját támogatják. ■ \
