Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-24 / 197. szám

2013. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT 15 MEGYEI KÖRKÉP Hívatlan lakók: denevérek húzódnak a társasházak épületréseibe gond Ezekben a hetekben gyakrabban előfordulhat, hogy egy-két éjszakára denevérek húzzák meg magukat a lakóte­lepi házak kisebb-nágyobb ré­seiben. A szakértő mindenkit megnyugtat: nem kell félni tő­lük. Olvasónk a napokban sze­mélyesen üdvözölhette a repü­lő emlősök egyik példányát: a denevér reggelre a redőny és a szúnyogháló közötti kis rés­be vackolta be magát, majd a nap folyamán szép lassan fel­mászott a redőnytokba, és csak késő délután indult útjára.- Nem terjesztik a veszett­séget, nem ragadnak bele a ha­junkba, nem isszák meg a gye­rek kakaóját és nem rágcsál­ják meg a padláson a szalon­nát - cáfolt kapásból pár dene­vérekkel kapcsolatos tévhitet Dobrosi Dénes, aki már 30 éve foglalkozik ezekkel a különle­ges szárnyasokkal, így avatott szakértőjüknek tekinthető. Ha­■ Nem terjesztik a veszett­séget, de azért problémá­kat bőven okoznak a be­költözött denevérek zánkban egy macskánál tíz­ezerszer nagyobb a veszettség lehetősége, mint egy bőregér­nél. Leginkább a lakótelepe­ken lakók - főleg nyáron igen gyakran tapasztalhatják a kis- emlősök jelenlétét: látni őket repülés közben, hallani jelleg­zetes vékony csipogásukat.- A denevérek természetes búvóhelyei a barlangok, szik­larepedések, a fák odúi, kéreg- hasadékai. Az ember pusztí­tása következtében ezek szá­ma megcsappant, beszűkült az életterük. így kényszerűség­ből éppen az ember által épí­tett környezetben, a panelhá­zakban, padlásokon, tornyok­ban keresnek új menedéket maguknak. A denevérek példá­ul kimondottan kedvelik a pa­nelházak réseit, ahova bevac- kolódva télen könnyen átmele­gedhetnek a lakások által kibo­csátott hőtől. De szívesen meg­húzzák magukat akár egy re­dőnytokban is. Ezekben a he­tekben javában tart a vonulási időszakuk. Az Alföldön élő fajok jelleg­zetesen a karszthegységekbe, így a Mecsekbe, a Bakonyba, a Pilisbe költöznek. ■ Hűségszerződéssel munkába külföld Néha a nyelvtudás hiánya és a képzetlenség sem akadály dél-dunántúl Egyes szak­mákban szinte vadásszák a nyugati országokból a ma­gyar munkaerőt. Szakmailag és nyelvileg is kiképzik a jelentkezőket, részben át­vállalva és megelőlegezve a költségeket. Biztos munkát is adnak - „hűségszerződésért”. Babos A. * I Új trend jelent meg a munkaerő- piacon: nagyobb külföldi cégek úgymond hűségszerződéssel kötik le azokat, akiket foglal­koztatni szeretnének. Cserébe nyelvi és szakmai képzést biz­tosítanak, ha szükséges, s ezek költségeit részben átvállalják, il­letve a tanulókra eső részt meg­előlegezik. Vagyis gyakorlatilag ingyen kap valaki a munkához szükséges nyelvtudást és szak­mai képzést. A rájuk eső részt pedig kis részletekben kell tör­leszteni a leendő külföldi mun­kabérből, ami jóval magasabb a hazai átlagbérnél. Lapunkhoz egy jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező pé­csi cég felhívása jutott el, amely nemcsak Baranyából, de Tolná­ból, sőt messzebbről is várja azo­kat, akik (adott esetben) ápoló­nak állnának Németországban, legalább két évre. A munka te­hát nemcsak lehetőség, hanem | kötelező is. Ám gyakorlatilag I tálcán kínálják azoknak, akik megfeleltek, és vállalják az elkö­telezettséget. Munkaerő-piaci szakembe­rek szerint nem kérdés, hogy ez efféle ajánlatok megkönnyí­tik a döntést azoknak, akik ed­dig végzettségük, nyelvtudá­suk vagy amiatt nem utaztak el, mert féltek attól, hogy ta­lálnak-e majd munkát. Persze, aki visszalép, annak adott eset­ben súlyos összegeket kell kifi­zetnie. Csötönyi Norbert érdeklődé­sünkre azt mondta, a hűségszer­ződés más területeken is jellem­ző, például nem egy helyen a vendéglátásban is. A pécsi vál­lalkozó évek óta foglalkozik kül­földi állásközvetítéssel. Úgy lát­ja, ismét nő a külföldi munka- vállalásban gondolkodók szá­ma. Sokan azonban még mindig nyelvtudás és szakmai tapaszta­lat nélkül vágnának neki. A vendéglátásban is sokan próbálnak elhelyezkedni Németországban, Ausztriában egyaránt Akár mi magunk is leellenőrizhetjük a munkaerő-közvetítő cégeket a neten a munkaerő-közvetítés in­gyenes az Európai Unióban, ezért senkitől sem lehet pénzt kérni, hangsúlyozta Csötönyi Norbert közvetítő. Ugyanak­kor hallani, hogy nem egy cég próbálkozik különféle költsé­gekre, adminisztrációra, fordí­tásra komoly pénzeket elkér­ni, gyakorlatilag kicsalni a munkát keresőkből. A kapcso­ld hagyományosnak számító célországok, Németország, Ausztria és Anglia vezetik a sort még ma is a külföldön munkát kereső magyarok kö­rében, tudtuk meg Szőnyegi Krisztinától, a Baranya Megyei Európai Információs Pont in­formációs menedzserétől. Ki­emelte azt is, hogy tapasztala­taik szerint ma gyakorlatilag minden korosztály próbálkozik vagy kacérkodik a külföldi munkával, de meglehetősen sok az ötven feletti és a fiatal. lódó, de hangsúlyosan nem kötelező szolgáltatásokért per­sze bárki kérhet pénzt, példá­ul nyelvi kurzusért vagy szak­mai képzésért. csötönyi Norbert szerint ér­demes leellenőrizni a neten < . azt a céget, amellyel kapcso­latba lépnénk. A foglalkoztatá­si szolgálat honlapján kiderít­hető, valóban működő, bejegy­ez biztos, hogy jó szakembe­rekből nyugaton is hiány van, így lakatos, hegesztő, hentes vagy éppen szakács jó szak­mai nyelvtudással és munka- tapasztalattal nagyon könnyen kap munkát, kiváló fizetésért. Ami Szőnyegi Krisztina szerint talán a legnagyobb újdonság, hogy egyre több a jövőbeni ter­veik miatt már most náluk ér­deklődő középiskolás. Őket egyébként leginkább a külföldi tanulmányok és nyelvi kurzu­sok érdeklik. zett céggel van-e dolgunk. De sokatmondó az is, van-e közös­ségi oldala egy közvetítőnek, s ha igen, azon milyen vissza­jelzések vannak. A szakember figyelmeztetett: erős kivétel a biztos munka nyelvtudás, végzettség és tapasztalat nél­kül, de még ezek birtokában se induljon senki neki a világnak félretett pénz nélkül. A jókat nehéz itt tartani több olyan jó hírű, valamely szakmunkában erős baranyai és tolnai vállalkozóval is beszél­tünk, akik arra panaszkodtak, hogy nagy általánosságban a jó tanulókat szinte lehetetlen ide­haza tartani. Az iskolát elvég­zik, közben náluk vannak szak­mai gyakorlaton, s hiába aján­lanak nekik idehaza magasnak számító kezdő fizetést, remek körülményeket, ők tisztában vannak azzal, hogy külföldön két kézzel kapnak utánuk - és rendszerint el is mennek. Fiatalok, idősek, diákok és szakemberek Olvasóink írták: az EU segíthet a takarékok ügyében államosítás A tulajdonjoguk gyakorlásában korlátozott ta­karékszövetkezetnek az EU in­tézményeitől kellene védelmet kérniük - írja olvasónk. Valójá­ban nem a törvényhozás sebes­ségével van baj, hanem az előze­tes szakmai egyeztetés hiányá­val. Állítólag hiába kérték a ta­karékszövetkezetek képviselői az előzetes szakmai egyeztetést, mert amikor ezt megtették, már készen volt a törvénytervezet. Mindez persze most utólag derül ki. Rendes körülmények között- mondjuk úgy, egy jogállamban- valamely gazdálkodó szerve­zet saját ügyében a tulajdonosok döntenek. Itt azonban az állam, amely nem tulajdonosa a Taka­rékbanknak, módosításra köte­lezte a takarékszövetkezeteket a Takarékbank tulajdonosi kö­rének megváltoztatása érdeké­ben. A befektetők pénzének ál­lítólagos védelme csak ürügy le­het, mert hogy éppen a Takarék­■ Félő, hogy a jövőben tet­szés szerint kiválasztható bármely más, sikeresen működő társaság bankba tömörült takarékszövet­kezetek körül nem volt semmifé­le pénzügyi botrány, soraikban nem történt bankrott. Rossz nyelvek szerint a ma­gyar állam kinézte magának a Takarékbankot, és most új rész­vényeseket kijelölve-kijelöltetve rajtuk keresztül befurakodik a Takarékbankba és annak révén a takarékszövetkezetekbe. Félő, hogy ha ezt a Takarékbankkal meg lehetett tenni, a jövőben tet­szés szerint kiválasztható ideha­za bármely más sikeresen mű­ködő magántulajdonú korlátolt felelősségű társaság, vagy rész­vénytársaság, és majd meg lehet annak kérni a kezét. Hogy ne le­hessen nemet mondani, előtte elegendő lesz valamilyen mond­va csinált okkal egy, az adott cégre profilírozott törvényt al­kotni. Ami a Takarékbankról megalkotott törvény módosítását illeti, annak meg kell felelnie az Európai Unió jogi normáinak. A megoldás az Európai Unió Alap­jogi Chartájában keresendő. A Charta 17. cikkelye szerint min­denkinek joga van ahhoz, tulaj­donát birtokolja, használja, az­zal rendelkezzék. (Név és cím a szerkesztőségben) A nép követeléseit tették le az asztalra ’43-ban Szárszón koszorúzás Lezsák: Szárszó nélkül 1956-ot, Lakitelek nélkül a rendszerváltást nem tudjuk megérteni ► Folytatás az 1. oldalról Az európai politikai katasztrófa fenyegetései közepette voltak ké­pesek együtt gondolkodni, cse­lekvési programot rajzolni - mél­tatta az 1943-as szárszói találko­zó résztvevőit pénteken Balaton­szárszón Lezsák Sándor. - A '43- as Szárszó nélkül 1956-ot sem tudjuk megérteni - így a parla­ment alelnöke, mielőtt elhelyezte volna koszorúját a hetven évvel ezelőtti konferencia emlékművé­nél. - De 1987, Lakitelek is példá­zat: jelképesen és a valóságban is jelen volt Püski Sándor és so­kan mások, akik számára Szár­szó meghatározó történést jelen­tett. 1987 nélkül a rendszervál­tó éveket se lehet megérteni és ez köt össze bennünket a mával: van felelőssége a mai magyar or­szággyűlésnek, hogy a lehetetlen európai környezetben megtalálja a helyes utat. A Magyar írószövetséget és a Magyar Naplót képviselő Oláh János szerint ma a felejtést kép­viselő irodalom van túlsúlyban, Balatonszárszó azonban éppen a szembenézésre, a számvetés­re tanít, aminek manapság egy­re kevesebb a követője az iroda­lomban. - Az írók a nemzet sor­sáról, megmaradásáról értekez­tek, amikor igencsak kétséges volt a jövő. Németh László jósla­tát sokan pesszimistának bélye­gezték, ám végül sajnos valóban Az 1943-as szárszói találkozó résztvevőit Lezsák Sándor köszöntötte a legrosszabb forgatókönyv kö­vetkezett be a magyarság sor­sában. A népi gondolat nem hal meg, lesz még feltámadás, ennek reményében jöttem ide. Püski Sándornak, az 1943-as konferencia résztvevőit összeto- borzó kiadóvezetőnek a fia, Püs­ki István azzal csatlakozott Oláh Jánoshoz: nem hagyják „meghal­ni” azt a szellemiséget.- Mint ahogyan sokszor két po­gány között, akkoriban két dikta­túra között vergődött az ország - emlékeztetett Somodi István, a hetven évvel ezelőtti találkozó résztvevője. - Püski Sándor érde­me, hogy felismerte: itt az utolsó óra, a felelősen gondolkodó ma­gyaroknak meg kell határozni a kivezető utat. Szárszót azután öt­ven évig eltemette az akart fele­dés. Ha lesznek még a jövőben is, akik tanulnának Magyarország történelméből, próbálják meg ki­ásni a hamuréteg alól Szárszó ér­demét, értelmét. Akik a hazáért felelősséget éreznek, azt lássák: amikor a hazát veszély fenyege­ti és a hivatalos Magyarország nem akar, vagy nem tud megol­dást, akkor a felelős magyarok jöjjenek össze, állapítsák meg a diagnózist, találjanak gyógymó­dot, tolják félre a haza sírásóit és vámszedőit, majd cselekedjenek! 1942-ben azt fogalmaztuk meg Szárszón: egy év múlva tegyük le végre az asztalra a nép követe­léseit! ■ Fónai Imre

Next

/
Thumbnails
Contents