Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-03 / 180. szám

2013. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 3 Nyolcszáz tengelytörő kilométer útügyes Witzmann Mihály Somogy megyei alelnök miniszteri biztos lett ► Folytatás az 1. oldalról A Marcali-Galambok összekö­tő út 4,1 kilométeres szakaszát 793 millióból újítják föl. Mű­szaki átadás előtt van a Kapos- fő-Lábod összekötő út 15,2 kilo­méterének felújítása is, ez 2,073 milliárdos projekt. Bár nagy visszhangot még nem kapott az útügyi biztosok kinevezése, Witzmann Mihály már július 20. óta látja el ezt a feladatot. A Nemzeti Fejleszté­si Minisztérium minden me­gyében kijelölt egy útügyekkel foglalkozó miniszteri biztost. Mindannyian december 14- ig látják el a feladatukat, ami­ért díjazást nem kapnak, ol­vasható a Magyar Közlönyben. A szaktárca közleményt is ki­adott e témában, mely szerint „a korábbi kormányzati ciklu­sok alatt a hazai útállapotok súlyosan leromlottak, a háló­zat közel felén akár az azonnali _ beavatkozás is indokolt lenne”. | A szakértőnek csak elenyésző g számban mondható biztosok 5 munkavégzésének meghatáro- s zását Völlner Pál államtitkár augusztus elejére ígérte, addig a minisztériumi utasítás iga­zítja útba őket. Az útügyi biz­tosok összegyűjtik és koordi­nálják a települési és lakossá­gi igényeket, és továbbítják azt a közútkezelő felé. Javaslatot is tesznek a feladatok sorren­diségére, amelyeket a munka­terv összeállítása során - for­rásokra tekintettel - figyelem­be vesz a közútkezelő. Az út­Táblaerdő. Útügyi miniszteri biztosok már vannak minden megyében, remélhetőleg most már a jobb utakra sem kell sokat várnunk hálózat-fejlesztési projektek­hez operatív segítséget nyúj­tanak, összehangolják a szak­mai-társadalmi érdekeket, vé­leményezik a fejlesztési tervek lokális fejezeteit. Witzmann elmondta: érzé­keli, hogy a kritikus ellenzé­ki hangok szerint politikai ko­misszárok kerültek pozícióba, de szerinte a megbízás inkább arról szól, hogy helyismerettel rendelkező, a megyében élő és az ágazatra rálátó közéleti sze­replők kaptak díjazás nélkü­li feladatot. A területfejlesztési koncepciót megalapozó somo­gyi Megyejárás-program so­rán megismerte Somogy min­den zugát, ami segíteni fog­ja a jó döntések kialakításá­ban. Azt is elmondta: a koráb­bi időszakok drága PPP-konst- rukcióban épülő autópályái he­lyett kifejezetten az alsóbbren­dű mellékút-hálózatokra kon­centrálnak. A 36 éves siófoki születésű, mérnök-informatikus Witz­mann a balatonlellei közgyű­lésben dolgozott, 2010-ben került a megyéhez. A közélet küzdőterén az első nagy győ­zelmét éppen a pártjában ér­te el. Az új felosztás szerinti 4. számú választókerületi elnöki megbízatása előtt komoly erők csaptak össze érte és ellene is, míg végül ő kerekedett felül - ráadásul a szomszédos kerü­let lakójaként - Gruber Attila parlamenti harmadik ciklusá­ban dolgozó siófoki jogásszal szemben. ■ Balassa T. Kukoricás ételek fesztiválja sem lesz tapasztalatok Turizmusbarát településvezetők találkoztak Nagyszakácsiban Királyi falatok és kedvenc ételek a polgármesterek szakácskönyvéből Nyolc fenyvesi házat rámoltak ki a betörők vádemelés Betörők ellen emelt vádat a Fonyódi Járási Ügyész­ség. Két férfi 2012. decemberé­ben nyolc balatonfenyvesi in­gatlanba tört be, ahonnét 1600 és 567 ezer forint közötti érték­ben vittek el műszaki cikkeket, ruhaneműket és élelmiszert. A vádhatóság nagyobb értékre, üzletszerűen, dolog elleni erő­szakkal elkövetett lopás és más bűncselekmények miatt az elő­zetes letartóztatásban levő vád­lottakkal szemben börtönbün­tetésre tett indítványt a vádirat­ban. Ugyanezen vádpontok alap­ján állít bíróság elé egy balaton­lellei férfit a fonyódi ügyészség. 2013 februárjában tört be egy ir- mapusztai kacsakeltetőbe, s el­vitte a ventillátorok 800 ezer fo­rintot érő lapátjait. Egy leilei cég telephelyéről 93 ezer forintos transzformátort lopott, s elvitt két kerékpárt is. Az előzetes le­tartóztatásban levő férfira bör­tönt kért a vádhatóság. ■ A. V. HIRDETÉS ► Folytatás az 1. oldalról Kövér István Attila, Nagysza­kácsi polgármestere megnyi­tójában elmondta az egynapos­ra karcsúsodé program okait, melyről korábban már lapunk­nak is nyilatkozott: pályáza­ti forrás nélkül, saját költség- vetésből nem tudták felvállal­ni a 20 évre visszanyúló rene­szánsz fesztivál rendezését. Ki­tért arra is, hogy a turizmusba­rát polgármesterek találkozóját is kizárólag szponzori támoga­tásokból sikerült megszervez­ni. így, ha nem is konferenci­án, de a tárcsák, kemencék, bográcsok mellett megoszthat­ták tapasztalataikat a telepü­lésvezetők. A polgármesterek abban egyetértettek, hogy minden olyan érték, ami a települése­iknek természetes, csak akkor lesz mások számára is elérhe­tő, ha valamilyen attrakcióval odavonzzák az embereket. Ám támogató forintok nélkül egy­re nehezebb ily módon kinyit­ni a településeket. Sütő László, Marcali polgármestere példa­ként említette, hogy a korábbi években a dél-dunántúli regio­nális, vagy a Balaton Fejlesztési Tanácsnál is bőven voltak olyan források, melyekre főleg a ki­sebb települések pályázhattak és abból tudták finanszírozni a rendezvényeiket. Ma ez sok­kal nehezebb, mivel azokra a kötelező feladatokra, amelyek­re központi támogatást kapnak az önkormányzatok, azok meg sem közelítik azokat az ősz- szegeket, melyekbe ténylege­sen kerülnek. Ezek után kelle­ne még az önként vállalt felada­tokkal foglalkozni, amelyek­be beletartoznak a rendezvé­nyek, a turizmus támogatása.- Azt gondolom, minél kisebb egy település, annál nehezeb­ben megoldható ez - hangsú­lyozta a marcali polgármester.- Azonban a város esetében is óriási problémát jelent, például az Eurofolk esetében, amit nem tudtunk olyan nagy rendez­vényként megtartani, ahogyan a korábbi években megszokhat­ta a közönség. A források hiá­nya miatt kénytelenek voltunk szűkíteni. Természetesen pró­bálunk átcsoportosítani pénze­ket, hogy továbbra is lehesse­nek ilyen rendezvények, mert Nagyszakácsi példája is azt mu­tatja, hogy óriási hiba megsza­kítani a hagyományt. Hatalmas hiba, hogy nem ka­pott támogatást ez a nagy múlt­ra visszatekintő királyi ver­seny, hiszen olyan rendezvény volt, ami sokszorosan megté­rült. Nem csak azt kell nézni, hogy hány millió forint támo­gatás kellett volna hozzá, ha­nem azt is, hogy 15-20 kilomé­teres körzetben erre a két-há- rom napra valamennyi panzi­ót kiadták, még a szőcsényi kö­zépiskola kollégiuma is meg­telt, annyi volt a vendég, aki itt költötte el a pénzét. Az ilyen nagy hagyományú, jó hírű rendezvényeket közpon­ti költségvetésből kellene támo­gatni. Ősz János gadányi polgár- mestertől megtudtuk: a gadá­nyi kukoricás ételek fesztiválja is elmaradt az idén. - Pályázati forrás nem volt, a saját zsebünk meg üres - indokolta tömören a településvezető. - Csak a kö­telező feladatokra van pénz, ott is vagy fedezi, vagy nem, a költ­ségeket, Gadánynak pedig el­enyésző a saját bevétele. A fa­lu esetében a marketinglehe­tőség is elveszik, mert a feszti­vál keretében legalább egy év­ben egyszer el tudtuk adni ma­gunkat, ami a kapcsolatépítés­ben is nagy szerepet játszott, s az érdeklődők közül, akiknek tetszett a környezet máskor is visszatértek Gadányba. Sztányi Tibor, Kaposfő pol­gármestere arra a kérdésre, hogy mennyire barátságos ma a turizmus helyzete, azt mond­ta: attól függ, mit teszünk az ér­dekében. - Nem biztos, hogy szűkösebb a kassza, inkább ne­hezebb hozzáférni a források­hoz - fogalmazta meg vélemé­nyét a kaposfői településvezető. - Meg kell találni a lehetősége­ket, kreatívabbnak kell lenni, főleg egy kistelepülés esetében. Nincs az, hogy elücsörgünk, hanem kőkemény munka kell aktív közösséggel, ügyes stáb­bal. ■ Vigmond Erika Rehabilitáljuk a kendert! KEZDŐDIK A PARLAGFŰ SZEZON, pollenje Magyarországon mintegy kétmillió ember­nek okoz allergiát. Az embe­rek immunrendszere ugyan­is gyengül (azért is mert már kis koruktól fogva a széltől is óvjuk a gyerekeket), ráadá­sul e gyom nagyon elburján­zott. Pedig csak 1920-ban ke­rült - éppen Somogy hatá­rán át - az országba. Az utak mentén terjedt tovább. A PARLAGFÜVET NEVEZIK Vad- kendernek is, ami nagy téve­dés. A parlagfű sokkal job­ban hasonlít a fekete üröm­re, a büdöskére, sőt a paradi­csompalántára is. A kender­féléket is összekeverik, a fia­taloknak leginkább a mari­huána nevű drog jut az eszé­be róla, ami szárított, megter- mékenyítetlen kendervirág­zat. Kedvelt, bódulatot okozó anyag ez körükben, haszná­lata Magyarországon tiltott. SZÓVAL ITT EZ A PARLAGFŰ no meg a marihuána is, a leg­többek számára emiatt vált szitokszóvá a kender. Pedig a kender nagyon hasznos alap­anyag, 1878-ban Magyaror­szágon 80.000 hektáron ter­mesztették, egészen 1960-ig alig akadt falu, aminek hatá­rában nem szaporították. tegnap este Petrovics Mi­hály mezőgazdász igyekezett rehabilitálni a kendert dom­bóvári előadásában. A ken­dert önellátásra hasznosítot­ták, zsák, ponyva, istráng, kötőfék stb., sőt finomabb háztartási cikk (mint például törülköző, konyharuha, terí­tő) készült belőle. Manapság pedig mint évente megújuló természetes forrás egyszerre képes lenne a világ papír- és textilszükségletét, szállítá­si-, ipari- és háztartási ener­giaszükségletét kielégíteni, közben csökkentve a környe­zetszennyezést, regenerálva a talajt, és megtisztítva a lég­kört. S ezen túl még van gyó­gyító hatása is. UGYE ÖN SEM ÖRÜLNE, ha bár jó ember, összekever­nék egy bűnözővel? Pénzhamisító bukott le egy igazoltatáson hamis bankók Szerdán dél­ben állítottak meg egy au­tót Nagyatád belterületén a rendőrök. Két hamis bank­jegy buktatta le a pénzha­misítót, akinél házkutatást is tartottak. Nagyatádon el­lenőrizték a rendőrök egy au­tó két utasát szerdán, a déli órákban. Egy 36 éves helyi nő pénztárcájából két darab ha­mis bankjegy került elő - kö­zölte a Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság. A nyomozók a hamis pénzt lefoglalták, a nő lakásán pedig házkutatást tartottak, amely után az asz- szonyt pénzhamisítás megala­pozott gyanúja miatt gyanúsí­tottként hallgatták ki. ■

Next

/
Thumbnails
Contents