Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-23 / 196. szám

2013. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK 5 KÖRKÉP Pedagógusból balatoni toplángossütő i lőve lángos Szilveszterkor anno sorok álltak a széplaki virslisért, s most is győzött a kis büfé Ötszáz a sima krumplis, az egyik kommentelő szerint „nem rossz, de szemtelenül drága”, neki azt üzenjük, hogy 1. valóban nem rossz, sőt, sőt, sőt, 2. ötszázért más­hol hiába tesznek sajtot is rá, ha az nem nyújt ilyen kuli­náris élvezetet... Fónai Imre Tesztelte az I lőve Balaton por­tál a Balaton-körüli lángososo- kat, nyárelőn kezdett kőrútjá­nak most ért a végére, és toplistá­ján a siófok-széplaki Lángos bü­fé (így, egyszerűen...) került az el­ső helyre. - Lassan három évtize­de, 1984-ben vágtunk az üzletbe, amikor megvettük ezt a széplaki nyaralót - jön elő az egység hát­só traktusából Csaba Károlyné Erzsi néni, akinek ma már csak a tészta dagasztása a reszortja, Heni, a lánya süti a lángost, Erzsi néni hovatovább a fotón sem akar szerepelni, mondván: teret enged a következő generációnak. - Ere­dendően egri vagyok, de Buda­pestről költöztünk Siófokra. Pe­dagógus voltam, mindig is imád­tam a lángost, egyszer egy évad­záró rendezvényre egy konyhás lány isteni lángost hozott. Min­dig imádtam. Addig nem hagy­tam, míg ki nem nyomoztam a receptjét, kiderült, hogy a legen­dás ecseri piac egyik lángossü­tője készítette. Úgy gondoltam, hogy nyaranta majd itt Szépiá­kon lángost árusítok az iskolai szünidő alatt, de a vaskalapos igazgatóm azt mondta: lejáratom vele a pedagógus társadalmat. Válasszak, a tanítói állás, vagy a lángossütés? Láthatják, hogy mit választottam. Sosem jutott eszébe hogy meg­bánta akkori döntését, árulja el kérdésünkre Erzsi néni, s visz- szaemlékszik a régi szép időkre: a rendszerváltás előtt télen-nyá- ron nyitva tartott, akkor ugyan­is még éven át jött a dolgozó nép pihenni az ezüstparti SZOT-üdü- lőkbe. - Szilveszterkor sorok áll­tak a virslis lángosért. Az ám, a virslis, meg a pa- rasztlángos (hagymával, sonká­val, szalonnával), vagy a csülkös, a hortobágyi, a káposztás...Erzsi néniéknél tehát nem csak a meg­szokott lángosok kaphatók. - A tésztadagasztást hiába csinálja jól valaki, ha nem tudja a másik, hogyan kell kisütni - feleli arra a kérdésünkre, hogy melyikü­kön múlik inkább. A „titkot” per­sze nem árulja el, annyit jegyez meg, hogy a krumplit ők valójá­ban bele is teszik a tésztába, nem csak kiírják. És hogy mindig fris­sen, kézzel dagaszt, a szív és a lé­lek sem árt bele, sőt, talán ez a legfontosabb, no meg jó minősé­gű liszt is kell, „ez minden évben más, idén a kétkilós gyermelyire esküszünk.” - Augusztus húsza­dika után már kissé nyúzottak Előtérben az új generáció, Erzsi néni ma már inkább a háttérbe húzódik a kis büfében vagyunk, mert az elmúlt évek­ben ugyan nagyon pörög a sze­zon, de csak néhány hétig tart - toldja meg Heni lánya. - így volt ez idén is, jó szezont zárhatunk, jobbat a tavalyinál. A hosszú hét­vége első három napján olyan so­rok álltak, hogy az autók alig tud­tak közlekedni a kis utcában. Azt ugyan fájlalják, hogy már csak júniustól szeptemberig tart a szezon, ám a kuncsaftok meg­találják őket a kissé eldugott ut­cácskában is, interneten adja tip­pet egyik a másiknak, sőt, kül­földre is eljutott a hírük... Étteremben a Kistiicsök az élen az i lőve Balaton tesztje sze­rint a balatoni lángos top 10-be a déli partról még egy-egy bala- tonföldvári, balatonfenyvesi és fonyódi lángossütő fért be. Az éttermek rangsorában kóstoló- kőrútjuk alapján első a balaton- szemesi Kistiicsök, a top 8-ba több déli parti vendéglő nem ke­rült be. a halsütők rangsorát ugyan egy balatonalmádi egység veze­ti, de a déli oldalról két-két sió­foki és szemesi, s egy-egy leilei és zamárdi is ott van a legjob­bak között. A strandokat is pon­tozta az internetes magazin, az alsóörsi lett a legkülönb, a top 10-be a leilei, a szárszói és a földvári fért be. Kérdőjelek a takarékok államosítása körül bizonytalanság A tagok reakciója a működőképességet befolyásolhatja A JOGÁSZ VÁLASZOL Meddig fizessek még? Az ügyfelek részére, de még a dolgozóknak sem jelenthet közvetlen kockázatot a taka­rékszövetkezetek tervezett integrációja, az állami szerep- vállalás belépése. Az egyértelmű kormány­zati kinyilatkozás ellenére azonban számos, ma még tisz­tázatlan, illetőleg nem meg­válaszolható kérdést vet fel a pénzügyi szövetkezeteket tö­mörítő Takarékbank állami irányítás alá vétele. Mivel a dél-dunántúli régióban nagy hagyománya van a takarék­szövetkezeti mozgalomnak, nem véletlen,'hogy a bizony­talanságból fakadó kérdések élénken foglalkoztatják a köz­véleményt.- A legfontosabb dolog, hogy az állami szerepválla­lás milyen mértékben szűkíti a 150 éve eredményesen mű­ködő, decentralizál hazai ta­karékszövetkezeti rendszer önállóságát. A központosítás, a fő tulajdonos állam által ki­nevezett új vezetés ugyanis a végét jelentheti a helyi igé­nyekhez, adottságokhoz al­kalmazkodó helyi gazdálko­dásnak. Ide tartozik az is, hogy az új felállásban a tag­ság szerepe ugyancsak kor­látozott lesz az árazás, a nye­reségképzés, illetőleg az ősz- _ talék meghatározásában. Ez J minden szövetkezeti tagot ér- ő zékenyen érinthet, de külö- J nősen azokat, akik nagyobb | összegekkel - adott esetben § tízmilliós nagyságrendben - g vállaltak szerepet - véleke- § dik dr. Kiss György, a Taka­Az ügyfelek számára nem jelentenek közvetlen kockázatot a változások rékszövetkezetek Dél-Dunán­túli Szövetségének vezetője, a PTE oktatója. A lapunk által megkeresett szakember szerint az ügy kö­rüli bizonytalanságban va­lós kockázatot jelent, hogy a tagok kilépnek, és mivel vi­szik befektetett tőkéjüket, a kivonás a takarékszövetkeze­ti rendszer működését is ve­szélyezteti. Dr. Kiss György szerint pá­nikról nem lehet beszélni, a kivárás azonban már megfi­gyelhető, ahogy az is, hogy egy ideje nem növekednek a betéti állományok, az ügyfe­lek más konstrukciókat ke­resnek. ■ Kaszás Endre Takarékszövetkezetek: mi történt eddig? 1. A gyorsan megalkotott jog­szabály rendelkezése szerint a takarékok megszavazták az integrációhoz való csatla­kozást. 2. A szövetkezeteknek taggyű­léseiken kell megszavazni­uk a központilag kiadott alapszabályt. 3. A takarékban augusztus 27-én esedékes közgyűlésén szavaznak az egységes alapszabályról, ami már a szervezet és a működés részleteiről is szól. 4. Időközben az ombudszman- hoz, illetve az Alkotmánybí­rósághoz fordulva indult jogorvoslat. Több helyen aláírásgyűjtést is indítvá­nyoztak.- Tisztelt JOGPONT+! Gyermektartási ügyben sze­retnék segítséget kérni. Első házasságomból két gyermekem született, válásunk óta 40 szá­zalék tartásdíjat fizetek. Mind­két gyermekem tanul. A kiseb­bik még középiskolás, a nagyob­bik viszont már betöltötte a 18. évet, és tudomásomra jutott, hogy egy OKI-s végzettséget szerzett. Kérdésem, kell-e to­vábbra is tartásdíjat fizetnem. A fiam jelenleg egyetemi hallgató, de a képzettségével tud munkát vállalni. A fiam levélben meg­keresett, hogy igényli a tartásdíj fizetését annak ellenére, hogy semmi kapcsolatunk nincs.- Tisztelt Kérdező! A családjogi törvény akként rendelkezik, hogy tartásra a munkaképes nagykorú leszár­mazó abban az esetben jogosult, ha erre a szükséges tanulmá­nyai folytatása érdekében rá­szorul. Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. Ha a gyermek továbbtanul, az általa megszerzett alacso­nyabb szintű szakképzettség HIRDETÉS nem eredményezi automatiku­san a tartásdíj-fizetési kötele­zettség megszűnését. A tartás­díj fizetésére köteles, és tartásra képes szülő nem hivatkozhat arra, hogy nagykorú gyermeke létesítsen munkaviszonyt, és megélhetéséről maga gondos­kodjon. A szülő azonban nem köteles a nagykorú gyermeket eltartani, ha ez saját szükséges tartását vagy kiskorú gyerme­kének tartását veszélyezteti. Az érdemtelenség szintén a tartási jog megszűnéséhez ve­zethet. A nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő maga­tartást tanúsítson. A tartásdíj-fizetési kötele­zettség megszüntetése, illetve mérséklése érdekében polgári peres eljárás indítható. A bíró­ság a konkrét eset összes kö­rülményeit mérlegelve dönt a tartásdíj-fizetési kötelezettség kérdésében. Jogpont+ Jogsegélyszolgálat jwWW|tT. SZÉCHENYI TERV EhK Jogi problémái vannak? A Jogpont+ hálózat ingyenes jogi segítséget |§» nyújt munkavállalóknak, kis- és középvál- Bj ÉHQ lalkozásoknak munkajog, társasági és ISF’ cégjog, társadalombiztosítás, családjog, közigazgatási jogterületén. www.jogpontplusz.hu www.munkastanacsok.hu W +(361)200 4276 Í^POMT* . aJpCT i

Next

/
Thumbnails
Contents