Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-19 / 193. szám

2013. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 Kisütötték Magyarország új kenyerét érték Megtermett az ország gabonája, jó minőségű lisztből készülnek a finomságok, van ok az ünnepre ► Folytatás az 1. oldalról- Somogybán is kemény küzde­lem folyik a túlélésért - emelte ki Hambuch János. - A nehéz gaz­dasági körülmények, a vállal­kozásokat sújtó magas energia- költségek, az adók és járulékok, s közvetve a nemrég bevezetett E-útdíj is problémák sokaságát vetik fel. A helyzetet jelzi, hogy a környéken is több kis pékség be­zárt, feladták a versenyt. Miközben a malmokban már a ó- és új búzából keverve készí­tik a lisztet, ünnepek előtt évről évre visszatérő kérdés a kenyér­drágulás. A napokban 5-10 szá­zalékos áremelésről is felröppen­tek a hírek, mások ennél draszti- kusabbat emlegettek. Hambuch János egyelőre nem tervez ár­emelést, ugyanis még nem ala­kultak ki a gabonaárak, ezért a liszt árát sem határozta meg számos feldolgozó. Sok terme­lő egyelőre elraktározta a gabo­nát, ők abban bíznak, hogy ké­sőbb normalizálódik a piac, ám előbb-utóbb ők is kénytelenek pi­acra dobni az árut, ami újabb vál­tozást indíthat el.- Olcsóbb nem lesz a kenyér, de egyelőre nem is tervezünk áremelést - jelezte Brunner Ró­bert, a kaposvári Brunner Sütő­ipari Kft. ügyvezető igazgatója.- Figyelemmel kísérjük a leg­frissebb piaci fejleményeket, s ennek tudatában alakítjuk majd az árainkat. Ács József, a kaposvári Ács Pékség tulajdonosa szerint a nö­vekvő anyagi terhek az eddiginél is nagyobb óvatosságra, bölcses­ségre intik a vállalkozókat. Egy elkapkodott fejlesztés vagy ba­lul elsült üzleti döntés könnyen romba döntheti hosszú évek munkáját. Septe József, a Ma­gyar Pékszövetség elnöke sze­rint régiónkban is hasonló ne­hézségeket tapasztalni a szak­mában, mint az ország számos más pontján.- Térségünkben közel 80 pék­ség működik, ezek közül 20-30 százaléka rendkívül nehéz kö­rülmények között működik - húzta alá. - Az utóbbi időszak­ban jelentős változást élt át a szakma. Jelek szerint számos kisvállalkozónak hasznos lehet a saját sütőipari szakbolt kiala­kítása. Teljes kiőrlésű, rozs, barna, magvas, kukoricalisztes: a tucat­ízek és kínálatban, minőségben gyakran egymást utánzó lát­ványpékségek korában az egye­di ízekre továbbra is vevők a vá­sárlók. Ezért különösen lénye­ges, hogy a felnövekvő szakem­ber generáció minél felkészül­tebb legyen, otthonosan mozog­jon a nemzetközi trendek vilá­gában is. Országosan 22-23 ezer dolgozónak ad kenyeret a sütő­ipar, ám szakértők szerint kér­déses, hogy 5-6 év múlva is ké­pes-e ennyi embert eltartani a szakma. Garbera István, a Gya­korlati Oktatószervezetek Egye­sületének elnöke nem akart ün­neprontó lenni, mégis aggályok­kal telinek érzi a jövőt. Bár év­ről évre van jelentkező a pék és cukrász szakokra, a figyelmez­tető jelek azonban szaporodnak.- Rengeteg helyen 40-50 szá­zalékos a pékségek kapacitás-ki­használtsága, magyarán félgőz­zel működnek - jegyezte meg.- Nem tudni, hogy mi lesz a vál­lalkozások jövője, s az ott dolgo­zók sorsa. ■ Harsányi Miklós Ünnepi ízek Szennában. Nemzeti szalaggal átkötött új búzából sütött kenyeret kínáltak hétvégén a skanzen látogatóinak A hasukon spórolnak az emberek- szegényednek az emberek - mondta Hambuch János. - Van, aki esetenként csak hitelbe tud kenyeret vásárolni, 20 ilyen csalá­dot ismerek a környéken. FÜZETBE ÍRJÁK a tartozást, melyet nyugdíj- vagy segélyosztáskor ren­deznek az adósok. Munkanélkü­liek, nagycsaládosok és nyugdíja­sok is így jutnak a mindennapi betevőhöz. A több mint 50 éve pékként dolgozó cégtulajdonos szerint ha külön munka adódik, több kenyeret vesznek a szegé­nyebbek. Ők ilyenkor sem álmo­dozhatnak sütiről vagy más fi­nomságról, legfeljebb vastagabb karaj kenyérre kenik a zsírt. Fehér kenyér ára (Ft/kg) 2012.: 286 2011: ________________281 20 10: 244 2009:___________ 241 2000: ______________118 1990:__________________14,80 19 80: 5,40 FORRÁS: KSH Cséplés Őrlés Szitálás Somogyi Hírlap-címke a veknin Dagasztás és sütés a szennai skanzenben: a gyerekek körülrajongták az asszonyokat, és részt is vettek a munkában- ha kell, egy órát állok a tűző napon, de addig maradok, amíg egy szeletet nem kapok a csodából - mondta mosolyogva egy fiatalasszony szombaton a szennai skanzenben, ahol ra­kott kemencében sütötték ki az ünnepi kenyeret. Párja, s gyer­mekei megadóan nyugtázták a nő határozottságát, ám sejtet­ték: ellenkezésnek ezúttal sze­mernyi értelme sincs... Mennyei illatok vonzották a turistákat, akik a gabona feldolgozás moz­zanatait ismerhették meg.- a gazdaasszony szíve-lelke benne van: ez a jó kenyér titka- így Tamala Józsefné, aki mun­katársával,- Tátrainé Ripl Mar­gittá készítette a Szent István napi cipókat a skanzenben. - Ropogós a héja, pazar az íze, az igazi kenyér sokáig eláll, megőrzi frissességét. ha kenyér van, minden van - ezzel a címmel két napos prog­ramot rendeztek Szennán, me­lyet a Lázi Dombi Kulturális Egyesület és a Kamilla Vendég­ház közreműködésével szervez­tek meg. Stepán Kata, a skan­zen munkatársa kiemelte: úgy állították össze a tematikát, hogy az valamennyi korosztály érdeklődését felkeltse. Röpke időutazásra is hívták a vendé­geket, akik megtudhatták: ré­gebben egy-másfél hétre előre sütötték mega kenyeret, a csa­lád nagyságától függően egy­szerre akár 5-6 kilót is. Az em­berek beosztóan fogyasztották a leginkább becsben tartott étket, a kisgyermekek nagy kiváltsá­ga volt, hogy bármikor kérhet­tek kenyeret. s bizony nemcsak fenséges illa­tú, nemzeti szalaggal átkötött ünnepi ínyencség, hanem renge­teg élmény is várta a vendége­ket. Óráról órára egyre többen érkeztek, s hiába a hosszú hét­vége és a Balaton csábítása, so­kan zarándokoltak a skanzen­ba. Cséplés, szelelés, őrlés: utalt az eligazító tábla a fontosabb feladatokra. Vállalkozó szelle­mű gyerekek mellett több anyu­ka, apuka korabeli eszközök segítségével kipróbálták, hogy annak idején miként dolgozták fel a gabonát.- helyi termesztésű gabonából készült a liszt - tudtuk meg Nagyné Szendefy Judittól, a csa­pat tagjától. - A hat kiló alap­anyagból öt cipót sütünk, termé­szetesen minden munkafolya­matot a hagyományok szerint végzünk el. sűrűn kattogtak a fényképe­zőgépek, videók örökítették meg a dagasztást, a sütést, s telitalá­latnak bizonyult az aratókoszo­rú és szalmadísz készítés is. Né­mi útmutatás mellett remekmű­vek sora készültei. A szennai Kozári Mária két unokájával, Dávidot és Grétit hozta el a ren­dezvényre: a szalaggal átkötött szív alakú dísz tetett legjobban a kislánynak.- vonzó és fontos az ilyen ren­dezvény- így Kozári Mária. - Lényeges, hogy a fiatalok meg­ismerjék múltunkat és hasznos ismeretkhez jussanak. Az ilyen programokra lehet építeni, erre sokáig visszaemlékeznek a gye­rekek. Nem vész el a házi kenyérsütés tudománya, lesz utánpótlás. Szennában legalábbis, mert a gyerekek nagy izgalommal vettek részt a közös munkában

Next

/
Thumbnails
Contents