Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-02 / 179. szám
HÍRSÁV Kinevezték az ÁAK új vezérigazgatóját börzsei Tibort nevezte ki az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. vezérigazgatójának a tulajdonosi jogok gyakorlásával megbízott MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Börzsei Tibor 46 éves közlekedésmérnök, vállalatgazdasági szakirányú közgazda- sági mérnök. Új beosztásába a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatói posztjáról érkezik. Az MFB július 22-én tájékoztatott arról, hogy közös megegyezéssel távozott posztjáról Bakó Attila, az ÁAK előző vezérigazgatója. Tovább lehet regisztrálni az agrárkamaránál MEGHOSSZABBÍTJA EGY hónappal, augusztus 31-ig az adategyeztetés és tagdíjbevallás határidejét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A hosszabbításra azért volt szükség, mert a közhiteles adatbázisból még továbbra is érkeznek adatok, így újabb, a kamara által regisztrált tagok kapnak majd információs levelet a NAK-tól, amely a bevalláshoz szükséges jelszót és minden szükséges információt tartalmaz majd. Az adategyeztetés és tagdíjbevallás eredeti határideje július 31. volt. ■ MTI Új határidő az MNB hitelprogramjában MEGHOSSZABBÍTJA AZ MNB igazgatósága a hitelek lehívására rendelkezésre álló időkeretet egy hónappal, 2013. szeptember 30-ig. A beruházási hitelek esetében a hitelösszeg legalább 30 százalékát szeptember 30-ig kell folyósítani, az e feletti rész felhasználására pedig 2014. március 31-ig van lehetőség. A hitelszerződések megkötése változatlanul augusztus 29-ig lehetséges. Lehetőség nyílik továbbá a II. pillérben megmaradt összegek fel- használására az I. pillérben, vagyis beruházások, forgóeszközök és uniós támogatások finanszírozására felvehető hitelekre. ■ MTI Terméskiesést hozhat a nagy meleg TERMÉSCSÖKKENÉST OKOZHAT a hetek óta tartó száraz meleg - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A hetek óta tartó meleg, száraz időjárás jelei már tapasztalhatók az őszi betakarítású növényi kultúráknál. A károk leginkább a kukoricát és a napraforgót érintik. Ha rövid időn belül nem esik számottevő csapadék, komoly terméskieséssel kell számolni szakértők szerint. Vancsura József, a Gabona- termesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a korábban becsült 8 millió tonnához képest akár egymillióval kevesebb lehet a betakarítható mennyiség. ■ MTI Egyezkedés az INA irányításáról modell Menedzsmentjogok nélkül nem érdemes megtartani az INA-t Új irányítási modellt vezetne be a horvátországi INA olajipari csoportnál annak 44 százalékos tulajdonosa, a horvát állam. Az INA irányítási joga ma az 50 százalék alatti tulajdonos Mólé, amely e jog nélkül akár el is adhatja INA-hányadát, nem hivatalos értesülés szerint, ha kell, „akár oroszoknak is”. B. Horváth Lilla Tárgyalások indulnak Horvátországban a Mollal az INA jövőjéről, a fő téma az INA új irányítási modelljének kialakítása - írja a lutarnji List. A kormány már elfogadta a tárgyalások alapjául szolgáló dokumentumot, amely szerint a horvátországi olajipari csoport pénzügyi helyzete nagyon szerény, nem tükrözi a cég potenciális és valós állapotát sem. Tavalyi nyeresége 62 százalékkal, a finomított termékek eladása 4 százalékkal esett, olaj-és földgáz termelése pedig 35 százalékkal lett kisebb, miközben a gázimportja 29 százalékkal nőtt. Mindezek mögött a horvát kormány szerint vezetési hibák állhatnak. A lap arról is beszámol, hogy az INA 44 százalékos tulajdonosa, a horvát állam kevesli a közel 50 százalékos tulajdonos Mól által végrehajtott finomítói fejlesztéseket. A megbeszéléseken részt vevő horvát bizottságot Iván Vrdoljak gazdasági miniszter vezeti. Az INA irányítási joga 2009 júniusa óta a Mólé. E jog nélkül a Mól - korábbi nyilatkozata szerint - nem tudta volna végrehajtani a tulajdonszerzésekor még veszteséges és rossz hatékonysággal működő társaság újjászervezését, gazdasági eredményeinek javítását. Ha tehát ezt most elveszik a magyar olaj és gázipari csoporttól, akkor olyan üzleti kockázattal járna az INA-ban való hányada megtartása, amelyet aligha vállalhatna. Egy meg nem nevezett, magas beosztású Mol-vezető állítólag azt mondta az osztrák APA hír- ügynökségnek, hogy a Mól akár el is adhatja az INA-ban lévő 49,1 százalékát, ha nem sikerül megállapodni a horvát féllel. A vevő akár egy orosz befektető is lehet. Ugyanakkor a Mól továbbra is kész az INA többségének az átvételére is. 2010-ben sikertelenül próbálta meg 50 százalék fölé emelni a tulajdoni hányadát. 2003. július: 505 millió dollárért a Mólé az INA 25 százalékát +1 részvénye 2008. október: a Mól hányada 47,16 százalékra nő 2009. június: a Mól megszerezi az INA irányításának jogát 2009. NOVEMBER: a horvát parlament vizsgálni kezdi az INA privatizációját 2010. február: a Podravka privatizációs kenőpénzbotrányban megemlítik a Molt 2010. október: kihallgatják Sanadert a privatizációról 2010. DECEMBER: A Mól többséget szerezne az INA-ban A horvát állam panaszával ellentétben az APA által megszólaltatott Mol-vezető azt mondta, hogy például a rijekai finomító 200 millió eurós felújítását helyi politikai ellenállás miatt nem tudják megvalósítani. A sisakit egyébként is be kellene zárni, hatalmas veszteségei miatt. Fejlesztések mindazonáltal bőven voltak, erről a napokban 2011. május: a horvát kormány bejelenti, újratárgyalná a Mol-INA-szerződést 2011. június 21.: Hernádi Zsoltot, a Mól elnök-vezérigazgatóját kenőpénz fizetésével vádolják 2012. NOVEMBER 20. ElsŐfo- kon elítélik Sanadert 2013. július 1. Horvátország uniós tag, újra téma Hernádi Zsolt esetleges szerepe 2013. július: Sanader első fokon 10 évet kap 2013. július: Keveslik a Mól által megvalósított horvátországi fejlesztéseket 2013. augusztus: Terítéken a részvényesi megállapodás a Világgazdaság is beszámolt a Móltól kapott tájékoztatás alapján. Eszerint az INA - Horvátország legnagyobb befektetője - finomítói üzletágába évente átlagosan ötször több befektetés került az elmúlt nyolc évben, mint az INA 2003-as privatizációja előtti, ugyanennyi idő alatt. A Mól 2 milliárd kuna (80 milliárd forint) fölött költött a sisaki- és 4,5 milliárd kuna (180 milliárd forint) körül a rijekai finomítóban. Ennek eredményeként a rijekai létesítmény képessé vált az európai minőségi szabványok teljesítésére. Az INA árbevétele 13,3 milliárd kuna volt az első hat hónapban, 8 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, amit a romló makrogazdasági körülményekkel magyaráz a horvát cég. A társaság adózott eredménye az év első felében 443 millió kuna volt, ez több mint a négyszerese a 2012 első félévinek. Az első féléves EBITDA viszont 21 százalékkal 1,75 milliárd kunára esett. A Jutarnji List a horvát kormány terve kapcsán nem a Mól kiszorításáról, hanem a „törzsrészvényesek közötti, a részvények méretéhez igazodó, egyenrangú kapcsolatokról” ír. Ezen „egyenrangú” kapcsolat 2009-ban, az INA irányítási jogainak a Mól általi, említett megszerzésével szűnt meg. A befolyásszerzés jogszerű voltát Horvátországban többször is kétségbe vonták, feltételezve, hogy Ivó Sanader akkori miniszterelnök 10 millió eurós kenőpénzt fogadott el az ügyben a Móltól. Sanadert a napokban 10 év börtönre ítélték első fokon, elsősorban háborús nyerészkedésért. A horvát hatóságok kihallgatnák Hernádi Zsoltot, a Mól elnök-vezérigazgatóját is, sőt, felmerült, hogy önkéntes vallomástétel híján nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki ellene. A Mól és Hernádi Zsolt már többször visszautasította a 10 millió eurós kenőpénzről szóló vádat. Szollár Domokos, a Mól szóvivője az MTI-vel közölte, a társaság szóbeszédet nem kommentál. Általánosságban kifejtette, a Mól évek óta abban érdekelt, hogy megoldást találjon a meglévő vitás ügyekben, kérdésekben. így van ez most is, rendezni kívánjuk közös ügyeinket, de ésszerű határidőn belül. Kilenc éve Horvátországban Kiteijesztik a pedagógusi béremelés keretét országgyűlés Rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze a bővítéshez Rendkívüli parlamenti ülés lesz augusztus 20-a után a köznevelési törvény módosítása miatt, mivel meg kell teremteni a pedagógusbérekkel kapcsolatos változások jogszabályi hátterét - közölte tegnap a köznevelésért felelős államtitkár a közrádióban. Hoffmann Rózsa elmondta, hogy a joganyagot már előkészítették, csak a parlament döntése hiányzik. A korábban elfogadott törvény szerint az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban pedagógus munkakörben pedagógus végzettséggel dolgozók kaptak csak volna béremelést. A kormány döntése szerint kiterjesztik a jogosultak körét, így a pedagógiai Hoffmann Rózsa jelentette be: még augusztusban döntenek szakszolgálatokban és intézetekben, gyermekvédelmi intézményekben pedagógusi munkát végzők is kapnak béremelést. A bővített kör miatt viszont kisebb lesz a béremelés mértéke: az eredetileg tervezett emelés összegének hatvan százalékát kapják meg, majd minden év szeptemberében tíz százalékot 2017-ig. Szeptember elsejétől átlagosan 34 százalékkal fog emelkedni mintegy 150 ezer pedagógus alapilletménye, amit az októberi fizetéskor utalnak. A pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér alapján fog történni. A pedagógus-bértábla részleges bevezetésének az idén 40-45 milliárd, jövőre 170-180 milliárd forint bruttó hatása van a büdzsére. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerint a pedagógus életpályamodell alapján az új szabályozás korlátozza a túlmunka lehetőségét, felszámolja az átláthatatlan viszonyokat és kiegyenlítettebbé teszi az óra- terheket. A korábbi rendszerben egyes köznevelési intézmények nem minden álláshelyet töltöttek be, hanem túlóra-kifizetésekkel kompenzálták az alacsony béreket. Példaként hozták fel, hogy volt olyan igazgató, aki a kötelező négy órája helyett heti 43 órát látott el, de több általános iskolai pedagógusnak is meghaladta a túlórája a havi 100 órát. ■ É. S. Ú t KÖZÉLET*
