Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-13 / 188. szám

kozeüt^^^* BTTTTy^BB Meghalt Csatáry László A vádlott halála esetén a vele szemben folyó eljárást a bíróság megszünteti - közöl­te a Fővárosi Törvényszék hétfőn azzal kapcsolatban, hogy elhunyt a második világháborús bűntettekkel vádolt Csatáry László. „A Fő­városi Törvényszékre nem érkezett hivatalos bejelen­tés, hogy Cs. László elhunyt. Amint a bíróság hivatalos tudomással bír Cs. László haláláról, úgy haladéktala­nul megteszi a szükséges intézkedéseket és megszün­teti a terhelttel szemben in­dult eljárást”. ■ MTI Basescu: nem lesz autonóm térség Magyarország az insta­bilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben - vé­lekedett Traian Basescu román államfő hétfőn, a 11. Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján. Hozzátette: Bu­dapest politikája nehézséget okoz a térség azon országai­nak, amelyekben magyar kisebbség él. Kijelentette, hogy Romániában nem fog semmilyen autonóm térség alakulni. ■ MTI Mugabe üzent: akasszák fel magukat RÓBERT MUGABE választási csalással vádolt zimbabwei elnök azt üzente bírálói­nak, hogy akasszák fel ma­gukat. Ellenfeleit nyugati kémeknek nevezte hétfőn az ország függetlenségéért harcolók emlékére rendezett ünnepségen. ■ MTI Kőbe vésette magát a Kim család HARMINCKILENC ÉV Óta most először módosította tíz alap­elvét az észak-koreai állam­párt, hogy szentesítse a Kim család dinasztikus utódlási szabályait, és hangsúlyozza Észak-Korea atomhatalmi státusát - írta a Csoszon II- bo dél-koreai lap. ■ MTI Csak két programot támogatnak akcióterv Újraszervezik az uniós pénzek elosztását - Lázár visszaszólt Csányinak LÁZÁR JÁNOS: „Nincs más választásom, mint tudomásul venni Csányi Sándor sajtóban tett, rám nézve lesajnáló, lenéző meg­jegyzését, hiszen mégiscsak ő az ország első számú uzsorása. Bárhogy is páváskodik a devi­zahitelesektől szerzett milliárd- jaival, tudomásul veszem, hogy ilyen-olyan jelzőkkel illet.” CSANYI SÁNDOR: „Nyilván valakinek az is ered mény, ha rám rosszat mondhat. Konkrétan Lázár úrra gondolok ...én nem ismerem ötszemé­lyesen annyira jól hogy meg tudjam állapítani, de nagyon te­hetséges politikus, jó szervező. Láthatjuk, milyen jól elintézte a trafik-ügyet is, nem?" Lázár János államtitkár és Csányi Sándor OTP-vezér. Divatba jött, hogy sajtótájékoztatókon üzengetnek a másiknak Sürgősségi akcióterv meg­valósításába kezd a kor­mány a még idén lehívható uniós pénzek lehívására, jóllehet 500 milliárd forint sorsáról még döntés sem született. Az NFÜ-t mos­tantól irányító Lázár János anyagi felelősséget róna a pénzeket bennhagyó tár­cákra. Braunmüller Lajos „Innen szép nyerni” - jelentet­te ki Lázár János, a Miniszter- elnökséget vezető államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón, ame­lyet abból az alkalomból ren­deztek, hogy átvette a Nemze­ti Fejlesztési Ügynökség irá­nyítását. A politikus azután vette át új feladatát, hogy a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­riumtól augusztus 1-jén a fej­lesztési ügyek felügyelete a Miniszterelnökséghez került. Lázár kijelentése annak szólt, hogy Magyarország tizenöt uniós fejlesztési programjából mindössze kettőt finanszíroz az Európai Unió. Igaz, egyik ezek közül a legfontosabb Lázár szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), ám a másik az NFÜ működtetésének sa­ját programja. „Az épületet lehet működtetni, és a villany- számlákat fizetni, valamint a hatszáz dolgozó fizetését is van miből finanszírozni” - ér­zékeltette a másik program viszonylagos jelentéktelensé­gét a sajtóeseményen Lázár. A többi programban nem kelet­kezik költségvetési kötelezett­ség, ezek függő tételek lesz­nek a rendezésig - tette hozzá Lázár János. Az államtitkár kifejtette azt is: a Magyarországnak 2007 és 2013 között járó 8200 milliárd forintnyi uniós for­rásból hozzávetőleg 500 mil­liárd sorsáról még nem szü­letett döntés sem. A kormány a veszteséget megelőzendő akciótervet kezdeményezett. „Ezekről még augusztus során döntést kell hozni” - jelentette ki Lázár. A Brüsszel által nem finanszírozott projektettel együtt ez akár 500-600 milli­árd forintnyi forrásvesztést is eredményezhet. A kormánybiztos azt kérte, hogy augusztus 14-én legyen kormányülés, és ezen tár­gyalják meg a Brüsszel által kifogásolt területek ügyét, és vegyék számba a lehetséges lépéseket. Lázár hozzátette: javasolni fogja, hogy amelyik tárcánál forrásvesztés követ­kezik be, annak azonos össze­gű legyen költségvetés-csök­kenést kelljen elszenvednie 2014-ben. Lázár emellett jog­szabály-módosítási csomagot is javasol a gyorsítás és egy­szerűsítés érdekében. A hétéves uniós költségve­tési ciklus utolsó hónapjaiban indult kármentési akcióval párhuzamosan új rendszer ki­építése is folyik, amelynek ke­retében elosztják majd január elsejétől az új uniós költség- vetési ciklusán érkező pénze­ket. Míg 2007-től koncentrált, centralizált rendszerben zaj­lott a mintegy 8200 milliárd forintnyi forrás elosztása, az új rendszerben kiemelt szere­pet kapnak a minisztériumok. A 2014 utáni szisztémában az uniós forrásokat a miniszté­riumok alá rendelik be, és az adott szervnél költik el a pén­zeket, és egyben a források igénylése is innen indul. A mi­nisztériumoknál folyik majd a fejlesztési források lehívásá­nak szakmai előkészítése, és a miniszterelnökség igazítja majd az elképzeléseket a kor­mányzati elképzelésekhez, és itt születnek a vitás kérdések­ben a döntések is. „Ha a Fidesz 2014-ben elnyeri a választók bizalmát, ebben a struktúrá­ban folyik majd a fejlesztési pénzek elosztása” - tette hoz­zá Lázár. Az új rendszerben a Nemze­ti Fejlesztési Ügynökség több mint 600 dolgozójára számít a jövőben, „ha nem idehaza képviselik Brüsszel érdekeit, hanem fordítva”, és ha megér­tik: a „fejlesztéspolitika nem öncél, hanem közcél” - tette hozzá Lázár. Lázár János a Világgazda­ság azon kérdésére, hogy az új költségvetési ciklusban mely célok élveznek majd priori­tást, úgy felelt: a következő hét évben lehívható pénzek 60 százaléka gazdaságfejlesztési célokat szolgál majd, 40 szá­zaléka pedig humán- és reál­infrastruktúrát. „Ezt néhány tárcavezető vi­tatta, de a kormány úgy véli, hogy a következő években le­hívható forrásokat a gazdasá­gi növekedés szolgálatába kell állítani” - fogalmazott Lázár, aki hozzátette: a pénzek el­költéséről még tartanak tár­sadalmi vitát. Korábban más kérdésben is volt már ilyen. Az „első számú uzsorás” KEMÉNY SZÓPÁRBAJ folyik az utóbbi időben Lázár Já­nos, és az OTP vezérigazga­tója között. Míg az állam­titkár korábban többször félreérthetetlenül utalt Csá­nyi Sándorra, és oligarchá­nak nevezte őt, Csányi Sán­dor Lázárról kijelentette: „nagyon tehetséges politi­kus, jó szervező. Láthatjuk, milyen jól elintézte a tra­fik-ügyet is.” Lázár hétfőn erre úgy reagált: „Csányi Sándor az ország első szá­mú uzsorása. Bárhogy is páváskodik a devizahitele­sektől szerzett milliárdjai- val, természetesen meghu­nyászkodom, és tudomásul veszem, hogy ilyen-olyan jelzőkkel illet.” Kiszorulóban a többe kerülő kiscsoportos képzési forma felsőoktatás A munkáltatóval egyeztetett képzéssel jobban el tudnak helyezkedni a hallgatók „A végzett hallgatóink 25 szá­zaléka egy hónapon belül, 62 százalékuk pedig egy és három hónap között talál magának állást” - áll a Budapesti Kom­munikációs és Üzleti Főiskola (BKF) Karrier Centrumának felmérésben. „A jó elhelyezke­dési adatok annak is köszönhe­tőek, hogy már a főiskola létre­jöttekor és azóta is folyamato­san is megkérdezzük a mun­káltatókat arról, hogy milyen hallgatókat szeretnének alkal­mazni és erre épül az oktatá­sunk” - nyilatkozta lapunknak a BKF Karrier Centrumának vezetője. Major Szilvia elmond­ta, hogy elsősorban multinacio­nális cégeket kerestek meg, de a kkv-szektorral is megkérdez­tek arról, hogy milyen az ideá­lis pályakezdő. Gyakorlatra csak szigorúan éllenőrzött cégekhez küldik a hallgatókat, hogy olyan mun­kát végezzenek, amiből tényleg profitálhatnak. A válság előtt gyakornokaik 65 százaléká­nak ajánlottak munkát a cégek a gyakorlati idő után, jelenleg minden harmadiknak kínál­nak munkát. Most a turizmus területén tudnak a legsikere­sebben elhelyezkedni a hall­gatóik, nemcsak Magyarorszá­gon, hanem az itt lévő szálloda- láncok külföldi szállodáiban is. A BKF felmérése szerint a munkaadók pályakezdőkkel Állásbörze Budapesten - a legjobbat keresik, de mit ajánlanak? kapcsolatos elvárásai között a szociális kompetenciák sze­repelnek az első öt helyen: kommunikációs készség, prob­lémamegoldó képesség, csapat­munkára való alkalmazkodás, kreativitás, önállóság. Csak ez­után következtek a szakmaiak: a nyelvismeret, a tanulási ké­pesség, a szakmai ismeretek. A munkatapasztalatot, mint el­várást a munkaadók csupán 8 százaléka említette. Az elvárások között első he­lyen szerepelnek a társas kész­ség, amelynek fejlesztésének leghatékonyabb módszere a tréningtechnika, amely cso­portos jellegű tanulási forma. A hazai oktatásban azonban az egyre zsugorodó finanszírozás a csoportlétszámok növekedé­séhez vezetett, a drágább, de a szociális készségek fejleszté­sét inkább segítő kiscsoportos, gyakorlati képzés rovására. A felmérés szerint a magyar felsőoktatás intézményeiben egyre ritkább a szóbeli vizs­gáztatás, míg a tesztek elter­jedőben vannak. Ez azonban az olyan tulajdonságoknak kedvez, mint a szorgalom, a monotónia-tűrés, a fegyelem, a feladattartás, a konformitás. Ám nem ad lehetőséget azon tulajdonságok megjelenésének, mint a versenyszellem, a krea­tivitás, a csapatmunka, a prob­léma-megoldás. ■ É. S. 1 t T

Next

/
Thumbnails
Contents