Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-13 / 188. szám

2013. AUGUSZTUS 13., KEDD MEGYEI KORKÉP 3 Búzaárak: nő az elégedetlenség somogy Harmincszázalékos áringadozás sújtja az agrárágazatot, elégedetlenek a gazdák ► Folytatás az 1. oldalról Kálmán János jutái gazdálkodó a 13 hektáron termesztett bú­zán már túladott, tonnánként 43 ezer forintért. Szerinte spekulá­ciós játék zajlik a piacon. A meg­határozó kereskedelmi társasá­gok kényük-kedvük szerint ala­kítgatják az árakat.- Hiába volt az idén jobb a bú­zatermés mint tavaly, de Euró­pa más térségeiben is hasonló­an alakultak a hozamok, ame­lyek az árakra erősen kihatnak - emelte ki Tavaszi József, az or­dacsehi Balaton Agrár Zrt. elnö­ke. - Nagyjából 6000 tonna javí­tó-, malmi-, euró- és takarmány- gabona termett nálunk. Tavaly 65-70 ezer forint átlagáron ad­tuk el a búzát, most a takarmá­nyért 42 ezer forintot ajánlanak a kereskedők, a javítóminőségű­ért 50 ezer forint körüli összeget. A cégnél ma is minősítik a ga­bonát. Ahogy egy-egy tétellel vé­geznek, újabb szerződést kötnek. Úgy tartják: a megtermelt árut érdemes mihamarabb eladni. Azonban piaci nehézségek elle­nére szerencsések, mivel gép- és tárolókapacitással rendelkeznek, nem sürgeti őket a gyors eladás. A pár hete learatott gabonát akár jövő júniusig raktározhatják.- Tavaly ilyenkor már több mint 80 ezer tonna búzára kötöt­tünk szerződést, most augusz­tus közepéig 42 ezer tonnát vet­tünk meg - mondta Hanyecz Im­re, a kaposvári MG. Produkt Kft. ügyvezető igazgatója. - Egy éve tonnánként 60 ezer forint körüli búzaárakat jegyeztek, ma 40-45 ezer forintra szerződnek. A cégvezető szerint a felvá­sárlókat is kellemetlenül érinti a A búza a tározóban vár kedvező árajánlatra. A Kapostáj Zrt. toponári telepén 3000 tonna gabonát tároltak be, kivárnak az eladással Újabb kifizetés várható októbertől hazai gabonapiac gyengélkedé­se. Ennek hátterében alapvetően két fő ok áll: jó terméseredmé­nyeket értek el a közeli országok­ban, a szerb, a horvát és a román gazdálkodók nagy mennyiségű árut adtak el és a hazai vis mai- or törvény hatása sem hanyagol­ható el. Ennek lényege: ha a gaz­da nem tudja leszállítani a meg­állapodásban szereplő mennyi­ségű gabonát, a felvásárló nem támadhatja meg a szerződést a bíróságon. Hanyecz rámutatott: emiatt a kereskedők jóval körül­tekintőbbek,, eközben a környék­beli országokban tetemes meny- nyiségű áru cserél gazdát, mely hatással van a hazai piacra. Saját példát említett: az MG. Produkt előrehozzák a területalapú tá­mogatások egy részének kifizeté­sét erre októbertől számíthatnak a gazdálkodók. A Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal me­gyeiközpontja lapunkat hétfőn arról tájékoztatta: Somogybán mi­svájci anyacége csak Romániá­ban mintegy 700 ezer tonna bú­zát vásárolt meg. Szerinte a kö­vetkező hetekben tovább eshet a búza ára. így tovább csökkenhet a somogyi gazdák bevétele, nye­resége. A gondok mérséklésére hasznos lehet a nemzeti integrá­nimum ötmilliárd forint előleg ki­fizetése várható. Az eljárást több mint 6000 ügyfelet érint, hektá­ronként több mint 30 ezer forintot fizetnek ki. A területalapú támo­gatás teljes összege 233 euró hektáronként. tor szervezet, melynek indulása a közeljövőben várható, tájékoz­tatott hétfőn Gombos Sándor, a nemzeti agrárkamara elnöke. A termelők ezzel az intézmény­nyel köthetnek majd együttmű­ködést, melynek révén az eltérő árak eltűnhetnek. A köztestület vezetője szerint a gazdák érdeké­ben lépni kell, hiszen amíg Nyu- gat-Európában nagyjából 10 szá­zalékos ármozgás tapasztalha­tó a gabonapiacon, addig ideha­za nem egészen egy éven belül 30-40 százalék is megfigyelhető.- Csakhogy Magyarországon erős a lobbiérdek, nehéz elhin­ni, hogy a külföldi érdekeltségű felvásárlók majd önként-dalolva belemennek egy ilyen mérvű át­alakításba - jegyezte meg Göbö- lös György kadarkúti termelő. - Szerintem a nemzeti integrátori szervezettel álmokat kergetnek a szakemberek, alapjaiban kel­lene megoldani a gazdákat sújtó pénzügyi gondokat. ■ Harsányi Miklós Az aprafedvas Somt^yban nem túl sűrű az úthálózat felmérés A burkolat felületi állapota kifejezetten jónak mondható, ám egyenetlenek a megye útjai A Kaposfő-Lábod út felújított szakaszával javulnak a megye statisztikái, de még sok útra ráfér a javítás A hazai közúti közlekedés sa­játosságait vizsgálja a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb összeállítása, mely­ből kiderül - bár az autósok saját tapasztalata vélhetően mást mutat -, idehaza Fejér­ben és Somogybán a legjobb az utak burkolatának állapota. A KSH anyaga szerint Ma­gyarországon az áruszállítás kétharmada, a települések kö­zötti személyszállítás fele köz­utakon történik, ezért is fon- _ tos az országos mellékútháló- J zat megfelelő karbantartása, I emellett a jó minőségű utak J a gazdasági fejlődést, a vál- I lalkozásoknak egy adott tér­ségbe telepedését is befolyá­solják. A magyar közútháló­zat amúgy a negyedik legsű­rűbb az unióban, a mellék­utak nagyjából egyenletesen fedik le az ország területét. Az országos közúthálózat nagy­jából 32 ezer, közutaké cirka 170 ezer kilométer. Száz négy­zetkilométerre vetítve a leg­több közút - 36,9 kilométer- Vas megyében található, a legkevesebb - 16,8 kilométer- Jász-Nagykun-Szolnokban, 20,7 kilométerrel Somogy aló. a rangsorban. A főúthálózat - a gyorsfogal­mi, valamint az első- és má­sodrendű utak - szempontjá­ból már előkelőbb helyen sze­repel a megye: Somogy a 6-9. helyen áll száz négyzetkilo­méterre vetített 7,6-8,5 ki­lométeres átlagával, míg az autópályák és -utakat néz­ve ugyanekkora területre vo­natkoztatva 1,9 kilométerrel a hetedik-nyolcadik helyen áll Csongráddal holtverseny­ben. Ráadásul a helyzet az or­szágos közlekedési koncep­ció megvalósulás, vagyis az M9-es - déli kelet-nyugati - sztráda megépítésével tovább javulhat, élénkítve egyúttal a megye jelentősen elmaradott gazdaságát. Ráfér a fejlesztés Somogy he­lyi kezelés alatt álló közúthá­lózatára is, hiszen míg a szom­szédos, és hasonlóan aprófal­vas Baranyában több mint két­száz kilométernyi út jut a már említett egységnyi területre, a megyében kevesebb mint 160, s ilyen alacsony számot csak a sokkal kevesebb településsel rendelkező tiszántúli megyék tudnak felmutatni. Sokkal jobb viszont a hely­zet az utak burkolatának mi­nőségét nézve, hiszen az 1-5- ös skálán Somogy és Fejér út­jai kapták a legjobb osztályza­tokat - 3,5-3,7 -, a régiókat te­kintve pedig a Dél-Dunán- túl útjainak felületi állapo­ta kifogásolható a legkevés­bé. Az utak egyenetlenségét tekintve viszont már messze nem ilyen jó a helyzet: a me­gye Győr-Moson-Sopronnal és Baranyával együtt a leg­rosszabb helyre került a fel­mérésben, míg a teherbírá­si képességek összevetésé­ben Somogy a középmezőny­be került, ahogyan a balese­ti szempontból legveszélye­sebb, 17 milliméteres, vagy annál mélyebb nyomvályús szakaszok hosszát nézve is: utóbbi szempontból az Alföld középső részén a legrosszabb a helyzet, s Vasban és Nóg- rádban a legjobb. ■ Vas A. Kétmilliárdból újult meg a 15,2 kilométeres út ► Folytatás az 1. oldalról A falu számára rendkívül fon­tos projekt fejeződött be - mondta a hétfői átadóünnepsé­gen Mester Balázs, Bárdudvar­nok polgármestere. - A telepü­lés tizenhat részből áll, s ez az út jelenti a gerincet. witzmann MIHÁLY, Somogy út­ügyi biztosa is arról beszélt, a térség számára rendkívül fon­tos a mind jobb megközelíthető­ség, hiszen egy új útnak gazda­ságélénkítő és népességmegtar­tó hatása lehet. nem ez az egyetlen, mellékuta- kat érintő beruházás a megyé­ben - tette hozzá Witzmann Mi­hály -, az idén Somogy megyé­ben további harminc-nagyven kilométernyi szakasz újulhat meg. mázsi Attila, a Magyar Közút vezérigazgatója erről elmondta, a tervek szerint a Marcali-Ga­lambok, a Lengyeltóti és Bala- tonboglár közötti, valamint a szilvásszentmártoni bekötőutat újítják fel, s erre nagy szükség van, ugyanis országosan a ha­zai úthálózat kétharmada le­romlott, jelentős részükön az utóbbi tizenöt évben nem tör­tént érdemi felújítás. A. V. JEGYZET Mindennapi babapolitika nem tudom, vajon mennyire ismerik az emberek az or­szág népesedéspolitikáját. Tudniillik, hogy a minden­kori kormány sok-sok gyer­meket szeretne. az a kocsmatulajdonos nő, aki a minap elzavarta a mosdójába bekéretőző vá­randós, nagypocakos kis­mamát, sőt, még az ajtót is bezárta előtte, valamint rendőrséggel fenyegette, gyanítom, kevésbé van tisz­tában a törekvésekkel. A nagyobb baj, hogy ezzel a nem túl megnyerő hozzá­állással nincs egyedül. Ott van például az az üzlet is, amelynek az ajtajára szép nagy betűkkel kiírták: ba­bakocsival a boltba bemenni tilos. Mondjuk, semmi vész, ez annyira nem meglepő a kismamák számára, hiszen számos intézmény nem épí­tett rámpát a bejárathoz ve­zető lépcsősorok mellé, így ugyan ezekbe az épületekbe bemehetnek, csak nem tud­nak. Gyakran a játszóterek, orvosi rendelők, bölcsődék és óvodák sem gondolnak a babakocsival küzdő anyu­kákra, a buszokról, vonatok­ról nem is beszélve. azeŐyik nemzeti dohány­bolt ugyan nagyon igye­kezett, hogy jó pontot érjen el, és megkönnyítse a kismamák dolgát, ám a lelkesedés sajnos ott sem párosult bölcsességgel. A trafik bejáratára ragasztott papíron ugyanis arra hív­ják fel a vásárlók figyelmét, hogy a pocakos vagy ba­bával érkező kismamákat soron kívül szolgálják ki. Hát, előzékenység ide vagy oda, ha valahol nem sok keresnivalója van egy nő­nek, aki gyermeket vár, az a dohánybolt. egyszóval, a „szülessen sok kisgyermek” elmélet jó, csak a kivitelezés döcögős. Pedig ezek a mindennapi kis dol­gok sokat jelentenek. És nem mindegy, milyen irányba billentik a mérleget. Pisztráng, fogas és cápaharcsa Balatonszárszón gasztrohétvége Pisztráng, fogasfiié chardonnay mártás­sal, harcsapaprikás, balato­ni pontyhalászlé, cápaharcsa, rántott pontypatkó - ízelítő an­nak a hat balatonszárszói ven­déglőnek a kínálatából, mely csatlakozott a helyi gasztrohét- végék programjához. Legutóbb halétkeket kínáltak, ezen a hé­ten szombaton pedig magyaros és somogyi ételspecialitások­kal várják vendégeiket. A Bala­tonszárszó Idegenforgalmáért, lürizmusáért Közhasznú Köz- alapítvány másodszor toboroz­ta össze e célból a településen működő vendéglátós vállalko­zásokat. ■ F. I. n I * i *

Next

/
Thumbnails
Contents