Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-12 / 187. szám
Közpénzen hálózatkutatnak egészségügy Két év, 625 millió forint értékű szerződés A GYEMSZI budapesti székháza. Az idei, nettó 5 millió forint feletti megbízásokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra HÍRSÁV Nem fordul az Ab-hoz az ombudsman nem fordul az Alkotmány- bírósághoz (Ab) a trafikpályázatok ügyében az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté ugyanakkor megállapította, hogy a trafikok koncessziós jogának elnyerésére kiírt pályázat és a pályázati eljárás több szempontból sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot. Szabó Máté szerint a dohánytermékek kiskereskedelmének állami monopóliumba vétele megfelel az alapjogkorlátozás Ab által alkalmazott kritériumainak. A fiatalkorúak védelme a dohányzás ártalmai ellen ugyanis olyan alkotmányos érdek, ami szükségessé teheti a tulajdonjog korlátozását. ■ MTI Fidesz: egyre több a foglalkoztatott A GYURCSÁNY-BAJNAI-KOR- mány idején a munkanélküliség megduplázódott, ma 160 ezerrel dolgoznak többen és töretlenül nő a foglalkoztattok száma - reagált tegnap a Fidesz a szocialista Gúr Nándor korábbi sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Az ellenzéki politikus arról beszélt, hogy több százezerrel kevesebben dolgoznak, mint a kormányváltás utáni első negyedévben. ■ MTI Dér Spiegel: az NSA az EU után is nyomoz NEMCSAK PARTNERKÉNT tekint az Egyesült Államok kormányzata az Európai Unióra (EU) és számos uniós tagországra, hanem olyan szereplőként is, amelynek belső ügyeit érdemes titkosszolgálati eszközökkel kifürkészni - írta a Dér Spiegel. A lap az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárgott dokumentumok alapján rávilágított, hogy az ügynökség élénken érdeklődik az EU külpolitikai céljai iránt. ■ MTI Több tízmillió forintot költött az elmúlt években az egészségügy átalakításával kapcsolatos tudományos és jogi tanácsadói tevékenységre, gyógyszerpiaci szakmai tanácsadásra, sőt, hálózatkutatásra is az egészségügyi intézményeket fenntartó GYEMSZI. VG-összeállítás Az Egészségügyi Államtitkárság 2011. május 1-jén felállt háttérintézménye, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) a honlapján közzétett közérdekű adatok szerint az elmúlt két évben több mint bruttó 625 millió forint értékben kötött különféle szerződéseket. Azt nem tudni, hogy az idei évben eddig ösz- szesen milyen értékben adtak ötmillió forintos nettó értékhatárt meghaladó megbízásokat. Azokat ugyanis egyelőre nem hozták nyilvánosságra, annak ellenére, hogy az információ- szabadságról szóló törvény szerint ezt a szerződéskötéstől számított hatvan napon belül meg kell tenni. A korábbi évekre vonatkozó listákból az látszik, hogy míg a szerződött partnerek száma két év alatt a duplájára, a szerződött bruttó összeg több mint két és félszeresére nőtt. Megalakítása évében a GYEMSZI bruttó 170 millió forintért szerződött külsős cégekkel, tavaly már a bruttó 454 millió forintot is meghaladta ez az összeg. Tavalyelőtt a legnagyobb értékű megbízás bruttó 31,6 millió forintot ért, míg egy évvel később már 82,5 millió forintra rúgott. Igaz, míg az előbbi szerződés döntően tanácsadói és A BAR ABÁS I-ALBERT LÚSZlÓ nevéhez fűződő hálózatkutatáshoz - amelynek nyomán megszületett a világháló, valamint a komplex anyagcsererendszerek és genetikai rendszerek szerkezetét leíró Barabási-Albert-modell - közismerten nagy reményeket fűz az egészségügy vezeellátórendszer-tervezői feladatokra, addig az utóbbi konkrét épület-felújítási munkálatokra szólt. A megkötött szerződések között azonban korántsem az olyan kézzelfogható megbízások dominálnak, mint amilyen az épület-felújítás, a külső raktár kialakítása vagy az informatikai üzemeltetés. A 2011- es szerződések közül például az egyik szerint a szerződött partner feladata többek között „működési és gazdálkodási jövőkép és stratégia kialakítása a térségi feladatellátás vonatkozásában” az önkormányzati kórházak államosításához kapcsolódóan, bruttó 8,7 millió tése. Szócska Miklós már 2011-ben úgy nyilatkozott a Mandinernek, hogy „az egészségügyi rendszerszervezésének alapja a hálózatkutatás, amely megmutatja, hogy az egyes régióban a betegek az ellátásokat hol veszik igénybe, milyen átjárással.” forintért. De az az évben megrendelt legdrágább, bruttó 31,6 millió forintot is azért fizette ki a GYEMSZI, hogy tanácsot és támogatást kapjon alapfunkciói és az intézmény-felügyeleti rendszer kialakításához, valamint az államosításhoz. A volt önkormányzati kórházak átadás-átvételének előkészítéséhez és lebonyolításához tavaly és tavalyelőtt is két-két ügyvédi irodától kért segítséget a GYEMSZI, összesen csaknem bruttó 50 millió forintért. Sajátos módon a GYEM- SZI gyógyszerfelügyelettel és a törzskönyvezéssel összefüggő „szakmai tudományos tanácsadói”, illetve „szakmai gyógyszerjogi tanácsadói” feladatokkal is megbízott külsős cégeket, összességében szintén több tízmillió forintért. A 2012-ben megkötött szerződések közül mégis talán a „Hálózatkutatás eszközrendszerével egészségügyi fókuszterületek vizsgálata” tárgyú érdemel figyelmet (bruttó 9,9 millió forint), amelyről szerettük volna megtudni, milyen feladatot takar, ám lapzártánkig nem kaptunk rá választ. Bundesbank: Görögország újra segítségre szorulhat A német központi bank szerint Görögország legkésőbb a jövő év elején EU-tagtársai újabb mentőhiteleire szorulhat - írta a Dér Spiegel hírmagazin a szövetségi központi banktól (Bundesbank) szerzett tanulmányra hivatkozva.Bár a német pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára készült dokumentum csak becslés, a benne felvázolt forgatókönyv, mármint, hogy az európai kormányok legkésőbb jövő év elején „bizonyára megállapodnak egy új mentőprogramban Görögország számára”, csak egy lehetséges változat a sok közül, mindenesetre újraélesztheti a vitát Németországban, hogy a kormány nem titkolja-e el a választópolgárok elől az esetleges további euróövezeti mentőakciók kockázatait, elképzelhető terheit. Az ellenzéki szociáldemokrata párt éppen ezt veti Angéla Merkel kancellár és Wolfgang Scháub- le pénzügyminiszter szemére, túlzott optimizmusnak nevezve a kormányzati fogadkozást, hogy Görögországban jól mennek a dolgok, és további segélyre vagy adósságkönnyítésre nincs szükség. A Bundesbank bírálta, hogy az EU, az IMF és az Európai Központi bank jóváhagyta a legutóbbi, 5,8 milliárd eu- rós kölcsönrészlet kiutalását Görögországnak a múlt hónapban. A német központi bank szerint a döntést „politikai szempontok” motiválták. A döntés után az IMF is figyelmeztetett, hogy a Görögországnak eddig odaítélt pénz esetleg nem tart ki 2015 végéig. Görögországnak 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt ítéltek oda a nemzetközi hitelezők: az Európai Bizottság, az euróövezeti mentőalapok, euróövezeti országok és az IMF. Emellett a magánhitelezők tavaly lemondtak a görög államadósságból nekik járó 206 milliárd euró- I nak majdnem a feléről. ■ MTI Szócska Miklós és a hálózatkutatás Komoly politikai feszültség az erdélyi ifjúsági tábor után konfliktus Felháborodást keltett Romániában a lobbik elnökének beszéde „Nem fogunk lemondani arról a célunkról, hogy egyszer minden magyar egy hazában éljen- jelentette ki szombaton Vona Gábor, a Jobbik elnöke Borzon- ton, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett 9. EMI-táborban. Hiányolta, hogy a magyar kormány nem vetette fel a nemzetközi színtereken Trianon kérdését és a székelyföldi autonómia ügyét. Hozzátette, ha a magyar érdek csak konfliktus vállalásával képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. Vona szavai heves reakciókat váltottak ki román oldalon: Bogdán Diaconu román kormánypárti képviselő a politikus nemkívánatos személlyé nyilvánítását és kitoloncolását, a Jobbik romániai betiltását kezdeményezte. Az Adevarul című bukaresti napilap internetes oldalán még szombaton közölt véleménycikkében a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdán Diaconu Vona Gábornak a román lapokban tág teret kapott kijelentését kommentálja, amely szerint ha a magyar érdek csupán a Romániával való konfliktus árán képviselhető, akkor a konfliktust is vállalni kell. „Megértük, hogy egy magyarországi náci párt vezetője paramilitáris csapatokkal körülvéve háborúra uszít bennünket a saját orVona Gábor beszél. Heves szavak, heves reakciók szágunkban” - fogalmazott a képviselő, aki nyilvánosan szólította fel a román külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa nemkívánatossá Vona Gábor személyét, és tiltsa be Románia területén a Jobbikot. A külügyminisztérium erre közleményben pontosított: a nemzetközi egyezmények értelmében csak a diplomata státussal rendelkező személyek nyilváníthatók nemkívánatosaknak (persona non gratának). A minisztérium közölte: előzetes elemzése értelmében az etnikai alapú gyűlöletkeltés és az erőszakra való uszítás a köztörvényes bűnözés kategóriájába tartozik. Ez ellen az állam a rasszista, xenofób szervezetek működését, szimbólumainak a használatát, valamint az emberiesség elleni bűntettek elkövetőinek a kultuszát tiltó jogszabály alapján járhat el - közölte a román külügyminisztérium. Egy korábbi közleményében a bukaresti külügyi tárca elítélte a borzonti táborban szombaton elhangzott kijelentéseket, s a magyar kormánytól is elvárja, hogy elhatárolódjon a Jobbiknak a táborban kifejtett álláspontjától. Vona kijelentéseit minden jelentős helyi napilap idézte. A Románia Libera címében például azt emelte ki, hogy „A Jobbik hadat üzen Romániának”. ■ MTI KÖZÉLETI ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■MM■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■Ml
