Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-10 / 186. szám

2013. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT A NAP TEMAJA 15 felújítás A tárlatvezetés folyamatos a felújítás közben is a majki remeteségben. Az eddigi évenkénti 10 ezer helyett 30-40 ezres vendégszámot terveznek az egyedülálló látványosságnál AKAR AZ ANGOLOKNAK STONEHENGE Ki bírná ki, hogy egy évben . csak hat napon át beszéljen? Ki lenne képes napi nyolc órán át imádkozni, élete leg­nagyobb részében böjtölni és nyolcvan négyzetméteren, „kalickában” élni? A kamal- duli szerzetesrend tagjai. Egykori otthonuk uniós pénzből szépül Majkon. Wágner Zsanett Majkpuszta, az ország egyedül­álló és egész Európában ritka­ságnak számító műemléke a némaságot fogadott kamaldu- li szerzetesek rendjéről híres. Most azonban gyakran töri meg építkezés zaja a csendet, hiszen javában tart a 874 milli­ós költségvetésű felújítás a bel­ső díszudvar megszépítésétől a látogatóközpont kialakításáig. Ottjártunkkor kiderült, hogy a munkálatok ellenére sem szüne­tel a tárlatvezetés. Fotós kollégámmal éppen tu­catra egészítjük a legújabb láto­gató csoportot. Éppen az előadás utolsó perceire érkezünk. Ez­után a tömeg hirtelen feloszlik és szem elől tévesztjük a tárlat­vezetőnket, László Noémit. Re­petára szomjazunk. Egyelőre hiába. Önállóvá válunk. Felfedez­zük, hogy a cellaházak között megbújik egy Levendula bolt. Megközelítjük. Előtte ácsorog egy gyógynövényektől roskado­zó szárító. Miért épp Levendula jelzi a bejárati ajtón túli világot? - kérdezem. A válasz egyszerű: ez a csend­kert uralkodó gyógynövénye. Lila színű tenger borítja a tájat, ameddig a szem ellát. Tömény illata az orrnak kevésbé ked­ves. Legalábbis az enyémnek. Jó hír(?), hogy az üzlet minden szeglete magába szíttá már a molyok ősi ellenségét. Idestova hét esztendeje. A plafonról lóg­nak a gondosan kiszárított lila bokréták. Ott pillantjuk meg újra Noé­mit. Egyet szusszan, mert hét­főtől egészen vasárnapig tart a munka. Óránként útra kel. Min­den bizonnyal behunyt szemmel is küsmerné magát a remeteség falai között. Többnyire harminc-negyven főt vezet, de nem egyszer előfor­dult már, hogy több, mint száz szempár követte a barokk stílus­ban épült templomtoronytól in­duló menetben tárlatvezetését.- 1733-ban Eszterházy József alapította a helyet - fog neki a történelemleckének. De mielőtt folytatni tudná, kü­lönleges harangjáték zökkenti ki. Harang azonban sehol.- Zenélő szerkezetet építettek a toronyba - magyarázza. - En­nek köszönhetően egy nap alatt 17 különböző dallam csendül fel. Esterházy Antal Harmónia Celestis című művének darabjai. Ezután a cellaházak felé vesz- szük az irányt. A bolttal ellenté­tes oldalt célozzuk meg. A hatost. A tizenhét lak közül ezt rendez­ték be, múzeumként funkcionál. Némi túlzással ugyan, de min­den érintetlen. Úgy van az asz­tal, a házban úgy „áll” a kápolna, ahogy a kamalduliak életében.- 1733-ban kezdődött a cella­házak építése. Ezekben éltek a kamalduli szerzetesrend tagjai. Akár a remeték. Nem mozdultak ki, némasági fogadalmat tettek. Ez alól minden évben kétszer, három napra felmentést kaptak. Karácsonykor és Húsvétkor. Eb­ben az időben a házakhoz közeli refektóriumban gyűltek össze és együtt imádkoztak - festi le Noémi a szerzetesek minden­napjait. Hihetetlennek tűnik. Minden­ki felkapja a fejét: hogy egy em­ber a nyolcvan négyzetméternyi házban és az ugyanekkora ker­tes részben éli le egész életét?- Szigorú volt a napirend - folytatja idegenvezetőnk. Napi nyolc órát imádkoztak. Böjtöltek, halat ettek.- Honnan fogták a halat? - hangzik egy kérdés a hátsó sor­ból.- A remeteség tövében talál­ható Majki tavakban halásztak - így a válasz. Ám további űrt hagy.- Ha nem érintkezhettek senkivel és nem hagyhatták el házaikat sem, akkor hogyan halásztak? - jön az újabb értet­lenkedés.- Az úgynevezett laikus test­vérek (nem felszentelt szerzete­sek) szolgálták ki őket, hordták nekik az ételt. A házakat, mint valami bástyák, masszív falak veszik körbe. A kapun át érke­zett az elemózsia - fejti meg a talányt Noémi. Mint kiderült, ném ez volt az egyetlen alkalom, hogy a szer­zetesek „civilekkel” találkoztak. Vasárnaponként a templomban, elkerített részben ugyan, de ve­gyülhettek másokkal is. Hátrahagyva a cellaházakat a Foresteria (a kolostor) épülete A barokk stílusban épült templomtoronytól indulnak a tárlatvezetések a remeteség egyes részeire előtt haladunk. A kapu előtt táb­la hever a placcon: az építkezés folyamatos. így a látványos va­dászterem, az egész épület egye-, lőre még zárva van az érdeklő­dők előtt. Visszapillantunk. Az összkép önmagáért beszél. A kis lakok homlokzatán más-más cí­mer áll. Főúri címerek jelzik, melyik „ház” kihez tartozott. A rendezvények, még az épü­letek több éves felújítása ellené­re is zavartalanok. Akár a híres biofesztiválról, akár a Rákóczi Szövetség Oroszlányi Szerveze­tének emlékünnepségéről, akár a Vértesi Erdő Zrt. jótékonysági rendezvényéről van szó. A Rákóczi Szövetség Orosz­lányi Szervezete és Milleniumi Alapítványa 18 évvel ezelőtt, a vitézlő fejedelem születésének 320. évfordulóján állított emlék­táblát Majkon. Azért éppen ott, mert Rákóczi száműzetésében egykoron egy franciaországi (Yerres), a majkihoz hasonló, szintén kamalduli rendnél talált menedéket. Egy ponton megállunk. Hall­gatjuk, hogy mennyien dönte­nek a majki természet nyújtot­ta kikapcsolódás mellett. Mert bizony a kis házak nagy része szálláshely, a mai napig is. Ma­ximum harminc ember élhe­ti, érezheti át a Vértes felemelő nyugalmát. Még mielőtt felér­nénk a csendkertbe, egy másik látványosság tárul elénk. A majki Celli Mária-kápolná- ról van szó, amely barokk stílus­ban épült 1736. és 1757. között. Annak az osztrák barokk épí­tésznek, Franz Anton Pilgram- nak a tervei szerint, akit Ester­házy József bízott meg a majki kamalduli remeteség építésével. A kápolna a remeteség terüle­tén kívül áll és a látogatók elől jelenleg zárt épület. Tetőzetét és födémét az idő visszafordítha­tatlanul kikezdte, néhol a falak is mállanak. Annak érdekében, hogy a jövő nemzedéke előtt se maradjon rejtve, a Vértesi Erdő Zrt. jótékonysági akciót szerve­zett Pünkösdkor és a bevétel tel­jes egészét az épület felújítására fordítja. A programot még tavaly indította útjára a társaság azzal a céllal, hogy a Vértesi Erdő Zrt. területén található elhanyagolt állapotú kultúrtörténeti emlé­kek közül minden évben jóté­konysági rendezvény keretében egy-egy műemléket vagy törté­nelmi emlékhelyet újítson fel. A tavalyi évben a kőhányási Szent Teréz kápolna felújítását vállal­ták, ahol a munkálatok jelenleg is folynak. A rekonstrukció A közép-dunántúli Operatív program keretében, hazai és eu­rópai uniós forrásból folyik a Forster Központ kezelésében lé­vő Oroszlány-Majk kamalduli remeteség rekonstrukciója. Az első ütem, amelynek a támoga­tása 100 százalékos, 874 milliós költségvetésű, és ennek az év­nek a végére valósul meg. Ebben az erdei kolostor konventépüle- tének teljes szerkezeti és külső helyreállítása szerepel, amibe a belső műemléki rekonstrukció és az egykori refektórium fres­kóinak restaurálása, a belső díszudvar felújítása, látogató­központ kialakítása és a kiegé­szítő szolgáltatások létrehozása tartozik. Már elkészült a refektó­rium freskóinak restaurálása, a helyén áll az egykori belsőudva­ri kút rekonstrukció is. TURISZTIKAI SZAKEMBEREK Sze­rint Majk fontos szerepet kap­hat a Velencei-tónál nyaralók és a Vértesbe látogatók kulturá­lis úti céljai között, gondolva itt a kerékpáros turistákra is, hi­szen a Vértesben 110 kilométer­nyi túrakerékpáros útvonal ta­lálható. A tervek szerint nem maradhat el az utak és kerék­párutak fejlesztése, a remeteség mellett a város tulajdonában álló bányászati múzeum bekap­csolása a programsorozatba, az úgynevezett „grófi út” meg­újításával. Az utóbbihoz ismét pályázatot nyújtanak be. Az ed­digi évenkénti 10 ezer helyett tervezik a 30-40 ezres vendég­számot. Visszakanyarodva a jelenhez: a csapat különleges helyhez ér, ez a Szent György vonalak talál­kozási pontja. Noémi mentőövet dob.- Az egész földet behálózó mágneses energiamező egyik metszéspontja van itt. Ez sokak számára vonzó. Az sem ritka lát­vány, hogy órákon-, vagy akár egész napon át ücsörögnek a „vendégek”, vagy a pont pár mé­teres sugarában, vagy valame­lyik „futó” sávnál. Idegenvezetőnkkel abban ma­radunk hát, hogy az épület előtt a biztos eredmény érdekében- szánni kell rá minimum egy negyed órát. Akkor erőt merít­hetünk. Végeredményben nem túlzás azt állítani, hogy ami az ango­loknak a Stonehenge, az lehet a magyaroknak Majk... A rácson túl a Foresteria, azaz a kolostor épületének megszépülő udvara A felújítási munkálatok ellenére folyamatosan zajlanak a tárlatvezetések A remeteség egyes részein felirat figyelmeztet: építési terület

Next

/
Thumbnails
Contents