Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-04 / 154. szám
2013. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Piacfrász Egyiptom miatt elégedetlenség 2011 óta egyre rosszabb az ország gazdasági helyzete Pápai Hús: Orbánnak írtak levelet a gazdák Napok óta milliók tüntetnek Egyiptomban Mohammed Morszi elnök távozását követelve - forró lesz az arab nyár A kormányzat 272 milliárdos hiányt halmozott fél növekedés A kormányzati szektor 2013. első negyedévi hiánya az előzetes adatok szerint 272,1 milliárd forint volt, a GDP 3,8 százaléka. A 2012. első negyedévi hiányhoz képest ez 56,3 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,7 százalék- ponttal magasabb - írja a Központi Statisztikai Hivatal. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2013. első negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3 129,8 milliárd forint, kiadása 3 401,9 milliárd forint, hiánya 272,1 milliárd forint volt. A bevételek 2013 első negyedévében 3,6 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben (6,4 százalék) a folyó jövedelem- és vagyonadók emelkedtek, amelyen belül az energiaellátók jövedelemadója közel hatszorosára nőtt, valamint új adóként jelent meg a kisadózók tételes adója (Kata). A termelési és importadók bevételei 3,7 százalékkal emelkedtek, ezen belül az áfabefizetések 0,3 százalékkal csökkentek. A tőkeadók 18,6 százalékkal csökkentek, amely főképp a pénzügyi szervezetek különadója csökkenésének tulajdonítható. A kiadások 5,1 százalékkal növekedtek 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A pénzbeni társadalmi juttatások 2,2 százalékkal növekedtek, ezen belül a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások 7 százalékkal emelkedtek, a többi juttatás pedig csökkent. A kamatkiadások (8,9 százalék) és a bruttó állóeszköz-felhalmozás (16,8 százalék) egyaránt bővültek. ■ A kormányzati szektor egyenlege (a GDP százalékában)-S 2011. II. n.év-2013.1. n.év VGCRAFIKA FORRÁS: KSH Száz dollár fölé emelkedett tegnap a WTI típusú kőolaj ára az egyiptomi hírek miatti piaci bizonytalanság hatására. A hadsereg beavatkozását kiváltó politikai válságot a sanyarú gazdasági helyzet miatti társadalmi elégedetlenség váltotta ki. Tar Gábor Tavaly szeptember óta első ízben ismét száz dollár fölé emelkedett a WTI típusú kőolaj ára az egyiptomi politikai válság hatására. Az amerikai könnyű- olajfajta ára azután ugrott meg, hogy a piacon aggodalom lett úrrá attól tartva: az egyiptomi helyzet miatt esetleg veszélybe kerülhet a stratégiai fontosságú Szuezi-csatorna zavartalan működése, amelyen keresztül a globális nyersolajforgalom 4,5 százaléka áramlik. Elemzők szerint az áremelkedés azonban csak átmeneti lesz, miután a világgazdaság növekedésének lassulása miatt alacsony marad a kereslet az energiahordozó iránt. Ha az egyiptomi helyzet nem eszkalálódik, akkor a WTI ára várhatóan majd a 90-95 dollár közötti szintre esik vissza. A politika válság a kairói tőzsdeindexre is hatott, miután annak értéke tegnap a korai kereskedési szakaszban 1,7 százalékkal esett. Emellett esett az egyiptomi font árfolyama is a dollárral szemben. A Mohammed Morszi elnökkel szembeni elégedetlenség döntő részben a gazdaság sanyarú helyzetére vezethető vissza. A gazdaság ugyanis a Mubarak-rendszert megdöntő 2011. februári forradalom után padlóra került, és a helyzet csak rosszabbodott Morszi tavaly nyári hatalomra kerülése óta. A politikai bizonytalanság miatt ugyanis a befektetők elpártoltak az országtól, illetve a GDP több mint 10 százalékát kitevő turizmus is jelentősen visszaesett, miután a turisták szemében Egyiptom a forradalmat követő folyamatos tüntetések, zavargások miatt kevésbé biztonságos hellyé vált. A turizmus visszaesése miatt csökkent az ország deviza- tartaléka is, amelynek értéke a forradalom előtti 36 milliárd dollárról idén márciusra 13,5 milliárdra csökkent. Ez amiatt érinti érzékenyen Egyiptomot, mert az élelmiszer- és az energiaszükségleteinek jelentős részét importból fedezi az ország. Elemzők szerint az ország első iszlamista elnöke, aki a Muzulmán Testvériség színeiben foglalhatta el posztját, annyiban okolható a gazdaság súlyos helyzetéért, hogy megválasztása óta ínként hatalmának bebiztosítására fókuszált, és elhanyagolta a gazdaság súlyos problémáinak kezelését. Morszi ugyanis igen szoros választási eredményt követően foglalhatta el az elnöki széket. Tavaly év végén pedig olyan alkotmányt fogadtatott el, amely jelentősen bővített elnöki hatalmát, ami az ellenzék heves tiltakozását váltotta ki. Az elnök helyzete azután rendült meg, hogy vasárnap, hatalomra kerülésének egyéves évfordulóján a Muba- rak-rezsim megdöntésekor elhíresült Tahrír téren a Tama- rod (Lázadás) nevű ellenzéki mozgalom hatalmas tüntetést szervezett Murszi lemondását követelve. A mozgalom az államfő leváltására vonatkozó követeléséhez a 85 milliós országban 22 millió aláírást gyűjtött össze. A tömegtüntetés után a kormány hat tagja le is mondott, ami tovább fokozta a nyomást az államfőn. Bár a Muzulmán Testvériség sosem nyilvánította ki, hogy teokrati- kus államot szeretne, azonban a szekuláris hadsereg gyanakvó az iszlamista párttal szemben. A hadsereg vezetése által a politikai helyzet rendezésére az államfő számára megszabott 48 órás határidő tegnap lapzártánk után járt le. A válság megoldását nehezíti, hogy mind a Muzulmán Testvériség, mind az államfő lemondását követelő Tamarod mozgalom is jelentős tömegeket tud az utcára vinni. A két fél között az utóbbi napokban pedig többször is halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak. átütemezés Orbán Viktornak, Pintér Sándornak, valamint Fazekas Sándornak írtak levelet azok az élőállat-beszállítók, akiknek korábbi teljesítését még nem fizette ki a Pápai Hús 1913 Kft. - tudta meg a Világ- gazdaság. A miniszterelnöknek, a belügyminiszternek, valamint a vidékfejlesztési miniszternek címzett levélben a pénzükre váró termelők részletesen ismertetik a kialakult helyzetet, valamint megoldást várnak a kormánytól. A termelők elmondása szerint a márciusban szinte teljes egészében Pápa város tulajdonába került cégnek szállítottak, ám a húsipari vállalat fizetési halasztást, illetve átütemezést kért, amelyet a sertéshízlalók elutasítottak. Azóta folyamatosak a tárgyalások a cégvezetés és a beszállítók közt, információink szerint azonban megegyezés egyelőre nem körvonalazódik. A gazdák azt szeretnék elérni, hogy a kormány közbenjárására fizessék ki őket, valamint hogy az állam vállaljon garanciát a későbbi szállítmányok időben való kifizetésére. A termelők ebben az esetben továbbra is szállítanának élőállatot Pápára, és álláspontjuk szerint így lehetőség is nyílna a cég helyzetének rendezésére. A beszállítóknak azért is lenne sürgős, hogy megkapják pénzüket, mert sokuk nem tudott eleget tenni az azóta esedékes áfafizetési kötelezettségének, valamint egyéb mezőgazdasági tevékenységeiket, így például a napokban már zajló aratást nem tudják finanszírozni. Mint azt lapunk korában megírta, a pórul járt termelők egy csoportja korábban büntetőfeljelentést tett az ügyben ismeretlen tettes ellen, mert az a gyanújuk, hogy csalás történt. Információink szerint a nyomozás megkezdődött, és jelenleg is tart, a rendőrség a vizsálat keretében több érintettet is kihallgatott már. A Pápai Hús 1913 Kft.-ben márciusban lett többségi, majd egy tőkeemelést követően 96,65 százalékos tulajdonos az önkormányzat. A fennmaradó rész a Pápai Víz- és Csatornamű Zrt.-é. ■ B. L. Kemény feltételek az IMF-től Egyiptom 4,8 milliárd dolláros hitelről tárgyal azIMF-fel, azonban a valutaalap a költségvetési hiány csökkentését és az élelmiszer-, valamint üzemanyag-szubvenciók (utóbbi értéke a büdzsé kiadásainak közel ötödét teszi ki) leépítését követeli Kairótól. A szubvenciók leépítése azonban tovább erodálná a kormányzat támogatottságát. A napi két dollárnál is kevesebb jövedelemmel rendelkezők aránya ugyanis a forradalom előtti 40-ről 50 százalékra emelkedett mára. Az infláció pedig a Mubarak-rezsim bukása előtti 3-ról 8 százalék fölé nőtt a májusi adatok szerint. Pánik az eurózónában Lisszabon és Athén miatt KRÍZIS A portugál kormány szétesése és a görög mentőhitel sorsa aggasztja az európai piacokat Elpártolt a piac a portugál kormány mellől: a lisszaboni tőzsde több mint hét százalékot esett, a tízéves kötvények hozama jóval a veszélyes hétszázalékos szint fölé, 8 százalék fölé kúszott, a CDS egy nap alatt több mint száz pontot emelkedett. Mindez azt mutatja: nincs jó megoldás a kabinet jelenlegi válságára. A piacok ugyanis azt is büntetik, hogy Pedro Passos Coelho miniszterelnök kedd este nem jelentette be lemondását, annak ellenére, hogy kabinetje gyakorlatilag szétesett. Miután hétfőn, a hivatalával szembeni meggyengült bizalomra és a társadalmi elfogadottság hiányára hivatkozva távozott Vítor Gáspár pénzügyminiszter, kedden, utódjának személye elleni tiltakozásul benyújtotta lemondását Paulo Portás külügyminiszter. Passos Coelho lemondta tegnapi berlini útját - a német fővárosban az ifjúsági munkanélküliség elleni uniós programot indítják el, ez a probléma súlyosan érinti a dél-európai országot. Aníbal Cavaco Silva államfő ma tárgyal a koalíciós pártokkal. A jobbközép PSD-CDS koalíció 2011 nyarán került hatalomra, néhány hónappal az után, hogy az ország 78 milliárd eurós mentőhitelhez jutott az Európai Bizottságtól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Az ennek fejében vállalt ■ö — CL A kormányfő nem mond le szigorú költségvetési konszolidáció miatt mára 25 százalékra apadt a kormányfő népszerűsége, a 18 százalékos munkanélküliség és a megszorítások miatt rendszeresek az utcai tiltakozások és a sztrájkok. A kormány áprilisban a bukás szélére sodródott, amikor az alkotmánybíróság a költségvetés több intézkedését megsemmisítette. Akkor zárolásokkal tudta az ország elkerülni az államcsődöt, és azóta a hitelező trojka is elfogadta az időközben újraírt büdzsét. Sőt, nyár elején a portugálok tíz- és ötéves állampapírjaikkal is visszatértek a piacokra. A jó hangulatot az is javította, hogy Portugália haladékot kapott a mentőhitel visszafizetésére. A visszaszerzett bizalom mostanra eltűnt, és az is kérdés, a 78 milliárdos nemzetközi hitel elegendő lesz-e az államcsőd elkerülésére. A Saxo Bank elemzői szerint Lisszabon hat hónapon belül újabb mentőhitelre szorulhat. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy a görögöknél is újra erősödnek a válság jelei. A- thénnak egy napja van arra, hogy bemutassa, hogyan teljesíti a hitelezők által megszabott feltételeket. A privatizációs tervek eddig nem teljesültek, a közigazgatás reformja is várat magára. A görögöket az a veszély fenyegeti, hogy a trojka nem folyósítja a nemzetközi mentőhitel következő részletét. A két országból érkező aggasztó hírek nyomán az euró is gyengült: a dollárhoz viszonyított árfolyama 1,30 alatt volt tegnap, ez május vége óta a legrosszabb érték. ■ A10 éves portugál kötvényhozam alakulása (százalék) 12 VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS
