Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-31 / 177. szám

1 4 MH MEGYEI KÖRKÉP 2013. JÚLIUS 31., SZERDA ÖT PERCES INTERJÚ Zumbáznak a felnőttek Görgetegen A nagyobbakat immár ne­gyedik éve ugyanaz a lelke­sedés jellemzi. Sőt, nemcsak hobbivá, hanem szenvedél­lyé vált számukra a tánc.- Mennyire mozgalmas a nyár?- kérdeztük Horváthné Lovász Zsuzsannát, a Nők Görgetegért Egyesület elnökét.- Táncoló Talpak Találko­zót szerveztünk az önkor­mányzattal karöltve - mond­ta. - Ezen nem csupán a falu lakói, hanem több település táncosai is részt vettek. Ör­vendetes, hogy az elmúlt év­hez képest most nagyobb tö­meget mozgósítottunk; nőtt az érdeklődés a közönség, il­letve a fellépők számát te­kintve is. Szívesen látott vendégek vagyunk a környe­ző települések rendezvénye­in is. S évente visszatérünk a tabi táncversenyre, ahol már több koreográfiánkkal ezüst- és bronz minősítést értünk el.- Az egyesületen belül milyen művészeti csoportok működ­nek?- Gyerekek, illetve fiata­lok alkotják a két táncso- portunkat. Latin, standard, show és modern tánccal egy­aránt színpadra lépnek. Két évvel ezelőtt megalakítottuk felnőttekből a zumba-cso- portot is. 2009-ben az egye­sület létrejöttekor az a cél vezetett bennünket, hogy összefogjunk két korosz­tályt. Hogy a gyermekek és ifjak hasonló érdeklődés^ társaikkal hasznosan töltsék el szabadidejüket. Azt hi­szem e törekvésünket sike­rült elérni. ■ Gamos A. Lovász Zsuzsan­na: velünk táncol fel­nőtt és gyerek is Az önkormányzat pénzéből készül a hittanterem FÖLDVÁRI BERUHÁZÁS A he­lyi önkormányzat finanszí­rozza, helyi kivitelező végzi a hittanterem kialakítását a balatonföldvári általános is­kolában. Mindezt annak szellemé­ben, hogy az ezév januárjá­tól állami fenntartásban lé­vő általános iskola felújítá­si, karbantartási munkálata­ihoz a város komoly segítsé­get nyújt. Az új tanterem va­lamennyi felekezet számára biztosítja ezt követően a hit­oktatáshoz szükséges körül­ményeket. Közel hárommil­lió forintot költ e célra a ba­latonföldvári önkormányzat. ■ Fónai Imre Késedelmes koncessziós díjak likviditási gondok DRV: január óta banki hitel nélkül gazdálkodik a társaság A víz jön, a koncessziós díj azonban néhol elapadt. Januártól banki hitel nélkül gazdálkodik a DRV ► Folytatás az 1. oldalról A koncessziós diáját a DRV kül­di meg a fogyasztástól, s ez lesz a számla alapja. A polgármeste­rek közül többen levélben, tele­fonon jelezték a DRV-nek, tudná­nak mit kezdeni a bevétellel, még akkor is, ha ezt kizárólag a vízi közművekre és a környezetvéde­lemre lehet fordítani. Egy hat-hét milliós tétel egy intézményeitől, s ezzel a költségvetése nagy részé­től megszabadított község éves működési költségét is kiteszi. Sok pénzről van tehát szól. A nagyobb dél-somogyi váro­sok nem erősítették meg a kon- cessziósdíj-késedelmet: Karva- lics Ottó polgármester Barcs, Ormai István Nagyatád képvi­seletében mondta kérdésünk­re: naprakészek a kifizetések. Ez azonban kicsit sem hatott megnyugtatóan azokra, akik várják a bevételt az egyébként régi, jó partnerként megismert DRV-től. Hiszen azt érezhetik, hogy egy városi polgármesterek esetleg kevésbé figyel a részle­tekre, azért nem tud a hátralék­ról, vagy ha tényleg nincs, ak­kor valamilyen elv alapján a na­gyok szerencsésebben jártak. Ordacsehi felé sincs elmaradás, Kiss Miklós polgármester sze­rint a a társaság rendben fizet. Ságváron nem így tudják. Kecskés Gábor polgármester hat-hétmillióra teszi a már ki­számlázott, de még nem bevé­telezett díjat. Egy másik község­vezető társa már egyeztetett a céggel, ahol a nem hivatalos vá­lasz szerint „keresik a pénzinté­zeti megoldást az átmeneti lik­viditási gondokra”. Böhönye polgármestere, Szijjártó Hen­rik azt mondta: hétmillió forint fölötti koncessziós díjat várnak két negyedéves számla után. Felszólító levelet is küldtek. Részvényesként a többi telepü­léshez hasonlóan érzékeltek az év elején aggodalomra okot adó jeleket, aztán „megnyugodtak” a menedzsment-juttatások ké­sőbb megemelése láttán (ezek szummáját a cég árnyalta), me­lyek szerint nyilván egyenesbe jöttek a dolgok. Csököly és Rinyakovácsi kör­jegyzője, Bálint Ildikó azt erősí­tette meg: 260, illetve 170 ezer fo­rintot kapott a múlt évben a két település, s mindegyiknek adó­sa a DRV az utolsó negyedév 70, iUetve 80 ezer forintjával. A jo­gász közigazgatási szakember elmondta: neki is tudomása van a likviditási gondokról, hiszen a cég a következő számla kibocsá­tásának nem látta akadályát, de azt jelezte: fizetni csak később fog majd. Átmeneti likviditási nehézsé­gekkel küzd a DRV, pénzügyi adatai most először azért mutat­nak veszteséget, mert a koráb­biakkal ellentétben már nem a nyereséget tartja elsődlegesnek, a pénzügyi problémákon pedig heteken belül segít az állami tá­mogatás, egy friss kormányha­tározat szerint ugyanis hétmil- liárd forintos „gyorssegélyben” részesül az öt nagy állami több­ségi tulajdonú társaság, köztük a DRV is. A kormányhatározat ebből 2,2 milliárd forint azon­nali átcsoportosítását rendel­te el. Helyzetkép 2013 nyarán a DRV hazatájáról, a lapunknak küldött válasz alapján. Mit jelent a polgármesterek ál­tal emlegetett likviditási nehéz­ség - kérdeztük -, összefüggés­ben van-e ez azzal, hogy a tár­saság pénzügyi eredményei kö­zött az olvasható: 2012-ben csak­nem mínusz 600 millió forintos adózott eredménnyel zárt? Azt is firtattuk, hogy milyen nehéz­ségeket okoz a cégnek a közmű­adó és a rezsicsökkentés? „A DRV Zrt. felelősen gazdál­kodó társaság, fizetési kötele­zettségeinek ütemezetten, prio­ritási sorrendben tesz eleget - áll a válaszban. - A koncessziós díjak kifizetésénél azon önkor­mányzatoknak tesz eleget első­ként fizetési kötelezettségének, akik a koncessziós díjat a vízi­közmű törvényben foglalt ren­deltetése szerint használták fel. Természetesen a DRV Zrt. min­den esetben teljesíti a kifizetést. Állami tulajdonban lévő szolgál­tatóként a feladatunk az érvény­ben lévő kormánydöntések leg­jobb tudásunk szerinti végre­hajtása a minőségi szolgálta­tás biztosítása mellett. Minden olyan kormánydöntés, amely vélhetően szolgálja a fogyasz­tók érdekeit, az természetesen a DRV Zrt. számára is örvendetes. A közműadó- és a rezsicsökken­tés a társaság működésébe be­épülő kötelező tételek. Az átme­neti likviditási helyzet azt jelen­ti, hogy a DRV Zrt. 2013. január 1-től - rajta kívül álló okok mi­att - banki hitel nélkül gazdál­kodik. Emiatt a társaság műkö­désére jellemző szokásos pénz­ügyi ingadozás nehezebben ke­zelhető, ugyanakkor elmondha­tó, hogy ez a kérdés várhatóan heteken belül megoldódik az ál­lamtól kapott támogatással. A 2012-es év pénzügyi mutatói összefüggenek azzal, hogy a tár­saság 2010-től kezdődően a ko­rábbi nyereségorientált gazdál­kodással szemben a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva az el­látásbiztonságot és a szolgálta­tás színvonalának emelését he­lyezte előtérbe. Víziközmű szol­gáltatóként a Társaság számá­ra továbbra is a fogyasztók elé­gedettsége áll az első helyen és nem a nyereség.” ■ Balassa Tamás-Fónai Imre Emlékhely a tempkxneprto lelkipásztornak ünnep A múlt ösztönözzön minket a jelenben való helytállásra KOMMENTÁR Emlékezés és felejtés; a rohanó időben különleges megálló az ünnep száznyolcvan éve nagy ünnep­ség keretében szentelték fel a református istenházát Darány- ban. A csaknem 30 évig a szent eklézsiában szolgált templom­építő lelkipásztor, Erőss Sándor tiszteletére kegyeleti- és emlé­kező helyet avattak a hétvégén. Az ünnepi istentiszteleten Sza­bó Levente egyházmegyei fő­jegyző prédikációjában Isten iránti bizalomra, engedelmes­ségre, illetve hűségre hívta fel a figyelmet. S arra, hogy min­denkor legyen a hitvallásunk: Isten az Űr mindenek felett! Ez- ^ után a templom és parókia kö­zötti emlékhelyhez vonultak a résztvevők. - Sírkövét az 1970- es évek elején az akkori egyházi elöljárók az egykori temetőből a templom udvarára szállíttatták. Azzal a szándékkal, hogy meg­óvják az enyészettől és méltó helyre kerüljön. Az elhatározás az idén valósult meg - mond­ta Somogyi Gábor gondnok. Erőss Sándor és hitvese, Vulli- emin Mária síremlékét a hálás reformátusok állíttatták. A né­hai prédikátor leszármazottai közül dr. Bóna Zoltán dunavar- sányi lelkész mondott mának is üzenetet hordozó gondolato­kat. - A múlt ösztönözzön min­ket a jelenben való helytállásra. A hitet és hűséget, mint két drá­ga örökséget hagyták ránk őse­ink- emelte ki. ■ Gamos A. az ünnepek a rohanó időben különleges megállók, amikor emlékezünk a múltra és tisz­telgünk elődeink előtt. így tett a hétvégén a hálás darányi re­formátus gyülekezet. Örömmel vettem részt az eseményen: nemcsak azért is, mert jóma­gam is több református lelki- pásztort tisztelhetek őseim kö­zött. Hanem legfőképpen azért, mert egy ilyen ünnep mindig segít a visszatekintés­ben, bátorságot, erőt ad az elő­retekintéshez és tanít fölfelé tekinteni. Hálatelt szívvel em­lékeztek a gyülekezet erős hitű és kezű hűséges őrállójára, akinek ideje alatt épült fel 1833-ban Dunántúl egyik leg­nagyobb, s legszebb reformá­tus temploma. Erőss Sándor kitörölhetetlenül beírta nevét az egyház történetébe, az itt élők pedig az emlékhely kiala­kításával azt bizonyították, hogy nagyon is él emlékezetük­ben a múlt. Mostantól a paró­kia és a templom között, Erőss Sándor és hitvese nyughelyén bárki bármikor elhelyezheti az emlékezés friss virágait. a darányi eklézsia például szolgálhat másoknak. Ugyanis hajlamosak vagyunk felejteni. Nem véletlen, hogy a Bibliában több mint 300 igehelyen szere­pel e két fogalom, az emlékezés és a felejtés. Ezért hát véssük szívünkbe mélyen az írás szava­it: „Emlékezzetek mega ti elöljá­róitokról, akik szólották néktek az Isten beszédét, és figyelmez- vén az 6 életük végére, kövessé­tek hitüket”. Gamos Adrienn Szeméthegyek az út mentén, csak a helyszín más halom Épp csak felszámolták, de máris újratermelődnek az il­legális lerakók Dél-Somogyban. Az illegális lerakók eltüntetése folyamatos feladatot ad a város- gazdálkodásoknak. Barcson áp­rilis elején indult és november végéig tart a munka, már most 3500 zsáknyi szemetet gyűjtöt­tek össze, és 28 illegális lera­kót számoltak fel, ahonnan min­den hulladékot elszállítottak. A város területein kívül tisztítják az erdei fóldutakat, a Barcs-So- mogytamóca, Barcs-Drávaszen- tes vonalat, az elkerülő út tel­jes szakaszát. A közfoglalkozta­tottak mintegy 60 kilométernyi úton rendszeresen dolgoznak - mondta Ungvári Zoltán a barcsi Városgazdálkodási Igazgatóság igazgatója. Nagyatádon az illegális hul­ladéklerakó helyek felszámolá­sával kapcsolatos projektben hu- szonketten dolgoznak. - Sajnos az illegális lerakók átlagos szá­ma nem csökken, csak a lerakás helyszíne változik - mondta Ru­tiné Csicskár Edit a Városgond­nokság igazgatója. - A hulladék- lerakók többségét sikerült felszá­molni, de az újabbak kialakulá­sát, a meglévők növekedését ne­héz megakadályozni vagy visz- szaszorítani. Jó hír, hogy a prog­ram megkezdése óta jelentősen csökkent az illegális hulladékkal fertőzött terület nagysága. ■ J. G. „ l

Next

/
Thumbnails
Contents