Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-29 / 175. szám
6 GAZDASAG 2013. JÚLIUS 29., HÉTFŐ Hat forint kár tojásonként ketreccsere Egyéves a sok vitát kiváltó uniós rendelkezés A hazai tojást kampányszerűen kellene népszerűsíteni, ám erre nem áll rendelkezésre elég forrás Tetra Pák: gyorsan nő az ízesített tejek piaca felmérés Kétszer olyan gyorsan nő majd az ízesített tejek piaca 2015-ig, mint a sima tejé - derül ki a Tetra Pák megbízásából készített, évente megjelenő Tejipari Kitekintőből. Az ízesített tejek iránti kereslet gyors ütemben nő világszerte, így ezek a tejtermékek jelenthetik azt a területet, ahol leginkább érdemes fokozni a gyártást. A Tetra Pák kutatásai szerint Kínában 2009 és 2012 között az éves növekedési ütem 9,9 százalék volt, ami 4,2 milliárd literes fogyasztást jelent. Brazíliában ugyanebben az időszakban 14,5 százalékos növekedést mértek. Németországban és az Egyesült Államokban 1,7, illetve 1 százalékkal nőtt a termékek iránti kereslet. A tájékoztatás szerint Magyarországon is hasonlóak a tendenciák. A GfK Hungária 2012-es Háztartáspanel kutatásából kiderült, hogy tavaly 6,2 százalékkal nőtt az ízesített tejek iránti igény az előző évhez képest, és a háztartások majdnem egyharmada vásárolt ilyen terméket. A legnépszerűbb íz itthon a kakaós, amit az ízesített tejet vásárlók kétharmada vesz. Ezt követi a kávé, a karamell és a madártej íz. A Tetra Pák élelmiszer-feldolgozóipari rendszer- és csomagolóanyag-gyártó vállalat a világ 85 országában több mint 23 ezer dolgozót foglalkoztat. Tavaly a világon több mint 77 milliárd liter tejet, gyümölcslét töltöttek a Tetra Pák által gyártott kartondobozokba. Az 1989-ben alapított budaörsi Tetra Pák gyárban italos kartonokat gyártanak, a termékek 92 százalékát 28 országba, elsősorban a közép- és kelet-európai piacokra exportálják. ■ VG Nálunk a kakaó a népszerű Jelentős beruházásra kényszerültek a tojástermelők, amikor drága volt a tojás, a fejlesztés hitelét pedig most kell törleszteni, amikor olcsó az áru. Egy évvel ezelőtt járt le a nagyobb ketrecek alkalmazását előíró uniós rendelet haladéka. A szabály máig ható gondokat okozott. Braunmüller Lajos Tavaly július végéig kellett át- állniuk az Európai Unió tojás- termelőinek a nagyobb ketrecekre, amelyet Brüsszel állat- védelmi előírások miatt rendelt el. A termelők szintjén komoly beruházást igénylő lépés alaposan átrendezte az ágazaton belüli viszonyokat. Az uniós rendelet előírta, hogy a hagyományos ketreceket olyan módosított tojóketrecekre kell cserélni, melyek nagyobb mozgásteret biztosítanak az állatok számára. „A ketrecek megnagyobbí- tása rendkívüli beruházást jelentett a hazai termelőknek, sokan nem is tudták végrehajtani, vagy valamilyen áthidaló megoldást választottak” - nyilatkozta a Világazdaságnak Molnár Györgyi. A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének titkára lapunknak hozzátette: „a termelők egy része az állomány csökkentését választotta, mások technológiaváltással próbálkoztak, és áttértek a mélyalmos, esetleg a szabadtartásos működésre.” Akik a beruházást választották, részben abban bízhattak, hogy a lépés idején viszonylag magas volt a tojás ára. Az árszint azonban már a tavalyi év végén, decemberben csökkenni kezdett - mutatott rá a titkár. Jelenleg a termelők komoly pozícióromlást kénytelenek elszenvedni, hiszen a nyomott Uniós potyautasok JELENTŐS VERSENYELŐNYT jelent Olaszországnak, és Görögországnak, hogy az ottani termelők máig nem hajtották végre maradéktalanul az állatvédelmi célú rendelkezésben foglalt előírásokat. Ennek eredményeképp mindkét országgal szemben eljárás folyik az Európai árak miatt átlagosan minden egyes tojáson 6 forint veszteséget kénytelenek elkönyvelni” - jelentette ki a titkár, aki szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy ez átlagérték, esetenként ennél nagyobb is lehet a veszteség. Az árcsökkenés oka az európai túltermelés. A ketreccserét számos tőkeerősebb nyugat-európai termelő egybekötötte más fejlesztésekkel, így sok esetben kapacitásnövekedéssel járó beruházásokat hajtottak végre. A tavalyi letelepítés több volt a korábbinál, ezért a termelés is jelentősen megnőtt. A megnövekedett tojástermelés okozta bőség lenyomta az árakat. Ezen felül Magyarországon további jelentős piacbefolyásoló tényező a feketekereskedelem. Illegális Unióban. A végeredmény egészen biztosan valamiféle büntetés lesz, ám annak mértéke kétséges. Eközben a termelők továbbra is a csökkentett árszintek mellett termelhetnek, és ezzel jelentős versenyhátrányba hozzák más uniós tagállamok hasonló gazdaságait. csatornákon nagyon sok importtojás érkezik az országba, amelyet feketén, áfamentesen, vagyis jelentős árelőnnyel értékesítenek. A legális import nem annyival olcsóbb, hogy komoly nyomást helyezzen a hazai szereplőkre, de a feketekereskedelem kétségkívül nagy gondokat okoz. További gond, hogy a tavalyi ketrecberuházásokra felvett hiteleket a termelőknek most a nagyon alacsony árfekvés mellett kell törleszteniük. „Az olcsó import lehetőségét veti fel egy esetleges szerződés az Európai Unió és Ukrajna közötti szerződés, amely szerint utóbbi ország feldolgozásra szánt tojást hozhatna be akár Magyarországra is” - tette hozzá Molnár Györgyi. A szerződést még nem ratifikálták, az életbe lépés időpontja egyelőre nem tudható. Ugyanakkor - a baromfihús, és a közvetlen fogyasztásra szánt tojás behozatalának tilalma mellett - az élelmiszeripari feldolgozásra szánt tojás esetleges ukrajnai importja jelentős árnyomást fejthetne ki a jövőben a hazai piacon is. A helyzetre válaszul a hazai tojást népszerűsítő kampányra volna szükség a titkár szerint. Paprika: magyar élelmiszereket kínálnak az orosz piacon hálózat Magyar élelmiszereket árusító bolt nyüt a múlt héten Moszkvában Paprika néven, a tervek szerint egy éven belül 10-15 üzletből álló hálózat jön létre Oroszországban - mondta el Fazekas Sán- dór vidékfejlesztési miniszter. Hozzátette: a magyar és orosz tulajdonosok által alapított Paprika Kft. minden egymilliónál nagyobb lakosú orosz városban nyit üzletet, amelyeknek egységes arculatuk lesz. Az első, nagyjából kétszáz négyzetméteres alapterületű boltban a szalámik, húsáruk, borok, pálinkák, csokoládék, sörök mellett büfé is működik, ahol tradicionális magyar ételeket kínálnak. ■ Sokan keresik a magyar borokat, pezsgőket és a húsárukat is Fazekas Sándor kiemelte: a magyar agrárpolitika fontos része az oroszországi élelmiszerexport támogatása. Az oroszországi export 2010 óta folyamatosan emelkedik, évente 20-25 százalékkal nő, az elmúlt negyedévben is hasonló növekedés volt tapasztalható. Ez a dinamikus emelkedés teszi lehetővé azt, hogy egyre több késztermék, minőségi magyar kézműves termék jusson el az orosz piacra, és prémium terméket árusító üzletek nyíljanak. Oroszországban a vásárlók keresik a magyar élelmiszereket, amelyek ott elismertek, kimagasló érdeklődés mutatkozik a magyar borok, pezsgők és húsáruk iránt - mondta a miniszter. Fazekas Sándor az Hja Va- sziljevics Sesztakov orosz mezőgazdasági miniszterhelyettessel folytatott megbeszéléseit összegezve elmondta, hogy jelenleg 100 magyar cégnek van beszállítói jogosultsága az orosz piacra. A beszállítói körbe további ötven vállalkozást vonnának be a magyar élelmiszerexport további növeléséhez - tette hozzá. A magyar-orosz agrárkapcsolatokat erősíti az őszi budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) is, amelyen Oroszország kiemelt kiállítópartnerként vesz rész. ■ VG Alakul még a közétkezetésről szóló szabályozás RENDELET A VIMOSZ-elnök szerint a vadhajtások eltűntek az egyeztetés során - Több gyümölcsöt kellene kínálni „Reményeink szerint a szakmai alapon folyó egyeztetés során az eredeti rendelettervezet vadhajtásai eltűnnek majd a végleges változatból” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Gál Pál Zoltán. A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke lapunknak hangsúlyozta: „szervezetünk egyetért azzal, hogy a közétkeztetésnek az egészséges táplálkozás alapelveit figyelembe véve kell átalakulnia Ugyanakkor az eredeti rendeletben megfogalmazott kitételeknek sem a hazai mező- gazdaság, sem a közétkeztetésben működő szolgáltatók nem tudnak megfelelni azonnal, az alkalmazkodáshoz némi átmeneti idő kell. A megváltozó konyhatechnikai előírásokhoz beruházások is kellenek” - tette hozzá az elnök. Gál Pál Zoltán hozzátette: az első rendeletben közölt ételeket próbaképpen megfőzték, és azt tapasztalták, hogy az nem ízlik a gyerekeknek. „Ez feszültséget szül a szülők és a szolgáltatók között, a szülők ugyanis nem akarnak olyanért fizetni, amit a gyerek nem eszik meg” - fogalmazott az elnök. Hozzátette: azóta közelebb kerültek a szakma és a tárca elképzelései. Az EMMI közlése szerint a jogszabálytervezet célja, hogy a gyermekek egészséges A helyi és az egészséges élelmiszereket vonnák be az étkeztetésbe fejlődéséhez, a betegségek megelőzéséhez és a betegek megfelelő gyógyulásához szükséges, a közétkeztetésben nyújtott tápanyagtartalmat meghatározza. A rendelkezés szerint a kellő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztást, a só és a telített zsírsavak bevitelének csökkentését kell elérni. Az elvárások megvalósításával kapcsolatban az OÉTI által elkészített mintaétlapok szolgáltak útmutatóként. A számítások szerint nem várható jelentős, az infláció mértékét meghaladó növekedés a nyersanyagokkal kapcsolatos előírások miatt - tette hozzá a szaktárca. ■ VG Bevonnák a helyi termelőket A korábban a kormányzat által meghirdetett szociális földprogram keretében tavaly év végén mára termények feldolgozására, valamint kézműves termékek előállítására is lehet pályázni. A program lényege, hogy az önkormányzatok megszervezik, hogy a munkához nem jutó helyiek növényt termeszthessenek, állatot tarthassanak. a program egyik kiemelt célja, hogy a megtermelt és esetleg a későbbiekben bizonyos fokon feldoglozott élelmiszereket a helyi közétkeztetésben értékesítsék.
