Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-13 / 162. szám

2013. JÚLIUS 13., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Csalódott somogyi pedagógusok: a 34 százalék nem az ígért 50! ► Folytatás az 1. oldalról- Ez már nem az, amiről egy he­te beszéltünk - ismerte el Szi- gethy Marianna. - Persze ez is valami, de nem erre számítot­tunk. Ráadásul csak valamikor augusztusban derül ki, egyé­nenként mit jelent az ígéret... Mendrey László, a kormány­nyal szemben végig kritikus Pe­dagógusok Demokratikus Szak- szervezetének vezetője a minisz­teri bejelentések egyedüli ered­ményének azt tartotta, hogy minden pedagógus és szakmai dolgozó, óvónő részesül eme­lésben. - Jóval kevesebb lesz az emelés, mint kellene, viszont a munkateher-növekedés életbe lép - közölte a PDSZ vezetője. - Elveszik a túlórapénzt, s a pót­lékokat, ami azt jelenti, sok ta­nár esetében a béremelés csak a megnövekedett munkaterhek kompenzációját jelenti majd, nem valós növekedést. ■ A PDSZ vezetője szerint a minisztérium csak eltere­lő hadműveletet folytat az életpálya ügyében A PDSZ vezetője úgy vél­te, a minisztérium csak eltere­lő hadműveletet folytat a peda­gógus életpálya ügyében, ahe­lyett, hogy beismerné, nem tud­ják teljesíteni ígéreteiket, s nem tudják betartani a törvényt. - A béremelésünk nem volt ben­ne a költségvetésben - folytat­ta Mendrey László -, s azért kel­lett ilyen gyorsan visszakoz­ni az 50 százalékról, mért nem tudtak annyit beszedni a plusz­adókból. Ráadásul a teljes folya­matot négy év alatt akarják le­vezényelni, ami érthetetlen, hi­szen egy másik kormányza­ti ciklusra ígérgetnek. Éppen ezért egyetértek azokkal, akik úgy vélik, a mostani 34 száza­lék csak a választási kampány része, s jövőre, a voksolás után valamilyen indokkal elmarad a folytatás. A közvéleményt köz­ben azzal hergelik, akadnak pe­dagógusok, akik államtitkári fi­zetésért dolgoznak. Hol? Kik? És mit kezdjünk Balog Zoltán kijelentésével, hogy szeretne ab­ban a helyzetben lenni, hogy csak 34 százalékos béremelést kap 58 helyett? ■ A.V. KOMMENTÁR Felülnézet NEMCSAK MENDREY László fü­lét bántotta a cinikus miniszteri kijelentés a 34 és az 58 száza­lékról, több pedagógus is jelez­te, az állampolgárok adójából fizetett miniszter nem beszélhet így még magánemberként sem. Nem sérthet meg egy teljes hiva­tást, főként azok után, hogy alig egy hete maga ígérte meg a nagyobb emelést, melyre amúgy a törvény is kötelezné. Mert az önmagában a mai vi­lágban valóban jelentősnek mondható 34 százalék így rög­tön más értelmet nyer: konccá válik, melyet a tanárok elé hají­tanak, a szájak pillanatnyi be­töméséhez elegendő, rágódja­tok rajta a választásokig. Hogy utána mi lesz? A szakszervezeti vezető tamáskodik a folytatás­sal kapcsolatban. A miniszter megnyilvánulásait nézve vala­hol meg lehet érteni.. Elsőáldozás: találkozás Jézussal tanítás A cél nem más, mint megmutatni a gyerekek előtt a hit szépségét és titkát Az elsőáldozás a katolikus egyházban jelentős állomás, gyönyörű kezdete egy életre kiható folyamatnak. Hogy mindez a gyermek számára maradandó élmény legyen, szükség van arra, hogy meg­mutassák előtte a hit értel­mét és titkát. Gamos Adrienn- Papként úgy fogalmazom meg, hogy találkozás Jézus szent tes­tével - mutat rá Bognár Tamás szuloki atya az elsőáldozás lé­nyegére. - Azért fontos, mert először találkozunk Krisztus­sal, s ez a találkozás életünk végéig meghatározza a hoz­zá való viszonyunkat. Az első­áldozó nem csupán egy szent­séggel tudhat többet magáé­nak, hanem a szívébe is költö­zik Jézus. És ezáltal egyre mé­lyebben megismeri a hit szépsé­gét. Az elsőáldozók száma csök­ken, ezt beszédesen érzékelteti: 2011-ben Szulokban 12, az idén csak három gyermek volt első­áldozó. Homokszentgyörgyön ez az arány ugyanezekben az években tíz, illetve nyolc. A csökkenés okát nem a hitetlen­ségben látom, sokkal inkább a kényelmességben. A leendő el- sőáldozóktól két dolgot követe­lek meg; rendszeresen vegye­nek részt a szentmiséken és a hittanórákon. Bognár Tamás szerint sok esetben a gyermek járna temp­lomba, csak a szülő nem hozza el, mert nem ér rá, mással van elfoglalva. így hiteltelenné vá­lik gyermeke előtt. Mert nem küldeni kellene, hanem vele együtt menni. - Isten 168 órát adott nekünk egy hétre, s 45-50 percet kér vissza tőlünk. Van­nak akiknél hiába.... Egyéb­ként az elsőáldozók 99 száza­léka részesül a bérmálás szent­ségében, de elsősorban családi nyomásra. Néhányuknál az el­sőáldozás a „szüneteltetés”, a bérmálás pedig a templom „el­hagyásának” szentsége lett. Szerencsére azonban a Min­denható Isten lángot tud gyúj­tani ezen gyermekek szívé­ben, s így visszatalálnak a hoz­zá vezető útra. - Az elsőáldozás­kor a gyermekek első alkalom­mal találkoznak az Oltáriszent- séggel, hitünk szent titkával Jé­zus Krisztussal. Aki a szentos­tyában rejtőzködve az örök élet kenyereként jön el hozzánk az áldozás boldog pillanatában - mondja Marics József berzen- cei plébános, püspöki tanácsos. - Erre az első találkozásra és a későbbi gyakori szentáldozás­ra fel kell készítenünk a gye­rekeket. Elszomorító, amikor a szülő nem érti meg, hogy miért kell az Úr napját megünnepel­ni a vasárnapi szentmisén va­ló részvétellel. Bizony, akinek nincs lelki igénye, aki lélekben kiégett, annak a szentáldozás csupán egy szép ünnepséget je­lent és semmi mást... Pedig tud­niuk kellene, hogy a szentáldo­zás nem befejezése, hanem gyö­nyörű kezdete egy egész életre kiható folyamatnak. Marics József negatív jelen­ségként említi meg, hogy az ál­dozás utáni első vasárnap leg­följebb ha az áldozok egyhar- mada van jelen a szertartáson. S amíg nem követik hívő őse­ik gyakorlatát, addig sajnos fej­lődésről, a jövő egyházképéről pozitív értelemben nem beszél­het. - 1990-ben mennyire biza­kodtam, hogy a vallásszabad­ság megteszi majd jótékony, ál­dásos hatását. Reméltem, hogy megtelnek majd a templomok, a gyerekek örömmel és nagy­számban járnak hitoktatásra - folytatta. - Másként alakult. De azért nem keseredem el, mert a Remény gyermekei vagyunk. A megoldást a családegyház ki­alakulásában látja. A kulcs az áldozatot vállaló, engesztelő hí­vek és a halálukig szolgáló, hi­vatásukat sok áldozat árán is teljesítő papság kezében van. A szerződések nagy része nem más, mint diktátum adósremény A szakjogász arról beszélt Kaposváron: van esélye a bíróságokon a devizahiteleseknek Devizahitelesek. Kaposváron megtelt a belvárosi terem a fórumra a svájci frank árfolyamát a bankok mesterségesen, a devi­za egymás közti vásárlásával tartják ilyen magasan - hang­zott el a Mentőöv Devizagaran­cia Szövetkezetnek (MDSZ) a devizahitel-károsultak számá­ra rendezett tájékoztató nagyjá­ból hetvenedik percében, mire meglehetős élet költözött a hall­gatóságba. Mely szinte csordul­tig megtöltötte a kaposvári bel­városi szálló egyik különter­mét: persze nem véletlenül, a különféle devizahitellel rendel­kezők vélhetően minden szal­maszálat megpróbálnak meg­ragadni, ami segíthet nekik va­lahogy csökkenteni az elmúlt években egekbe emelkedett tör­lesztő részleteket. Utóbbihoz ajánl segítséget az MDSZ, mely nemrég nyitotta meg kaposvári irodáját, emel­lett négy somogyi városban jog­segély-szolgálatot lát el. A tájé­koztatóra pedig elhívta Damm Andrea banki szakjogászt, a té­ma egyik legismertebb hazai képviselőjét. Aki meglehetősen hamar belopta magát a hallga­tóság szívébe, hiszen nemcsak a bankokat ostorozta - többek között a fenti módon -, de rövid idő alatt kiosztotta a bírákat, közjegyzőket, de még az autó- kereskedőket is.- Nem hiszem, hogy az embe­rek maguktól választották eze­ket a szerződéseket - utalt a Ka­posvárról elszármazott jogász­nő az 1,2 millió hazai deviza­hitelre. - Mindenki csak hitelt akart, s vélhetően senki sem gondolta, hogy ilyen csúnyán átverik őket. És ezért nem a hi­telügyintézőket kell okolni, hi­szen ők sem tudtak mindent, épp csak annyit, amennyi az ügyfelek meggyőzéséhez kel­lett. Damm Andrea szerint, bár a Kúria legutóbbi - múlt csütör­töki - ítéletét az érintett pénz­intézet megpróbálja úgy beál­lítani, mintha az adósok veszí­tettek volna, valójában éppen a legutóbbi verdikt jelezte, igenis van keresnivalója a hitelesek­nek a bíróságokon. - Egyfelől, az ügyfelekkel sok esetben egy kaptafára írt szerződéseket kö­töttek - magyarázta -, melyek­ben minden feltételt a hitele­zők állapítottak meg, az embe­reknek nem lehetett hozzáfűz­nivalójuk, csak arról dönthet­tek, aláírják vagy sem. Az ilyen blanketta-szerződések viszont diktátumok, noha eredendő­en minden mostani adós csak olyan összegről írt alá papíro­kat, melyekről tudta, fogja tud­ni fizetni a részleteit. A szakjogász elismerte, a bankok megpróbálták jól kör-- bebástyázni az általuk megfo­galmazott szerződéseket, ám ma már jól látszik, ettől még sé­rült az adósok szerződési aka­rata, s a pénzintézetek jelenle­gi követelései nem sokban kü­lönböznek az uzsorától, mely viszont büntetőjogi kategória.- A már lezajlott és most fu­tó devizahitel perek a szerző­dések egy-egy pontjáról szól­nak, s ez alapján próbálják őket semmissé tenni - folytat­ta Damm Andrea -, ám éppen az a fontos: minden szerződést önmagában kell vizsgálni. Vi­szont a szerződési akarat mi­att még egyetlen pert sem indí­tottak, noha ez nagy esélyt kí­nálna. S sorolta a különféle variá­ciókat, melyek lényege, a hite­lesek nem devizát akartak fel­venni, hanem forintban igé­nyelték a különféle összege­ket, s szerinte a legtöbb eset­ben az a bank rizikója, hogyan teremtette meg a kölcsön fede­zetét, illetve saját nyilvántartá­sában miként könyvelte le a hi­teleket. Úgy vélte, a szerződé­sek amúgy leginkább fogyasz­tóvédelmi szempontok alapján támadhatóak, legalábbis a la­kosságiak, bár hozzátette: nem egyszerű megtalálni a követke­ző lépést, hiszen rengeteg lehe­tőség áll az emberek előtt, me­lyekből ki kell választani a leg­megfelelőbbet. A szakjogásznő mondandóját a hallgatóság általában csend­ben követte, főként a szakmai részeket, melyekből a többség láthatóan keveset értett. Az elő­adó szuggesztivitása viszont serkentőleg hatott az emberek­re, s a lecsupaszított gondola­toknál több helyről is hallat­szott egyetértő dünnyögés: pél­dául, amikor a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyeletének szerinte nem feltétlenül a hely­zet magaslatán álló elnökéről beszélt, komoly zúgolódás tá­madt. Az idő előrehaladtával a hangulat is egyre bizakodóbb lett, noha a bíróságok előtti ügyek egyelőre azt bizonyítot­ták, nem olyan egyszerű a hely­zet, mint azt az elhangzottak alapján néhányan elképzelték a teremben. Damm Andrea vi­szont úgy vélte, egyre tisztább a kép, és a társadalom egyre bát­rabb a kérdésben, ahogyan a jo­gász szakma is.- Amikor két éve elkezdtünk foglalkozni az első ügyekkel - jelentette ki -, az ügyvédtár­sadalom komoly fenyegetett­ség alatt állt, hogy ne vállal­ja fel a devizahitel ügyeket. De politikai nyomás alatt kell dol­goznia a bíróságoknak is az ilyen eseteknél. Melyek tanul­sága: ebben az országban az egyszerű embereket hülyének nézik... A széksorokban felerősö­dött az egyetértő mormogás... ■Vas András Első találkozás Jézussal. Ez a találkozás életünk végéig meghatározza a hozzá való viszonyunkat. Az elsőáldozók száma egyre csökken

Next

/
Thumbnails
Contents