Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-09 / 158. szám
2013. JÚLIUS 9., KEDD MEGYEI KORKÉP 3 Bőrünkön érezzük a lemaradást somogy Tartósított régiós munkanélküliség; kettészakadt gazdaságilag az ország Leépítés, fóldfónfutóvá vált dolgozók, anyagilag lenullázott családok: szakértők szerint Somogybán kevés a munkahely, a magas munka- nélküliség az egyik legnagyobb kerrékötője a gazdasági fejlődésnek. Harsányi Miklós- Az ország két egymástól elkülönülő részre tagolódik - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett 2012-es, a népesség gazdasági aktivitást is összegző tanulmányából. Kö- zép-Magyarország, Közép-Du- nántúl és Nyugat-Dunántúl aktivitási aránya (59-61 százalék) lényegesen magasabb az átlagosnál (57 százalék), Dél-Dunán- túlé, Észak-Magyarországé és az alföldi régióké pedig annál jóval alacsonyabb (52-55 százalék). E tekintetben az utóbbi évtizedben sem történt változás. Keszthelyi László, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének somogyi alelnöke úgy látja: a régiók és megyék közötti gazdasági különbségek egyre élesebben kirajzolódnak. Somogybán az építőipar krízise régóta tart, de nehéz időket él át a mezőgazdaság is. A tőkehiánytól szenvedő cégek pedig az utóbbi időszakban sorra küldték el a dolgozókat.- Ha a kis- és középvállalkozói kört megcélzó hitelezés belendül, akkor talán fordul a kocka - mondta a gazdasági szakértő. - Másik lényeges feladat a lánctartozás mérséklése, melyre ugyan történtek kísérletek, de a probléma még messze nem szűnt meg. Közmunkából nem élhet egy egész ország. A tisztességes megélhetés egyre több ember számára elérhetetlen Ha a mostaninál több lesz a beruházás, s ebbe alvállalkozók sokasága bekapcsolódhat, akkor egészen bizonyosan a mostaninál jóval több embernek lesz állása. A KSH összefoglalójában rámutat: Magyarországon 2012- ben átlagosan 3 millió 878 ezer fő számított foglalkoztatottnak, a 2011. évinél 1,7 százalékkal több és lényegében ugyanannyi, mint a gazdasági válság kezdeti évében (2008) volt. 2011.-2012. között Közép-Magyarországon, Észak-Alfóldön és Nyugat-Du- nántúlon átlag felett (2,3-3 százalékkal), Dél- Alföldön és Dél-Du- nántúlon az alatti ütemben (0,6- 1,4 százalékkal) nőtt a foglalkoztatottak száma. Viszonylag jelentős bővülést két gazdaságilag kevésbé fejlett megyében, Nógrád- ban és Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben mértek. Dél-Dunántúlön Somogy, a Dél-Alfóldön Bács-Kis- kun megyében is átlag feletti ütemben emelkedett a foglalkoztatottak száma. - Azért sajnos korántsem annyi új munkahely jött létre, mint amennyire szükség lenne - hangsúlyozta Garbe- ra István, a Gyakorlati Képzőhelyek Országos Szövetségének közelmúltban megválasztott országos elnöke. - Az ipar sok helyütt elavult, a mezőgazdaság a megye méretéhez, lehetőségeihez képest pedig még mindig kevés embernek ad megélhetést. Mindent a piac határoz meg, így az emberek jövedelmét is. Ha több munkahely lenne, akkor több pénzt költhetne a lakosság, s az így beáramló összeg élénkíthetné a helyi gazdaságot. Csiszár Ferenc, aki egy 17 munkásnak megélhetést biztosító agrár- és építőipari cég vezetője, rámutatott: akkor javulnak a foglalkoztatási mutatók, ha az építőipar magára talál. Az is sokat javíthat a helyzeten, ha a szigorú előírásokat kissé életszerűbbé tennék. Manapság egy két személyes vállalkozásra is épp olyan szabályok vonatkoznak, mint a nagy multikra, miközben gazdasági lehetőségeiket nem lehet egy lapon említeni. - A városban élőknek sem köny- nyű, ám a kisfalvakban élő fiatalok elhelyezkedési esélye gyakorta még rosszabb - hangoztatta Kovács János, a munkás- tanácsok megyei szövetségének elnöke. A legtöbb somogyi faluban alig van üres munkahely, ráadásul a vidékiek munkaerőpiaci esélyét csökkenti az ingázás. Sztanyi Tibor, Kaposfő polgár- mestere arról beszélt: most olyan gazdasági társaság alapításán gondolkodnak, amely hosszabb távon is esélyt ad a munkára az alacsony képesítésű, vidéken élők számára.- A feszítő gazdasági gond össztársadalmi problémává nőtte ki magát, utalt a munkanélküliségre Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Szövetség elnöke. - Az emberi kapcsolatok' meglazulnak, a családok szétesnek, a munkanélküli szülők' gyermekei sokszor nagyon nehéz anyagi körülmények között nőnek fel - vont mérleget. - Ezek mind velejárói a munka- nélküliségnek. Eltitkolták a bankok a kockázatot? devizahitel Visszajár a pénz az adósoknak - olvassa ki Léhmann a Kúria-ítéletből Léhmann György: megszegték a tájékoztatási kötelezettségüket Verekedés a siófoki diszkó, göigetegi kocsma előtt éjszaka Verekedést provokáltak ki huszonéves fiatalok vasárnap éjszaka Siófokon, a Petőfi sétányon egy diszkó előtt. A Siófoki Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya csoportosan elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. Három fiatalt elállítottak, mindhármukat gyanúsítottként hallgatták ki. A Nagyatádi Rendőrkapitányság munkatársainak egy gör- getegi és egy pogányszentpéte- ri kocsmánál kellett intézkedniük. Mindkét esetben garázdaság megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást. Vasárnap éjszaka egy 22 éves lábo- di férfi előzetes szóváltást követően Görgetegen, a Fő utcán lévő presszó előtt ököllel megütött egy 20 éves rinyaszentki- rályi férfit. A lábodi férfit előállították a Nagyatádi Rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. Ugyanazon a napon szintén verekedés miatt kellett intézkedniük az egyenruhásoknak. Egy apa és fia egy po- gányszentpéteri presszóban dulakodni kezdett, majd miután az üzemeltető felszólítására kimentek a kocsmából, a teraszon estek neki az egyik vendégnek. A sértettet földre lökték és ököllel ütötték a fejét. A 47 éves apát és 19 éves fiát előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki mindkettőjüket. ■ ►Folytatás az 1. oldalról A devizahitelek kamata alacsonyabb a forinthitelekénél, mivel az említett devizák irányadó kamatszintje (az adott ország nemzeti bankjának alapkamata) alacsonyabb a forint irányadó kamatánál (a Magyar Nemzeti Bank alapkamata). Mivel a hitelre általában forintban van szükség, Ön a banktól devizahitel esetén | is forintban kapja a hitelössze- | get, melyet forintban is kell majd | törlesztenie...Ha Ön a devizahi- I telt forintban törleszti, akkor számolnia kell az árfolyamkockázattal. A törlesztőrészlet ugyanis devizában van meghatározva és azt számolják át forintra. Ezért, ha változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztőrészlet is.” A PSZÁF a kamatkockázatra is felhívta a figyelmet: „Kamatkockázata minden hitelnek van, devizahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is...Ha a kamatszint változatlan és az árfolyam sem gyengül, akkor a havi törlesztőrészlet sem változik. Ha azonban a kamat 1,5 százalékponttal emelkedik, a forintár- folyam pedig 15 százalékot esik, akkor a törlesztőrészlet már 26 százalékkal magasabb lesz, azaz több, mint a negyedével nő. ” Világos. És a figyelmeztetés a hitelfelvevőknek: „Tekintettel a devizahitelek kockázataira, számoljon úgy, hogy jövedelme minden különösebb gond nélkül fedezetet nyújtson az esetlegesen megemelkedő törlesztőrészletekre is. A hitelfelvételkor számszerű tájékoztatást is kérjen arról, hogy bizonyos forintárfolyam-gyengülés esetén hogyan változna a törlesztőrészlet. A hitelnyújtó törvényi kötelessége felhívni ügyfelei figyelmét a forint jövőbeni árfolyamváltozásának kockázataira, az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat segítségével...Gondoljon a holnapra is, ami ma kedvező, nem biztos, hogy hosszú távon az is marad!”- Ezt a tájékoztatási kötelezettségüket szerintem a bankok szándékosan megszegték, e helyett tisztességtelen szerződési feltétellel biztosították saját maguk számára azt a jogot, hogy az adósok számára ellenőrizhetetlen módon úgy emelhették a törlesztőrészlet összegét, ahogy nekik csak tetszett - így Léhmann György. - Figyelemre méltó: a 2008. évi 2,2 százalékos svájci- frank-alapkamat 2009-re 0,2 százalékra csökkent. Hol érvényesült ez a törlesztőrészlet-változás- ban? És mikor kapják vissza az adósok azt a pénzt, amit emiatt szedett be tőlük a bank, jogtalanul? Most, a Kúria múlt heti ítélete után azt mondom, minden korábbinál jobb esély van rá, hogy belátható időn belül... Az emlegetett és a tüntetők által kifogásolt Kúria-döntés ugyan csak a svájci frank vételi és eladási árfolyama közötti árfolyamréssel foglalkozott (és nem nyilvánította semmisnek az egész szerződést), de kimondta: mindazok a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések, melyekben költségként az adósra terhelték az árfolyamrésnek megfelelő forintösszeget úgy, hogy az árfolyamrés mértékét a szerződésben nem határozták meg, érvénytelenek. - Álláspontom szerint ugyan a Kúriának valamennyi tisztességtelen szerződési feltételt vizsgálni kellett volna a rendelkezésére álló iratok alapján, de legalább meghatározta konkrétan azt is: a deviza- vételi és eladási árfolyam közötti eltérés egy százalék. S a Kúria az összegszerűséggel kapcsolatos eljárás folytatását is elrendelte, az érvényessé nyilvánítás folytán ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítése végett - magyarázza a több száz devizapert vivő siófoki jogász. - Azt vélelmezem, hogy ezek után elegendő alappal terjeszthető elő kereseti kérelem minden vitás szerződési pont rendezésére, s végső soron egy olyan szerződéshez juthatunk, amilyet eredetileg a bankoknak az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételek alapján illett volna elkészíteni. S végre lehet kötelezni a bankokat arra, hogy a törvénytelenül követelt pénzösszeget jutassák vissza az adósoknak. ■ Fónai Imre JEGYZET MÉSZÁROS B. ENDRE A nyomor piaci értéke a világ vezető gazdasági emberei a globális szegénység felszámolásáról beszélnek, miután 1990-ben a Föld népességének 43 százaléka élt mélyszegénységben, 2010- ben viszont már csak 21 százaléka. Azért nem árt pontosítani, az a mélyszegény, aki naponta 1,25 dollárnál (mintegy 280 forintnál) kevesebb pénzből tengeti életét. Azt hiszem, mi magyarok nem panaszkodhatunk, mert a számok szerint legfeljebb középszegények vagyunk. az értéket magyarra lefordítva ugyanis a mélyszegény ember havi 9 ezer forintnál kevesebbet költ, egy négy fős család esetében ez havi 35 ezer forintot jelent. Ettől pedig messze állunk, s azt gondolom, a szocialistáknak sincs igazuk, miszerint még a KSH is azt titkolja, hogy a II. világháború óta pillanatnyilag a legrosszabb szegénységi adatokkal rendelkezünk. de azért akadnak intő jelek, amint a gazdagság hegyét megcélozva most egy jókora völgyön haladunk keresztül. Mert például megkérdezném, miért nyílnak mindenfelé egymás hegyén-hát^u. újra turkálók? Miért lopják el vasúti sorompók fémelemeit, vagy az öntöttvas biztonsági távtartót a magasfeszültségű villanyoszlopokról? Miért járnak szervezett csoportok haszonjárművekkel szerte a nagyvárosokban lerúgott gépeket begyűjteni, hogy a tárolókban, garázsokban szétnézve egy hét múlva illegálisan is visszatérjenek? s hogy lehet-e védekezni valamiképp a megélhetési lopásokkal szemben? Szomszédom legalábbis ötletes megoldást talált ki rá. Házbővítéséhez az út mellé felhalmozott építőanyag-halomra kitett egy táblát ezzel a tolvajriasztó felirattal: Itt nemzeti dohánybolt épül! SZEGÉNYNEK MÁSNAPRA eltűnt mind a négy vasgerendája. Többmilliós bírság vár a vétkesekre tűzkár Az aratással összefüggő tűz kialakulásának megelőzése érdekében a megyei katasztrófavédelmi kirendeltség supervisori ellenőrzéseket szervez, melyen több hatóság munkatársa is jelen van. Legutóbb egy magyaratádi agrár- vállalkozásnál vizsgálódtak: ellenőrizték a betakarításban résztvevő erőgépek elektromos vezetékeinek állapotát, a munkagépek földelését is. A szankciók kapcsán jelezték: aki tűzvédelmi előírás megszegésével tüzet idézett elő, s az oltásban tűzoltói beavatkozásra is szükség van, azt 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtják. ■ H. M.
