Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-08 / 157. szám
2013. JÚLIUS 8., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Csak egv év múlva záriák be a Napraforgó Óvodát Siófokon Lelki béke a forró puriba sütve fesztivál Aratóünnepet tartottak hétvégén a somogyvámosi Krisna-völgyben határozat Bezárják a Napraforgó óvodát, de mégsem most, hanem csak egy év múlva - így döntött a siófoki képviselő-testület. A szülőkkel rendkívüli értekezleten néhány napja közölték a hírt, hogy az apróságok a Fő utcai Napraforgó óvoda épületének állaga miatt szeptembertől a foki-hegyi Katicabogár óvodába járnak. Néhány szülő másnap felkereste leendő óvodájukat, ahol - így mondták lapunknak - némileg más fogadta őket, mint amivel az illetékesek a szülői értekezleten kecsegtették őket. Nem találtak három üres csoportszobát a Napraforgóból érkező kicsiknek, a dolgozók pedig a szülőktől értesültek a költözés híréről. A lapunkat megkereső szülők feltették a kérdést: mi lehet vajon a célja a városnak a Fő utcai ingatlannal? A Napraforgó óvoda 2014 nyarán zár be, a gyerekek ellátását azonban mindez nem érinti majd - így szól a siófoki képviselő-testület friss határozata. „Egyetlen dolgozótól sem válik meg a város, és az óvodai férőhelyek száma sem lesz kevesebb Siófokon. Ez utóbbi annak köszönhető, hogy az elmúlt években a központi étkezetés miatt a siófoki óvodák korábbi konyháiból csoportszobákat, foglalkoztatókat alakítottak ki, így az egyes intézmények befogadó képessége bővült. A testület egy nemrégiben elkészült szakértői véleményt is figyelembe véve hozta meg azt a döntést, hogy egy év múlva a Napraforgó óvodából a közeli Katicabogárba helyezi át a gyerekeket.” ■ A városházának nincsenek konrét tervei az ingatlannal A testületi ülésén elhangzott: az épület adottságai, rossz állapota nem indokolja az intézmény hosszú távú fenntartását. - A gyermek érzékeny lény, fel kell készíteni a változásra - indokolta Balázs Árpád polgármester, hogy az eredeti elképzeléstől eltérően egy év- . vei elhalasztják az óvodabezárást. Az ülésen az is szóba került: rendkívüli szülői értekezleten kértek véleményt a tervezett áthelyezésről. Több szülő is úgy foglalt állást: tisztában vannak azzal, hogy az épület korszerűtlen. Ezzel szemben a Katicabogár óvodában tágasabb csoportszobákba, jobb körülmények közé kerülnek az apróságok. A tavaszi beiratkozáskor a Napraforgóba mindössze kilenc kisgyermek jelentkezett (néhány éve még túljelentkezés volt, „elitóvodaként” emlegették Siófokon - a szerző), közülük idén szeptemberben csupán öten kezdenek óvodába járni. A döntésben szerepet játszott továbbá az elavult épület mellett a lehetetlen parkolás is. Az 1900-as évek elején épült családi házból alakították ki az óvodát az ötvenes években. Az említett szakértői vélemény is azt fogalmazta meg: az áthelyezést szakmai és gazdasági szempontok is indokolják. Lapunk kérdésére a városháza azt felelte: nincsenek konkrét tervei az önkormányzatnak a Fő utcai ingatlannal. ■ Fónai Imre Aratás a Krisna-völgyben. Tehén vontatta ekével forgatják a dús földet a közösség birtokán. A természetben élnek: a hagyományos eszközök kímélik a környezetet ► Képgaléria Sonline.hu Az önellátásra törekvő gabonatermesztés, a megújulóenergia-felhasználás esélyt ad a fejlődésre. Az új termést ünnepelték hétvégén a somogyvámosi Krisna- völgyében. Harsányi Miklós Életerős férfiak, betakarításban segédkező gyermekek, színes ruhába öltözött fiatal lányok és asz- szonyok szorgoskodtak a völgyben: egy emberként mozdult meg a közösség. Igazi fesztiválhangu- lat uralkodott, s volt ok az ünneplésre: jó a termés, lesz elég búzája a közösségnek.- íme, így is lehet növényt termeszteni, gazdálkodni, nem kell feltétlenül agyonmérgezni a földet, kizsákmányolni a környezetet - jegyezte meg Békési Ernő, aki profiként kötötte kévébe a búzát. A középkorú fővárosi férfi visszajáró vendég a somogyvámosi közösségben, ezúttal 11 éves kisfiát, Botondot is magával hozta. - Sajnos, rengeteg rossz példát lehetne sorolni, hogy az emberi önzés és butaság milyen katasztrófákat okozott világszerte. A városban élők zöme szinte teljesen elszakadtak a természettől, miközben egyre hatalmasabb méretek ölt a környezetszennyezés. Mindannyiunknak meg kell találnunk a lelki békét, mely a munkánkra is kihat. Szerencsére vannak reményteli helyek és közösségek, ahol a természettel megtalálták a harmóniát. A gazdaság alapja a föld és a tehenek a közösségben. A krisnások fokozatosan terjesztik ki az önellátást 260 hektáros birtokukon. Búzát, rozsot, őszi árpát és hajdinát is termesztenek. Óvják a földet, műtrágyát, növényvédő szert nem alkalmaznak, kizárólag zöld-, és szerves trágyát, mely a tehenészetből származik, ahol több mint 40 szarvasmarháról gondoskodnak. Az állatok friss tejjel látják el a közösséget, ebből sajtot, tejszínt, írót és joghurtot készítenek. A termelés minden mozzanatát megtervezik a szántóföldtől a feldolgozáson át a raktározásig. A padlizsántól a paprikáig, a paradicsomtól a hagymáig szinte minden zöldség megterem náluk, a gyümölcs zöme is a saját gazdaságukból származik. A megújuló-energiát több területen alkalmazzák: napelemet és szélenergiát használnak. Tűzifával fűtenek, 1993 óta csaknem 300 ezer fát telepítettek. S az is biztos: elképzelésekből nincs hiány: fűrészt, és cséplőgépet is mozgathatnak a munkába fogott ökrök, az állati erővel meghajtott új berendezés és telep egyelőre tervezés alatt áll.- Persze mi sem vonhatjuk ki magunk a természeti változások alól - mondta Barsi Attila, aki a mezőgazdasági termelés irányításáért felel. - A klímaváltozás következményeire nekünk is szükséges felkészülnünk, előbb-utóbb növelni kell majd az öntözött területek nagyságát. Miközben az aratócsapatok újabb és újabb sorokat vágtak a búzatáblában, további tervek rajzolódtak ki.- Minden téren vigyázunk a minket körül vevő világra - jegyezte meg Kosa Antal, aki a Krisna-völgy 1993-as alapítása óta tagja a közösségnek. - Örülünk a szép termésnek, a jó minőségű, tömött szemeknek. Amit csak lehet, természetes módon igyekszünk megoldani. A gázolajtól, áramtól kevésbé függünk, bár van traktorunk, a vontatást általában ökrök segítségével oldjuk meg. Betakarítás, cséplés, őrlés után az aratófesztivál sokak által várt pillanata következett. Fenséges illatok terjengtek alig néhány lépésnyire a gabonatábla közelében kialakított tábori főzőhelyen, ahol csapátit és purit, azaz lepényt sütöttek. A kóstolók'számát tekintve szemernyi kétségünk sem lehet afelől, hogy lesz, aki megvalósítsa terveiket... ■ Harsányi Miklós Nyolc mázsa halat fogtak a maratonon töröcske Nyolc csapat indult a 20 órás versenyen, a fiatalok is helyt álltak Nyári munkán kereshetnek a kaposföi fiatalok ► Folytatás az 1. oldalról A szervezők este, éjszaka és délelőtt is mérlegelték a kifogott halakat, melyek 60 százaléka ponty volt, tizede amúr, a maradék keszeg. Egyszerre egy bottal és kizárólag úszós felszereléssel lehetett horgászni, az indulók között régi ismerősként üdvözöltek egy 74 éves olasz fogorvost is. Az egyik páros, mely először indult a 20 órás tör- öcskei horgászmaratonon, igencsak belehúzott: hét óra alatt 102 kilónyi halat fogtak.- Örülünk, hogy jól érezték magukat a vendégek - mondta Kozári Miklós, a házigazda Kaposvári Sporthorgász Egyesület Görbült a bot. Izgalmakban bővelkedett a horgászmaraton elnöke. - Az ország távoli részéből is érkeztek indulók, a rendezvény az elmúlt időszakban sokak előtt ismertté vált. Kezd átalakulni a mezőny, a rutinos versenyzőkön kívül a fiatalok is szépen helyt álltak. A sikeren felbuzdulva eldőlt: jövőre is megszervezik a horgászmaratont. A Samu Tibor, Tóth Ferenc, Holdosi Péter és Oláh Gábor alkotta pusztakovácsi csapat nyerte a 2013-as versenyt, második helyen a Sefag HE Hap- py Fish csoportja végzett, harmadik a Stonfo-Vác lett. Vasárnap rendezték meg a Top Mix versenyt: a 45 perces sprinthorgászat győztese Jezerniczky Balázs. ■ H. M. diákok A nyári munka keretében húsz diákot foglalkoztat a kaposföi önkormányzat. Döntően pályázati forrásból valósul meg a program.- Többnyire 16-25 éves fiatalok végzik a könnyebb fizikai munkát - számolt be Sztányi Tibor polgármester. - A középiskolásokon kívül főiskolás és egyetemista jelentkező is van köztük. Hagyományteremtő szándékkal indítottuk az augusztus végéig zajló projektet, a négyórás munkáért nagyjából nettó 35 ezer forintot kapnak a fiatalok. Kisebb felújításnál, kerítés- építésnél és szemeteskukák elhelyezésénél is segítenek a diákmunkások. ■ Harsányi M. Szorgos kezek pakolják a búzakötegeket a hagyományos szállító járműre Készül a kóstoló Gyűlik a szál a kévébe Természetes szépség
