Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-07 / 131. szám
2013. JÚNIUS 7., PÉNTEK BELFÖLD 7 Nem várható gyors gazdasági növekedés az idén kilábalás Az idei első negyedévben 0,7 százalékkal nőtt a GDP az előző három hónaphoz képest - erősítette meg a KSH a gyorsbecslését. Éves alapon 0,9, szezonálisan kiigazítva 0,3 százalékkal esett a gazdaság. A mezőgazdaság a bázishatás miatt 12,3, az építőipar volumene 4,2 százalékkal növekedett 2012 első negyedévéhez képest. Az ipar 3,2 százalékkal esett, a szolgáltatások 0,8 százalékkal csökkentek. Negyedéves összevetésben sem kedvezőbb a helyzet. „Termelési oldalról negyedéves alapon a mezőgazdaság megelőlegezett termésjavulása magyarázza a teljes gazdasági növekedést” - mondta a Világgazdaságnak Forián-Szabó Gerely. A Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója szerint felhasználási oldalon leginkább a készletváltozás segítette a növekedést. „Sem a fogyasztás, sem a beruházás nem talált még magára” - tette hozzá. ■ A mezőgazdaság tavalyi visszaesése után egy átlagos termés már sokat segíthet „Nem rugaszkodott el a gazdaság az elmúlt időszak gyenge teljesítménye után” - mondta lapunknak Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere kiemelte: furcsa, hogy a viszonylag kedvező idei ipari adatok ellenére termelési oldalról minden jelentős nagy ágazat visszaesést mutat. Régiós összevetésben érdekes, hogy a rosszabb első negyedéves cseh GDP-adat ellenére a növekedés szerkezete jobbnak tűnik a magyarnál. „Csehországban az első negyedévben bővült a fogyasztás és a beruházás, nálunk nem.” A kilábalás üteme várhatóan visszafogott lesz a következő hónapokban. A mezőgazdaság tavaly a harmadik és negyedik negyedévben 25 százaléknál is nagyobb visszaesését mutatott éves alapon, vagyis egy átlagos termés már sokat segíthet. Az európai gazdaság gyenge, a feldolgozóipari beszerzési menedzser-indexek 50 pontos érték alatt állnak az euróövezetben. A Kopint-Tárki konjunktúratesztje szerint a feldolgozóipari ágak közül csak az autóipar bővülhet idén érdemben, miközben a többi szektor tovább eshet, vagy stagnálás közelében lehet. A feldolgozóipari ágazatok várható teljesítménye korántsem egészséges gazdaság képét mutatják. A Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó szerint áprilisban és májusban folytatódott a magyar gazdaság lassú kilábalása. A növekedésben ugyanakkor fontos szerepe volt a bázishatásnak. ■ H. J. Árvita a közétkeztetésben egyeztetés Az MKSZ szerint duplájára is drágulhat a menü költsége Az egyik fővárosi iskolában tegnap is kétféle menüből választhattak a diákok. Mindenki egyetért, hogy szükség van a reformokra Abban mindenki egyetért, hogy a közétkeztetést meg kell reformálni többek között a gyerekek egészségének védelmében. Arról viszont éles vita van, hogy a reformmenü mennyivel lenne drágább. Éber Sándor Abban mindenki egyetértett, hogy szükséges a közétkeztetés reformja, vissza kell szorítani többek között a só, a zsiradék, a cukor és szénhidrátoknál bizonyos lisztféleségekben használatát - nyilatkozta lapunknak tegnap Tettinger Antal, a bejegyzés alatt álló Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke. Az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) a közétkeztetésről szóló rendelettervezet kapcsán ült asztalhoz több közétkeztető szervezettel, céggel, az ÁNTSZ- szel, a Mintamenza Programmal és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI). Tettinger szerint több ponton is közeledtek az álláspontok, két hét múlva folytatódnak a tárgyalások. Arról élénk vita volt, hogy a szükséges reformokat milyen minőségben, szakmai vonatkozásban hajtsák végre és az árakban is jelentősek még a nézetkülönbségek. Felmerült, hogy az új rendelet nem minden pontja lépne életbe már január elsejétől, hanem egyes területeken türelmi időt adnának a háttériparnak. Lehetséges, hogy először a bölcsődéknél és az óvodáknál szigorítanák az előírásokat. Az MKSZ javasolta, hogy alakítsanak ki kötelezően alkalmazandó hatósági normát, azaz vezessenek be egységárat, hogy biztosítani tudják az elvárt színvonalat. Tettinger szerint azonban erre végül nem kerül sor. Jelenleg minden egyes önkormányzat saját rendeletében szabályozza az árakat. Budapesten például a XVIII. kerület óvodáiban ma bruttó 316, Nagykanizsán 386, Balmazújvárosban 401 forintot kell fizetni a napi háromszori étkezésért. Az MKSZ szerint a rendeletterv alapján a XVIII. kerületben több mint kétszeresére emelkedne a térítési díj, a Nagykanizsán 71, míg a Balmazújvárosban 64 százalékkal nőne a szülők által fizetendő térítés. Magyarországon közel 978 ezer gyermek részeBő olajban nem sülhet hús a bölcsiseknek a tervezet szerint az egész napos étkeztetésben részt vevőknek (a kórházi betegeknek is), tíz nap alatt legalább hatszor kellene húst, egyszer halat, tízszer teljes kiőrlésű gabona alapú élelmiszereket, és minimum kétszer olajos magvakat adni. Máj, zúza, szív és májkészítmény legfeljebb három, száraztészta két, burgonya öt, lekvár, mogyoró- vagy csokoládékrém csak egy alkalommal lehetne az étlapon. Szalonna 15 éves korig nem adható a hidegétkeztetésben, sem csípős fűszeres étel, tejben hozzáadott cukor nem lehet. A bölcsődékben bő olajban sült ételt nem adhatnak. Az MKSZ szerint alapvetően változtatnák meg a táplálkozási kultúrát, hogy eltüntetnének levesbetéteket, ízesítőket. A csökkentett zsírtartalom lekerülhet az étlapról a rántott hús vagy a túrógombóc. sül közétkeztetésben, közülük mintegy 600 ezernek részben, vagy teljes egészében a helyi önkormányzat vagy az állam téríti az étkezési díját. Az MKSZ szerint a tárca nem volt minden szükséges információ birtokában a rendelettervezet kidolgozása előtt. A háttéranyagokat adó OÉTI pedig nem végzett alapos munkát, mivel mindössze egy korcsoportban vizsgálta a lehetséges következményeket. Az OÉTI nem reagált lapunknak erre a felvetésre, mivel minden energiájukat az árvíz köti le, de egy korábbi felmérésük katasztrofálisnak minősítette az óvodák és az iskolák közétkeztetését. A Népszabadság szerint az igazságügyi és a nemzetgazdasági tárca sem támogatta a rendelettervezetet. Az Emmi közölte: a tervezet szakmai egyeztetés alatt áll, s nem támogatnak olyan javaslatot, amely a családok terheit növelné, ugyanazon az áron akarnak egészségesebb közétkeztetést. Az OETI által készített mintaétlapok nyersanyagigényét több céggel is beárazták. Szerintük nem várható jelentős növekedés a nyersanyagokkal kapcsolatos előírások miatt. HÍRSÁV Az IMF hibázott a görög válságkezelésben a nemzetközi Valutaalap (IMF) egy belső elemzése elismerte, hogy a szervezet komoly hibákat követett el az elmúlt három évben a görögországi gazdasági válság kezelése során, de hangsúlyozták, hogy az adott helyzetben nem volt választási lehetőségük. Az IMF elismerte, hogy lazított a saját szabályain, hogy a görög államadósság mértéke kezelhetőnek tűnjön. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy a beavatkozás nem minden követelményének feleltek meg, de hatalmas igény volt a segítségre. ■ MTI FA0: csökkentek az élelmiszerárak MINIMÁLISAN CSÖKKENTEK az élelmiszerárak májusban világszerte az előző hónaphoz képest az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csütörtökön közzétett elemzése szerint. A tejtermékek és a cukor árának a csökkenése ellensúlyozta a kukorica áremelkedését. A szervezet által minden hónapban kiszámított élelmiszerár-index májusban 215,2 pont lett az áprilisi 215,8 pont után. Az előrejelzés szerint idén nő a globális gabonatermés, ha marad a kedvező időjárás: 2,708 milliárd tonnát takarítanak be, 6 százalékkal töb- beta tavalyinál. ■ MTI Barclays: Kína a nagy globális kockázat Kína jelenti a legfőbb kockázatot a világgazdaságra az egyik legnagyobb londoni pénzügyi szolgáltató csoport csütörtökön ismertetett legújabb befektetői felmérése szerint. A Barclays londoni részlegének felmérésén a válaszadók 79,4 százaléka nevezte meg Kínát, 44,1 százalékuk szerint Európa is jelentős globális kockázati forrás. A ház két hónappal ezelőtti hasonló körkérdésére ugyanennek a befektetői körnek a 75 százaléka jelölte meg Kínát, 70 százalék pedig Európát komoly kockázati forrásként. ■ MTI Patikák: a társaság életébe is beleszólnának LÉTSZÁM A szakszövetség szerint a kis és közepes patikák a legrosszabb esetben akár be is zárhatnak Hamarosan nem csak azt írja majd elő jogszabály, hogy a jövő év elejétől legalább 25, majd 2017-től minimum 51 százalékot el kell érnie a patikákban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak. Ha az Ország- gyűlés elfogadja a parlament egészségügyi bizottságának legújabb módosító javaslatát, akkor azt is kikötik, hogy a gyógyszerészi tulajdoni hányad arányában a tagsági jogok gyakorlását is biztosítani kell a gyógyszerészek számára, mégpedig a társasági szerződésben rendezve. A képviselők indoklása szerint különben a gyógyszerészi tulajdon csak papíron létezik. A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) azonban úgy látja: a kezdeményezés súlyosan sérti a társasági jog több évtizedes alapelveit, hiszen a tagok megállapodásának lehetőségét a gazdasági társaságokról szóló törvény az életbe lépése óta biztosítja, a módosítással az állam most beleszólna ebbe. A HGYSZ egy másik jogszabály-módosítást, az úgynevezett létszámrendeletet is kifogásol. A rendelet szerint a kötelezően foglalkoztatott gyógyszerészek létszámát ősztől a gyógyszertár nyitvatartási ideje, valamint a beváltott vények száma alapján határoznák meg. Az előbbiek szerint öt kategóriába sorolnák Jogszabály gondokkal a patikákat, és heti 40 óra nyit-. vatartási idő alatt egy gyógyszerészt, míg heti 67 óra felett már 4 gyógyszerészt és emellett 4 szak- asszisztenst lennének kötelesek foglalkoztatni. Ha pedig a gyógyszertárban beváltott receptek havi átlaga meghaladja a kétezret, további egy gyógyszerész vagy asszisztenst kell alkalmazni. A még 2011-en elfogadott, de csak ez év szeptemberétől hatályos jogszabály módosítását több szakmai szervezet kérte, a szaktárca azonban statisztikai adatokra hivatkozva cáfolta, hogy a szakemberhiány akadályozná a végrehajtást. Csak annyiban engedtek a patikusoknak, hogy a jogszabályban - az egész évben teljesített munkaórák 30 százaléka erejéig - lehetővé teszik, hogy helyettesítéssel oldják meg az esetleges létszámgondokat. Emellett a többletlétszámot 70 órás nyitva tartásnál, és több mint 3 ezres receptszámnál - vagyis az eredeti előírásoknál minimálisan többnél - írják csak elő. Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége elnöke megerősítette: a gyógyszerforgalom * nagy részét bonyolító kis és közepes patikákat olyan lehetetlen helyzetbe hozza a gyógyszertárakra vonatkozó létszámrendelet, hogy azok a legrosszabb esetben akár be is zárhatnak. ■ H. É.
