Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-26 / 147. szám
Finisben az agrárreform kap Jelentősen átalakul a támogatások rendszere HÍRSÁV Ma lezárulhat az adósságrendezés MENETREND SZERINT halad az ötezernél nagyobb lakosú települések adósságának átvállalása, a megállapodások aláírása a tervek szerint ma zárul - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A mintegy 500,250 millió forint alatti tartozásállományű ügylet konszolidációja törlesztési célú támogatás kifizetésével valósul meg. Az átvállalással érintett ügyletek száma szintén mintegy 500, ezek aláírása a tervek szerint zajlik. Az ötezer fő feletti települések adósságkonszolidációjával 277 önkormányzat 610 mii- ■ liárd forintnyi adósságtól fog megszabadulni - emelte ki a tárca. ■ MTI Kártérítés a 98 százalékos adó miatt újabb elbocsátott magyar közalkalmazottnak ítéltek meg kártérítést kedden Strasbourgban a végkielégítés egy részének 98 százalékos adókulccsal történt elvonásával kapcsolatos jogvitában, miután májusban hasonló ügyben ugyanilyen értelemben döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ezúttal egy szolnoki lakos volt a panaszos, aki az adóhatóságnál dolgozott több mint három évtizeden át. A bíróság 16 ezer euró (4,7 millió forint) kártérítést és 900 euró költségtérítést ítélt meg számára. ■ MTI Egyszerűsödik a határátkelés július i-jétől a magyar-hor- vát határ legtöbb közúti átkelőhelyén bevezetik az egymegállásos határforga- lom-ellenőrzést, vagyis az utazóknak elég egyszer megállniuk. Horvátország hétfőn csatlakozik az Európai Unióhoz. Az egymegállásos rendszert nem vezetik be azt a dunai határforgalomban, Drávaszabolcs és Barcs közúti és Magyarbóly vasúti határátkelőhelyén. ■ MTI Magyarország pozíciói nem javulnak a következő hétéves agrártámogatási rendszerben - igaz, jelentősen nem is romlanak. Tekintettel arra, hogy az összes büdzsé csökken, már ez is relatív nyereség. Braunmüller Lajos Jelentősen átalakul az uniós agrártámogatások rendszere , 2014-től. Az uniós agrárminiszterek tegnap próbálták véglegesíteni a közös agrárpolitika (kap) átalakítását. Az egyik legfontosabb változás, hogy a javaslat szerint a hektáronként elérhető teljes összeg csak bizonyos ökológiai szempontok teljesítése esetén járna, ennek hiányában csak a támogatás 70 százaléka kapható meg. A 30 százalékot kitevő úgynevezett „zöldkomponens” egyik feltétele a monokultúra elkerülése, vagyis három hektár felett legalább háromféle növényt kellene termeszteni. A másik feltétel az állandó gyepterületek megtartása, a harmadik pedig egy fokozatosan 3-ról 7 százalékra növekvő „ökológiai fókuszterület”, lényegében ugar fenntartása. A reform tárgyalásai kapcsán Magyarország fő céljai közt szerepel a munkaerő-igényes zöldség-gyümölcs és állattartó ágazatok támogatása. „Az Európai Unió gazdasági helyzetét figyelembe véve, és az eredeti politikai ambíciókat tekintve Magyarország szempontjából elfogadható a közös agrárpolitika reformja” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy Tamás. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) MAGYARORSZÁG AZT javasolja, hogy az árvízi károk miatt az idei területalapú uniós agrártámogatásokból az Európai Bizottság fontolja meg előleg folyósításának lehetőségét - közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az MTI-vel tegnap a luxembourgi tanácskozás szünetéelnöke lapunknak hozzátette: „a magyar változások erőteljesebbek, az igazi kérdés az, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó gazdasági társaságok tudják-e folytatni a tevékenységüket” - fogalmazott az elnök. „A 4,6 hektárnál kisebb gazdaságok az évi ezer eurós, és egyszerűbb adminisztrációjú átalánytámogatást választani” - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász szerint „a nagyobb gazdaságok számára az jelenti majd a kérdést, hogy mi lesz azokkal a bérelt földekkel, amelyeket esetleg az új földtörvény miatt nem tarthatnak meg. A szóban ben. A javaslat szerint október 15-től az idei területalapú támogatások feléhez hozzájutnának a gazdák, ami hektáronként 30-35 ezer forintot jelenthet. A miniszter emlékeztetett: volt már példa hasonlóra a korábbi években, és több ország is támogatja a javaslatot. forgó földek után ugyanis már nem igényelhető támogatás, ám az új bérlők pedig még nem jogosultak a támogatásra. Ezek után a földek után a támogatás lehívása akadályokba ütközhet” - vetette fel Raskó. Az agrárközgazdász szerint a kap-reform egésze Magyar- ország számára kismértékben csökkenő támogatást hoz, miközben más országok, így például Románia, Lengyelország, Szlovákia, vagy a balti államok támogatása - igaz, nagyon alacsony szintről - növekedni fog. „A Magyarországnak járó hektáronkénti támogatás még így is magasabb lesz, mint más régiós országoké” - tette hozzá Raskó, aki szerint a kap új rendszerétől jelentős pozíciójavulás, vagy -romlás nem várható. Az agrárközgazdász elismerően szólt arról a magyar indítványról, amely szerint az ökológiai fókuszterület számítását hazánk régiós értelmezésben kérheti. „Regionális szinten nem lesz nehéz teljesíteni a szükséges mennyiségű ökológiai fókuszterületet” - tette hozzá. Előleget kérünk az árvíz miatt Bizottság: nem Brüsszel kérte az újabb megszorításokat ajánlások „A bizottság már május 29-én javaslatot tett a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szembeni megszüntetésére, minden további fenntartás nélkül” - közölte a Világgazdasággal az Európai Bizottság hazai képviselete. A szervezet így cáfolta Giró-Szász András kormányszóvivő hétfői kijelentését, amely szerint a június 17-én bejelentett újabb kiigazításokat - a tranzakciós illeték duplájára emelése, a bányajáradék emelése, a bankadó kiterjesztése, illetve a cégeket érintő telefonadó emelése - az Európai Unió kérte volna. Az Európai Bizottság lapunkkal közölte, hogy tudomásul vették az új intézkedéseket. Hozzátették, azokat vizsgálják, különös tekintettel a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásokra, valamint arra, hogy az intézkedések az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatosak-e. Az egyes tagországok gazdaságpolitikáját értékelő ajánlásokat a túlzottdeficit-eljárás- ról való ajánlással egy időben tette közzé Brüsszel. Az ajánlások között szerepelt, hogy Magyarország alkalmazzon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társaságiadórendszert ~A növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse minimálisra az ágazatspecifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat. Folytassa a munka megadóztatásának foglalkoztatás-barátabbá tételét az alacsony keresetűek adóterhének enyhítésévéi, többek között a munkahelyvédelmi törvényben szereplő jogosultsági kritériumok finomításával és az adózásnak a környezetvédelmi adók felé való elmozdításával”. Emlékeztettek: a kormány nem követte az előző évi ajánlást, azt, hogy alkosson nem torzító és stabil társasági adózási kereteket. Ezzel szemben további ágazati különadók bevezetésével tovább növelte bizonyos szektorok adóterheit. ■ VG Elhalasztotta a Kúria a döntést a devizahitelekről demonstráció A rendőrségnek kellett védeni a bankfiókokat a tüntetőktől Több száz devizahiteles tüntetett tegnap a belvárosban. A táblákkal, zászlókkal, akasztófára függesztett bábukkal demonstrálok a Kúria épülete elől indultak, ahol a bíróság egy devizahiteles OTP Bank ellen indított keresetét tárgyalta. Egy csoportjuk bankfiókok előtt randalírozott, az épületeket rendőrök védték. A Kúria eközben a tervekkel ellentétben nem hozott döntést: a bírák július 4-ére halasztották ítéletüket az ügyben, amelyben egy devizahiteles a kölcsönszerződés semmisségének kimondását kérte. A felperes a 2006 őszén 14 éves futamidőre felvett 12 millió forintos svájci frank alapú hitelre öt év alatt több mint 16,5 millió forintot fizetett vissza a banknak. A perben 4,9 millió forint és járulékainak megfizetését követeli a banktól jogalap nélküli gazdagodás címén. A jogvita alapvető kérdése, hogy az átváltási költség szorosan a hitelügylethez tartozik-e, és külön, tételesen fel kell-e tüntetni a hitelszerződésben, vagy sem. Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek. Az alperes OTP a tegnapi tárgyaláson egyebek között azzal Több száz ember tüntetett a devizahitelek eltörléséért érvelt, hogy a THM ott van a szerződésben, és a devizaváltás költségét is tartalmazza, a felperes jogi képviselője azt hangoztatta, a bankok elrejtették az árfolyamrést a költségek között, az OTP például a válság kirobbanása után 1 százalékról 2 százalékosra növelte a marzsát. A Kúria a tárgyalást megelőzően kikérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) véleményét is a devizahitelezéssel kapcsolatban. Szász Károly, a felügyelet elnöke levelében leszögezte: a devizahitelek nem voltak jogellenes termékek. A hitelszerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, „sommás” átalakítása vagy semmissé nyilvánítása pedig az egész bankrendszert megrengetheti, akár államcsődöt is okozhat. Ha az árfolyamváltozásból származó veszteségeket a fogyasztók helyett a bankokra hárítanák, az a különféle forgatókönyvek szerint 1400-3800 milliárd forint közötti veszteséget okoznak a szektornak, ami a sajáttőke jelentős részét, vagy akár annál többet is felemésztene. Amennyiben csak az árfolyamrést iktatnák ki a szerződésekből, az is 284 milliárd forint veszteség lenne a bankszektornak, ez nagyságrendileg a végtörlesztés hatásához hasonló. ■ VG KOZELET^^^ ✓
