Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-22 / 144. szám

2013. JÚNIUS 22., SZOMBAT OLVASÓINK ÍRJAK 15 A karbantartókat építették le, ezért omlik a vakolat, bedől a kerítés Ne vágjuk, ültessük a fát! környezetvédelem Egy falusi háznál felhasználnak minden hulladékot Fizetnem kell egy romos ház után, pedig lemondtam az örökségről Hajdanán jól képzett igazga­tók, mérnökök úgy döntöt­tek: gyáraikat, intézményeiket meg akarják óvni hogy sokáig használhatók legyenek, s ezért karbantartó csoportokat hoz­tak létre. A csoportok asztalo­sokból, kőművesekbó'l, festők­ből, lakatosokból, vízvezeték szerelőkből állt, és feladatuk az épület állagának, üzem- képességének fenntartása és karbantartása volt. így a szak­emberek munkához jutottak, megélhetésük biztosítva volt. Ezzel egészen a rendszerváltá­sig nem is volt gond. 1990-től kezdődően ezeket a karbantar­tó csoportokat felszámolták, vagy lecsökkentették. Ezek a szakemberek a rendszerváltás áldozatai lettek. Ha leépítésre került sor, az intézményi kar­bantartókat, postásokat, taka­rítókat dobálták az utcára, ve­lük hajtották végre a leépítést! A munkaügyi központ regiszt­rációjában sokan szerepelnek közülük, mint munkanélküli­ek és sokan azóta sem tudnak elhelyezkedni. Ők a demokrá­cia áldozatai! foggal felmerülhet a szakszer­vezetek felelőssége? A szak- szervezetek szerintem ugyan­úgy működnek, mint a pár­tok! Érdekcsoportokat képvi­selnek! Hol volt a szakszerve­zet amikor vállalati és intéz­ményi karbantartókat dobál­tak utcára? Hol volt a szak- szervezet, miért nem védte meg a közalkalmazotti tagsá- gát? A leépített dolgozók mun­káját az ott maradt csonka lét­számmal végzik, több ember munkáját ugyanazért a pén­zért! Pl.: a lakatos szakmun­kás asztalos munkát is végez kontár szinten. Nap, mint nap hallani, hogy intézményekben kerítés dől ki, vakolat omlik le! Strandokon korlát, mennyezet szakad le, kazán robban fel! Nem kellene átgondolni a karbantartó cso­portok visszaállítását? Van egy örök igazság: diny- nyét csak szakembertől! Mert higgyék el, a karbantartás el­mulasztása nem csak ez em­berben, hanem az épületekben is súlyos károkat okoz! Eze­ket a károkat csakis az emberi gondolkodás okozta és csak az ember hozhatja helyre! HEGYI IMRE KAPOSVÁR Törődés. A közös munkában a gyerekek is megtanulják értékelni a fát A szemételhordásért egyre több pénzt kell fizetni. De nem mu­tatják meg, hogy hova is viszik a szemetet. ló lenne ezt pótolni, mint ahogyan azt is, hogy kis hazánkban mitől vannak sze­méthegyek. A szemétszállítás az önkor­mányzatokkal összefonódva működik, azaz ahol ingatlan van, ha lakják, ha nem,#fizet- ni kell. A szolgáltató cég beve­zette a kukákat a címkés zsá­kok helyett. Miért is? Mert zsá­kot kevesebbet raktak ki, hi­szen sok idősnek hetekig nincs is szemete. Vidéken az ételhul­ladék megy a jószágnak, sokan tesznek el üvegbe befőttet, a pa­pírhulladék jó gyújtósnak, a fé­met elviszik az utcákat emiatt járó fémet emberek. Ráadásul néhol van szelektív hulladékot gyűjtő edényzet is. Nálam havi egy zsák sem telne meg. Hogy lehet még szipolyozni a népet? Mindig azt tanultam, csak a munka után jár pénz - ha nem teszek ki szemetet, akkor mi­nek is fizessek? A rokonságunkban vannak fiatalok, akik sajnos évek óta külföldön dolgoznak, igen ke­ményen. Azt itthoni lakásuk, netán vidéki házuk után fizet­ni kell a szemétdijat. Hiába van külföldön állandóra bejelentve, itt akkor is tulajdonos, és ezért fizetnie kell. A számlák egyér­telműen azt bizonyítják, hogy csak az alapdíjak vannak fizet­ve. De a kukáskocsi előttük is elmegy, így hát fizetni kell. A szántóföldek mellett is elmegy, ott miért nem fizetnek? Rekla­málni nem lehet, vagy legalább is nem érdemes, mert az önkor­mányzatok a szemétszállítókra hivatkoznak, azok meg az ön- kormányzatokra. Az utak mellett rengeteg a kirakott szemét.A falunk hatá­ránál hiába szedik össze a la­kosok, és az iskolások évente, rendszeresen megáll egy-egy kocsi és kidobják belőle a sze­metet. íjo ezeket kellene bün­tetni, de erősen! A külföldiek nevetve mutatták nekem: „Bal­kán, Balkán.” Hát teszünk is érte, hogy ezt mondják rólunk. Közben pedig azt gondoljuk, hogy Európa legszebb kis ék­szerdoboza hazánk. Erre kel­lene nagyon vigyázni! Hol van az utak melletti ellenőrzés? Hol van ilyenkor a rendőrség stb? lön a hársfa virágzás! Né­mely helyen már úgy gyilkol­ják a fákat, gallyastól tépik le, hogy ügy né^ ki mintha leéget­ték volna. Hol van az útfelügye­let? Van? Miért van, akkor mi­ért nem teszi a dolgát? Somogy valamikor a kirá­lyok éléskamrája, fakitermelő helye volt. De amennyit kivág­tak elődeink, ültettek is a he­lyükbe. Most egy pár éve egy vállalkozó ügyes cég kivágta a jó fákat is, többet megnéztünk, útba se volt, több méterre él­tek az úttól a fasorok, látható­an teljesen épek voltak a belső törzsek. Kivágták az egészsé­ges fákat, de a tönköké, a gyö­kerek ott maradtak, persze sok munkával járt volna kiszedni és annyit se adnak érte mint a tűzifáért. Tehát nem rak­ták rendbe a területet, és főleg nem ültettek a helyébe, ahogy kellett volna, új fákat, megka- rózva, gondozva. Azok a faso­rok, azok a cserjék amik kétol­dalt jó messze voltak az utak- tól, védték a téli hófúvásoktól is az utakat, szépek voltak, te­le vadrózsával, vad orgonával, akácvirág illatával. Most pusz­taság van. Most télen járhatat­lanok az utak, ez kell nekünk? Én emlékszem, hogy gyerek­koromba volt egy felhívás: há­rom éven keresztül minden év­ben mindenki ültessen el egy fát, akár egyedül, akár szerve­zetten, benne voltak az iskolák is. Sokan mentek és csinálták, fát ültettek. Most miért nem le­het ezt csinálni? Nagy szükség lenne erre, hiszen fogy a fa, ha csak tüzelni vágjuk ki. A leve­gő tisztaságánál is sokat bese­gítene! MARGIT NÉNI A hónap mesterembere. Lehoczki Károly kiállítása a hónap végéig látható a kaposvári megyei könyvtárban Végső elkeseredésemben írok Önöknek, csak ez az egy re­ménységem maradt, hogy ta­lán Önök tudnak segíteni. Egy éve, hogy a férjem testvérének a fia meghalt. Alkoholista volt, tőlünk hordott ennivalót ami­kor volt ereje meg hangulata ehhez. A szomszédja felügyelt rá és értesített bennünket, ha rosszul volt. Egy nap nem talál­ta élve. Végrendeletet nem ha­gyott, hiszen nem is volt sem- müye, csak egy düledező há­za, meg a Tsz-től az anyja föld­jei után kapott pénz. A halála után bementünk a lányommal a polgármesteri hivatalba, meg­mondtuk, hogy nekünk onnan semmi nem kell. (Van még egy apai ágon rokon, az mindjárt lecsapott a földekre, a férjemét mindjárt átadtuk a Tsz-nek.) Az ügyintéző azt mondta, a má­sik fél a ház felére igényt tart, nekünk is el kell fogadni. De mi azt mondtuk, hogy nekünk nem kell. Az egy romhalmaz, nem is lehet háznak nevezni. 4,5 millió forintra becsülte lá­tatlanban, mivel szerinte nem kötelező neki eljönni megnéz­ni. Mi eddig abban a hiszem- ben voltunk, hogy lemondtunk róla és kész. Most kaptunk a Nemzeti Adó és Vámhivatal­tól egy levelet, hogy a férjem nyugdíjából letiltanak a fenn­álló tartozás, 208.323 forint fe­jében havonta 36.625 forintot. Mire fel? Egy olyan ház után, amiért még 800 ezret se akar­nak adni. Ami szerintemjnincs is felbecsülve. Most fizessek hónapig olyanért, ami egy fa­batkát sem ér? Kérem segítsenek, Önöknek a jogi tanácsai olyan megnyug­tatóak. Nagyon régóta vagyok a Somogyi Hírlap előfizetője, büszkén mondhatom, hogy az elejétől és maradok is, mert en­nél tartalmasabbat úgysem tud­nak más lapok adni. Utóirat: Nem rózsás az éle­tem. Egy autista ikerpárt neve­lek, már 10 éve, a szülők meg­haltak, a lányom orvosi műhi­ba miatt a kaposvári kórházban van, a vejem szívbeteg, nekem vastagbél daganatom van. A férjem 80 éves, agylágyulásban szenved. A vallásom tart visz- sza az öngyilkosságtól. Sírással kezdem a napot, és azzal feje­zem be. (NÉV És CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN!) IlKözösen könnyebb! I I HŰSÉGES ELŐFIZETŐINKNEK ISMÉT EGY NAGY LEHETŐSÉG! I I H\[gagSgSfg * *—■AJÁNLOSZELVENV__. I ■ • Az akció Somogy megye területén 2013. július 15-ig, illetve a készlet erejéig érvényes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents