Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-21 / 143. szám
6 BELFÖLD 2013. JÚNIUS 21., PÉNTEK HHHHHMHHHHHMMnHHnHmHHHMnHNHMBHHHHBsHHfflHMM Államosíthatják a patikákat is egy törvénymódosítás szerint tulajdonváltás Elővásárlási jogot kap az állam a patikák tulajdonjogának megvásárlására amennyiben az ott dolgozó gyógyszerész, vagy bármely patikus a vételár közlését követő 30 napon belül nem nyilatkozik arról, hogy meg akarja venni az adott üzletet. Ez egy módosító indítványnak a lényege, amelyet ahhoz a jogszabályhoz nyújtott be az EMMI, amely előírja, hogy a gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonhányadnak 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot. Az állam a tulajdonosi jogait gyakorló szervet kormány- rendeletben jelölné ki, majd három éve lenne arra, hogy pályázat útján valóban gyógyszerészt juttasson tulajdonhoz. A pályázat kiírására és lebonyolítására vonatkozó részletes szabályok megalkotására szintén a kormány kapna felhatalmazást. A gyógyszertár-tulajdonlási szabályok a 2330 Magyarországon működő patika egynegyedét érintik: 487 patikában jelenleg nem biztosított a 25 százalék, 382-ben az 50 százalékos patikusi tulajdonhányad. Csakhogy a patikusok jó része nem is akar tulajdonrészt szerezni - amint az a GKI-EKI tavasszal készült felméréséből kiderült. A tulajdonlásra rá- kényszerített gyógyszerészek 63 százaléka nem rendelkezik saját, mobilizálható tőkével, és csupán 30 százalékuk gondolja úgy, hogy az állami hitel- konstrukcióhoz hozzáférhet, de a megkérdezettek 4 százaléka akarja egyáltalán azt igénybe venni. A jogszabály-módosítás indoklása szerint azért kell az államnak részesedést szereznie a gyógyszertárban, ha arra gyógyszerész nem hajlandó, hogy így „segítsék elő a gyógyszertárak működésében a szakmai szempontok érvényesülését és a magas színvonalú gyógyszerellátást”. A korábban elfogadott szabályozás szerint egy tulajdonosnak csak négy patikája lehet. Az állami cégre azonban - egyelőre úgy tűnik - nem vonatkozik a kitétel. ■ Haiman Éva A családok hosszú távra terveznek példakép A becslések szerint több ezer ilyen cég működik Magyarországon A családi vállalkozások is megérezték a válság hatását, de - meglepetésre - ellenállóbbnak bizonyultak annak negatív következményeivel szemben, mint más cégek. Ezt az ellenállóképességüket annak köszönhetik, hogy nem a pillanatnyi haszon, hanem hosszú távú működés hajtja őket és akkor is fejlesztenek, amikor más a cég összeomlásától rettegve kivonja a tőkéjét. Kocsi Margit * 9 Becslések szerint Magyar- országon jelenleg több ezer családi vállalkozás működik. Közülük 300-ra tehető azok száma, amelyek 50 főnél többet alkalmaznak, és éves árbevételük meghaladja az 1 milliárd forintot. További 500 olyan családi vállalkozás lehet nálunk, amelyek legalább 25 embernek adnak munkát és az árbevételük több mint 300 millió forint. Azok a családi vállalkozások, amelyek tagjai az európai szövetségnek (Eu- ropean Family Businesses), a bruttó hazai termék (GDP) 9 százalékát állítják elő és a munkaerő hasonló százalékát foglalkoztatják. A 2009 novembere óta működő Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesületnek 47 tagja van, amelyek együttes árbevétele meghaladja a 275 milliárd forintot és több mint 20 ezer embert foglalkoztatnak. Az alapító Kürti Tamás elmondta, hogy azért hozták létre az egyesületet, mert a családi vállalkozásoknak szükségük volt erre az együttműködésre és segítségre utódlási nehézségeik leküzdése és a szakpolitikai esély- egyenlőség elérése érdekében. A PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég 2012-es felmérésének eredményei egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a családi vállalkozások alulértékeltek a világban. Bár nagyban és stabilan hozzájárulnak a globális gazdaság és a társadalom fejlődéséhez, nem mondható az, hogy a kormányok megfelelően támogatnák Boross Dávid már középiskolásként dolgozott édesapja és édesanyja családi vállalkozásában, ahol ma fejlesztési és kommunikációs igazgató őket az adózás vagy a finanszírozás terén. Kürti Tamás szavai összecsengtek a PwC-felmérés eredményeivel. A családi vállalkozások nálunk is hosszú távra terveznek, stabil foglalkoztatók és adófizetők, etikus működésükkel és karitatív akcióikkal jótékonyan hatnak a társadalomra, „hasznosak és boldogok akarnak lenni egyszerre”. Édesapjával és nagybátyjával, Kürti Tamás családi vállalkozásuk, a Kürt Zrt. alapítóival rendszeresen leülnek megbeszélni a dolgokat. így volt picit több mint egy évtizede is, amikor Amerikából hazatért, és az édesapja által nevelt nem családtag ügyvezetőjükkel együtt megbeszélték, hogy érdemes kialakítani családi vállalatukon belül a nagyvállalati és pénzintézeti információbiztonsági termékfejlesztésre fókuszáló üzletágat. Aztán amikor ez már jól működött és az üzletág élére megtalálta utódját is, újra a család elé állt, hogy a családi vállalkozás felelős tulajdonosa szeretne lenni. Közben pedig elkezdte keresni a hozzájuk hasonló családi vállalkozásokat, hogy létrehozzák a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesületet és elindítsák a hazai tapasztalatcserét, nemzetközi kapcsolatépítést. Kürti Tamás ma a European Family Businesses elnökségének és a Family Business NetWork International Next Generation munkacsoportjának tagja. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy az elmúlt hétvégén a szervezet 5. éves konferenciáján leköszönt a hazai egyesület alelnöki posztjáról, mert oda is megtalálta utódját, Boross Dávid, az Oázis Kertészeti Kft. fejlesztési és kommunikációs igazgatója személyében. Az egyesület új alelnöke már középiskolásként is dolgozott édesapja, Boross István és édesanyja, Borossné Héja Hedvig családi vállalkozásában. Egyszer csak azon kapta magát, hogy 6-8 munkakörbe is beletanult, marketing szakos egyetemistaként pedig elkezdte kidolgozni a cég marketingjét, majd franchise rendszerét. Ma húsz áruház működik ebben a rendszerben, közülük négy a családi vállalkozásé. Három öccse közül ketten már szintén a cégcsoportért dolgoznak, a legkisebbik még egyetemista pénzügy szakon. A szüleik felismerték a generációváltás fontosságát, családi megállapodás rögzíti ennek menetét. A válság nyomán az üzleti feltételek megváltozásával felértékelődnek a hosszú távon felelős családi vállalkozások a gazdasági és társadalmi érték- teremtésben, a náluk dolgozók képzésében, a kutatás-fejlesztésben. Számos cég áll generációváltás előtt, őket segíteni, a családi vállalkozási formát pedig népszerűsíteni kell. Boross Dávid ezért is nevezett a Példakép Pályázatra. Cégnévjegy KÜRT ZRT. elnök: Kürti Sándor árbevétel: 1,1 milliárd forint (2012) FOGLALKOZTATOTTAK: 83 fő* leányvállalatokkal OÁZIS CSOPORT ügyvezető: Boross István árbevétel: 3,2 milliárd forint (2012) FOGLALKOZTATOTTAK: 240fŐ** **A tavaszi csúcs idején több mint 300fő A kutatás-fejlesztésbe csatornáznák át a különadókat biotechnológia Tíz év alatt 354 milliárd forintot fizettek be gyógyszeripari cégek Az elmúlt tíz évben összesen 354,3 milliárd forintot fizettek be extra adók formájában a magyar költségvetésbe a gyógyszeripari cégek. A gyártói hozzájárulások folytán a gyógyszerkassza, több mint 25 százalékát ma már a hazai es nemzetközi gyógyszergyártók finanszírozzák - mondta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) elnöke. Jakab Zoltán szerint mindenképpen indokolt lenne a nemzetközi viszonylatban is magas extra adók és befizetési kötelezettségek mérséklése. Ám a cégeknek nincsenek illúzióik, ezért áthidaló javaslatként felvetették, hogy befizetéseiket legalább részben csökkenthessék a cégek a kutatás-fejlesztési célokra fordított kiadásaikkal. Az egyesület azt is elképzelhetőnek tartaná, ha az extra adók és hozzájárulások mondjuk, egy Élettudományi Innovációs Alapba kerülnének, amelynek forrásait pályázati alapon lehet szétosztani a magyarországi élettudományi K+F-tevé- kenységgel foglalkozó kis- és középvállalatok között. Az alap kedvezményezettje lehetne minden olyan kkv, melynek tevékenységi köre ipari keretek között alkalmazható gyógyszeripari vagy biotechnológiai alapkutatásra irányul. Ezen belül kiemelt figyelmet kaphatnáGyógyszergyártói befizetések alakulása (milliárd forint) 80 FORRÁS: IGYE nak a tanszékek és a köréjük, illetve a kutatóintézetek köré szerveződő spin-off cégek. Az Alap segítségével hosz- szú távon a magyar ipar - mint molekulatesztelő es beszállító - érdemi részt vállalhatna az innovatív nemzetközi egészségiparban. Az ötletgazdák szerint ez komoly előrelépést jelentene a hazai szakemberképzésben, hozzájárulna a már képzett kutatók, orvosok, gyógyszerészek itthon tartásához, és jelentősen növelhetné a hazai K+F-tevé- kenységben, illetve a biotechnológiai területen a kockázati tőkebefektetések volumenét. Az egyesület tagvállalatai szerint mindez különösen fontos most, amikor Magyarországot még jegyzik a nemzetközi élettudományi kutatások terén, de hazánk, különösen a klinikai vizsgálatok szempontjából, kezdi elveszíteni vonzerejét es versenyelőnyét. „Aligha lehetnek illúzióink: ugyanazok a cégek költik el a kutatás-fejlesztési folyamat elején a forrásokat, amelyek majdan készítményeik eladásából szeretnék befektetésüket megterülve látni, új kutatásaikat finanszírozni” - jelezte Jakab Zoltán. Hozzátette: a világ gyógyszeriparában már régen nem a gyártókapacitások, hanem az alapkutatások és klinikai vizsgálatok jelentik az igazi értéket. ■ H. É.
