Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-21 / 143. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP , 2013. JÚNIUS 21., PÉNTEK Az eltűnő fehér balatoni hajó nyomában találkozások Illyés, Keresztúri, Szabó Lőrinc, Egry József mellett a siófoki iskolásokat is vendégül látta Lipták Gábor, a Balaton tudósa, író, kultúrtörténész könyvet dedikál balatonfüredi dolgozószobájában Liptákéknál többször megfor­dultam, főleg ősszel. Előtte levél­ben bejelentkeztem és így utána nyugodtan, egy-két órát zavaró körülmények nélkül beszélget­hettünk. Nevét a rádióban hal­lottam először, és akkoriban na­gyon érdekesnek találtam „szak­szerű” hazaszeretettel átitatott feldolgozásait. (Később azonban rá kellett jönnöm, hogy hihetet­len sok pontatlanság rejtezik a sorok között). Később megvásároltam szin­te valamennyi kötetét: az Arany­tűd, Regélő Dunántúl, Délibáb, Vallomások a Balatonról, Ami­ről a vizek beszélnek, Sárkány­fészek... A magyar történelmi, irodalmi emlékhelyekhez fűző­dő regék, mondák és történetek irodalmi feldolgozásai akkori­ban szinte minden vasárnap az ebéd utáni órákban megszólal­tak a Petőfi rádióban. Végtére majd minden évben kikötöttem vagy Zákonyi Feri bátyáméknál, vagy Liptákéknál. Akkor már a siófoki könyvtár­ban dolgoztam, és az az ötletem támadt, hogy átmehetnénk-e fel­ső tagozatos iskolásokkal a tan­év elején. Gabus bácsi és a fele­ség Pulcsika is nagyon örült az ötletnek, különösen mikor közöl­tem, hogy egyik író barátomat, Szapudi Andrást is „elcsalom”, mivel az ő fia is ab­ba az osztályba járt, és a kirándulás pub­licitást is kap a So­mogyi Néplapban. A legkorábbi hajónál gyülekeztünk a parton, Bandi hozta A szél torkában című fris­sen megjelent kötetét. Füredre érve névsorolvasás, majd megcéloztuk az első kis­kocsmát a Kerek templom után. Lépcsőn fölkászálódva a pult­nál vettünk pár jó igazi „füredi nagyfröccsöt”. A Kiserdő fái rőt színekbe öltöztek, a polygonum fehér virágfürtjei a kerítésen, így érkeztünk a Petőfi Sándor utcai nyitott kapuhoz, míg távo­labb a Tamás-hegyen szinte lán­golva égtek a szömörcebokrok. A veranda teraszán vártak már bennünket: Gabus, Pulcsika és Melinda, a házaspár rokona. Dzsungelben álló épület az egykori Gyapay-kúria, vagy­is a Lipták-ház. A kert emlék­fái ott sorakoztak, és Pulcsi né­ni már megérkezésünkkor bota­nikai- és kulturális-históriai elő­adást rögtönzött. - Ezt a körtefát Keresztury Dezső ültette, míg a szép sudár cseresznyét Egry Jó­zsef, Szabó Lőrinc nyírfát, Illyés Gyula tihanyi kertjéből hozta a cseresznyefa csijatagot... Olyan görbe, „mint a magyar gerinc” - emlegette gyakran csúfolódva... Sok emléket őriznek itt a fák és a falak, vitát és baráti szót egy­aránt. Van itt ginko biloba is, a kínaiak szent fája, és olajfa is, amit mi Siófokon „szőrösmacs­kának” neveztünk, s otthon a Balaton partot júniusban mámo- rító illattal árasztotta el. Piroska néni mutatta be a gye­rekeknek a Lipták-villát, ottho­nukat, mely az 1880-as évek­ben épült. A házban az 1940-es évek végétől kezdve Gabus bácsi­val közel négy évtizeden át iro­dalmi szalont vezettek, a meg­hívott írók, képzőművészek, ér­telmiségiek gyakran hetekig vendégeskedtek a vülában. Gá­bor bácsi a Balaton-vidék iroda­lomtörténeti, művelődéstörténe­ti hagyományainak feldolgozá­sával is foglalkozott. Szinte egy­más szavába vágva nagyon örül­tek a vidám érdeklődő társaság­nak. Úgy emlékszem, üdvrival­gás, ének és beszéd is volt. Szép idők voltak... Lipták Gábor Budapesten járt középiskolába, majd ugyan­itt végzett a köz­gazdaságtudomá­nyi egyetemen. Dol­gozott adminisztra­tív munkakörben, a kereskedelemben és a mezőgazdasági iparban. Az 50-es évek elejétől mint új­ságíró publikált a Pesti Napló­ban, a Magyar Nemzetben és a Népszavában. 1957-től a Veszp­rémi Szemle szerkesztője lett. - Gyermekkorában költő szeretett volna lenni, és első próbálkozá­sai Arany János Toldijának min­tájára szálkás betűivel írt versei most is megvannak fönt a padlá­son. - árulta el a feleség Piroska néni. - Egy- egy írásához szinte könyvtárnyi anyagot olvas ösz- sze, s az egyes szereplők általá­ban családtagok, barátok, Isme­rősök közül kerülnek ki. Közüle- tek is valakik szerepelni fognak a legközelebbi könyvben. A gyerekek pogácsát és apró­süteményt kaptak, míg mi fel­nőttek Melinda néni által készí­tett lángost és a híres zöld má­zas kancsóból fehérbort, a po­harakat sorra-rendre töltötte te­li Gabus bácsi, s Bandi is egy­re emelkedettebb hangon emle­gette ifjúságának helyszíneit és mestereit: Sopronban Csatkai Endrét, Pannonhalmán anyai nagybátyját, Bánhegyi Jób mű­vészettörténészt, aki Spanyolor­szágban érettségire készítette fel Habsburg Ottót, de szó esett Mécs Lászlóról, Harsányi La­josról, Weöres Sándorról, akit Szombathelyen Szapudi egyik rokona buktatott meg matema­tikából. Egyébként Jób bácsi nő­írókról írott könyvét még Rad­nóti Miklós is forrásmunkának használta Szegeden. Bandi be­szélt édesapjáról, Szapudi Le­LIPTÁK GÁBOR (1912-1985) író, kultúrtörténész száz éve szüle­tett. Bár a Balaton másik part­ján Balatonfüreden élt, gyak­ran megfordult Somogybán is. AzAranyhíd című monda- és legenda feldolgozásokat tartal­mazó kötetében ötSomogyhoz kötődő történetet adott közre. A véres nyíl - A pogány ma­gyarság vezéréről, Somogyság királyáról, Koppány vereségéről szól. andler Istvánról, aki Rudnay Gyula egyik legtehetségesebb tanítványa volt, és mártírhalált halt... Elmondta, hogy első ver­seit még Bölöni György jelentet­te meg az Élet és Irodalomban. Egymást követték a történetek. Én egyik alkalommal itt talál­koztam Berda Józseffel, az utolsó legendás vándorköltővel.... Szabó Lőrinc először 1950. október 4-én járt Liptákéknál, majd több alkalommal vissza­tért. Itt öntötte végső formába az Illyéséknél írt, Huszonhato­dik év verseit, s műfordítása­in is dolgozott. Halála is rész­ben Balatonfüredhez kapcso­lódott. 1957. szeptember ele­szamárkő - A Zamárdi határá­ban talált Szamárkő (pogány papok áldozati oltára volt, állí­tólag) legendáit dolgozza fel A SZIGLIGETI LEÁNYRABLÁS - Siófok kikötőjében ezer emberre való hajójuk volt a törököknek. Innen indul a történet. AKIT NEM FOG A GOLYÓ... - A so­mogyi betyárvilág elevenedik meg. A VÍZEN JÁRÓ EMBER - Noszlopy Gáspár átkelése a Balatonon. jén Szabó Lőrinc a Szívkórház­ba került súlyos betegen, majd egy hét után Budapestre vitték, ahol október 3-án meghalt. Hor­váth Boldizsár a Szent János Kór­ház ortopéd professzora, aki Bu­dapestről jött le hétvégenként - most Örvényesen alussza örök álmát - , az Addio III. tulajdo­nosa volt. Illyés Gyula nagyon tisztelte és szerette, Takáts Gyu­la is gyakran megfordult az Ad­dio III. fedélzetén. A Lipták há­zaspár szervezte Horváth Boldi­zsár orvosprofesszor kapitány­ságával vezetett irodalmi vitor­lástúrákat. A társaság tagjai kö­zött volt még évekig a hajóskapi­tányon és Liptákékon kívül Ég­Dedikált szerzőnknek A kancsókkal egyre többször fordulta házigazda rokona, Melinda néni, már nem egyet, hanem kettőt hozott. Előkerül­tek a könyvek is. Az egyikbe ez a dedikálás került: „Matyikó Sebestyén Józsefnek fiatal köl­tőnknek, abban a reményben, hogy a következő kötetben már Ő is szerepel, igaz szeretettel megértő és lelkes kultúrmunká- jáért. Lipták Gábor, Balatonfü- red, 1979. IX. 10." ry József, akinek badacsonyi há­za gyakran a vitorlásutak célál­lomása, valamint Szabó Lőrinc, Örkény István, Keresztury De­zső, Bernáth Aurél, később Ily- lyés Gyuláék, Borsos Miklósék, Déry Tiborék.- A magyar tájakhoz és tör­ténelmi emlékekhez fűződő re­ge- és monda feldolgozásaim­mal egy régi műfajt keltettem új életre - vette át a szót Gabus bá­csi. - „Munkám célja nem a ha­lott történelmi anyag feltámasz­tása, múltunk eleven hagyomá­nyainak olvasmányos, érdekes formában történő megírása és népszerűsítése. Olvasóimat hon­ismeretre, műemlékeink megbe­csülésére, az ország szép tájai­nak megkedvelésére, a jó érte­lemben vett hazaszeretetre sze­retném buzdítani.” Lassan elbúcsúztunk, szede- lőzködtünk. Közben a gyerekek megrökönyödésünkre és ijedt­ségünkre nyomtalanul eltűntek. Mi is elindultunk a hajóállomás­ra, de betértünk a Jókai-villával szemközti talponállóba, melyet a helybeliek egyszerűen csak hat­lépcsősként emlegettek. Népsze­rű szomjoltó volt a fürdőtelepen. Azon a szeptemberi napon szin­te röpült az idő, ám a kiskocsmá­ban mintha megállt volna. Be­lefeledkeztünk a zamatos fröcs- csökbe, az irodalmi kirándulás­ra kalauzolt gyerekekről felelőt­lenül megfeledkeztünk. Mire a közeli hajóállomásra értünk, a gondjainkra bízott diákoknak hűlt helyük volt... Már elindult a hajó az osztállyal, a távolból kó- pésan, huncut mozdulatokkal integettek nekünk, a szégyen­szemre lemaradt, kapatos cice- ronéknak. szapudi Bandival a bortól és a kései lelkiismeret-furdalástól pap­rikapiros arccal, földbegyökere­zett lábbal lézengtünk a parton, a kikötőbakok mentén. Bandi csak­nem beugrott a vízbe, hogy a fe­hér hajó után ússzon. Emlék­szem, próbáltuk egymást nyug­tatgatni, hogy hál’Istennek, a gye­rekek épségben vannak. Ha zse­bünkben akkoriban már ott lapul a mobiltelefon, talán nem hábo- rog annyira a lelkünk, de ez a fe­lejthetetlen nap még a régi, fiatal, boldog és reményekkel teli évek egyike volt Emléke itt maradt az időben. matyikó Sebestyén JÓZSEF KÖLTŐ, NYUGALMAZOTT MÚZEUM IGAZGATÓ ■ Olvasóit az or­szág szép tájai­nak megkedvelé­sére buzdította Öt Somogyhóz kötődő történet az Aranyhídban Tolvajt és trükkös rendszámhamisítót fogtak a rendőrök bűneset A marcali rendőrök szerdán ellenőriztek egy sofőrt. A balatonkeresztúri K. Csabá­ról kiderült, forgalomból kivont személygépkocsijára egy másik - saját használatában lévő au­tóhoz tartozó - rendszámtáblát rakott fel. A 33 éves férfit előál­lították a rendőrkapitányságra. A férfi beismerte a tettét, ellen egyedi azonosító jel meghami­sítása miatt indítottak eljárást. A barcsi rendőröktől kértek segítséget egy helyi áruházból, ahol egy nőt tetten értek lopás közben: a barcsi I. Mária ital­port, tarhonyát és jégkrémet próbált lopni. A nő ezt elismer­te, a rendőrök helyszíni bírsá­got szabtak ki. ■ Fejek. Ezzel a címmel nyílt fotókiállítás a Kormányhivatal Galériájában. Ország László képzőművész alkotásai bevallása szerint megtalált képek. Többségükben út menti keresztek szoborarcai: Jézus és Mária ábrázolásai Képvilágom. Ezzel a címmel nyílt kiállítás a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban. Tápai Anna alkotásai a festő különleges világát tárják fel: el­lesett pillanatokat, amelyek talán a színek hatására általában vidámak Uj igazgatót választottak a Krúdy élére oktatás Dergecz Istvánná lesz augusztus 1-től öt évig a somo­gyi TISZK siófoki Krúdy kö­zépiskolájának igazgatója. Ér­deklődésünkre Szamosi Ló­ránt TISZK-főigazgató azt mond­ta: két pályázat érkezett, a má­sik jelölt budapesti volt. - Kor­rekt, színvonalas pályamunkák voltak, s a TISZK igazgatótaná­csa nagy többséggel az előzetes véleményeket is figyelembe véve a Krúdy eddigi szakmai igazga­tóhelyettesére voksolt. Megbízá­sát már megkapta, a kinevezés azonban a munkáltató Klebels- berg Intézményfenntartó Köz­pont feladata. Dergecz Istvánná 1979 óta tanít a legnagyobb sió­foki középiskolában. ■ F. I. t t

Next

/
Thumbnails
Contents