Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-17 / 139. szám
HÍRSÁV Bajnai: kellenek a párt nélküliek is bajnai gordon szerint a párt nélküli szavazók megnyerése szükséges az ellenzék választási győzelméhez, ehhez pedig az kell, hogy garanciát adjanak nekik: 2014 után korszakváltást hajtanak végre. Bajnai Gordon az MSZP-vel a héten megkezdődő tárgyalásokról szólva hangsúlyozta: kormányfőként jól együtt tudott dolgozni a szocialista párttal, amely akkor a személyes ambíciók elé helyezte az ország érdekét. „Miért ne lennénk képesek ugyanerre most a kormányváltás, vagyis az ország érdekében?” - tette fel a kérdést. ■ MTI Hoffmann Rózsa elégedett a tanévvel hoffmann rózsa alapvetően elégedett a most záruló tanévvel, az új köznevelési törvényhez kapcsolódó legtöbb fontos jogszabály elkészült - hangzott el a köznevelési államtitkár MTI-nek adott interjújában. Közölte: az átlagosan 40 százalékos fizetés- emelést hozó pedagógusm életpályamodell szeptemberi indulására egyre javuló esélyeket lát. Hogy valóban elindul-e, arra három-négy hét múlva adható egyértelmű válasz. Emlékeztetett rá: a diákok, pedagógusok tízezrei semmit sem vettek észre abból, hogy az iskolák fenntartása az önkormányzatoktól az államhoz került. ■ MTI Bírósághoz fordulnak a bírságolt képviselők JOGSZERŰTLENNEK TARTJÁK megbírságolásukat, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a Párbeszéd Magyarországért (PM) független parlamenti képviselői. Szabó Rebekát és Dorosz Dávidot korábban 70-70 ezer forintra büntették az Országgyűlés rendjének megzavarásáért, miután egy Itt Nemzeti Dohánymaffia feliratú molinót mutattak fel a trafiktörvény módosításakor. Tegnapi sajtótájékoztatójukon Szabó Rebeka azt mondta: Kövér László házelnök megpróbálja elhallgattatni az ellenzéket. ■ MTI Egyesült három ukrán ellenzéki párt PÁRTKONGRESSZUSON EGYESÜLT szombaton Kijevben három ellenzéki párt: a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató Haza pártba beleolvadt az Arsze- nyij Jacenyuk vezette Változások Frontja (Front Zmin) és a Reformok és Rend nevű párt. A rendezvényt Kijev egyik központi terén tartották. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a pártok egyesülését, és újraválasztották a Haza párt elnökének Timosenkót, első helyettesnek pedig Olekszandr Turcsi- novot. ■ MTI Életekbe kerülhet a késés onkológia Az utolsó pillanatban használjuk fel az uniós forrásokat Az export húzta az ipari termelést áprilisban Évekkel ezelőtt hozzákezdhettek volna, de csak az idén írták ki az onkológiai centrumok fejlesztési pályázatát. A késlekedés is közrejátszik abban, évente több ezer esetben késve kezdődik meg a kezelés. Haiman Éva Borúsan látja a hazai rákgyógyítás helyzetét a lakosság. A CIG Pannónia Életbiztosító felmérése szerint a magyarok fele szerint akár 2-3 hónap is eltelhet a diagnózis felállításától, mire a daganatos beteg kezelését megkezdik, holott a daganatos betegségeknél a terápiák hatékonysága szempontjából az a legfontosabb, a rosszindulatú elváltozásokat minél korábbi stádiumban ismerjék fel. Az Országos Onkológiai Intézet igazgatója szerint csak szélsőséges esetekben fordulhat elő, hogy a diagnosztizált rákbeteg kezelése két-három hónap múlva kezdődik meg. „Nálunk maximum két héten belül diagnózishoz jut a beteg, és onnantól kezdve két- három héten belül megkezdődik a kezelése” - mondja Kásler Miklós, hozzátéve, hogy ennek az az ára, hogy az intézet két műszakban dolgozik, így gyakorlatilag nincs várólista. A professzor sem tagadja ugyanakkor, hogy ez nem mindenütt van így az országban. Ennek sok oka van. Az egyik, hogy bár az egyes betegségek kezelésének protokollja kimondja, ha az adott intézményben nincsenek meg a beteg teljes körű gyógyításához szükséges feltételek, akkor a pácienst el kell küldeni oda, ahol ez rendelkezésre áll, ez a valóságban nem így van. Ehelyett az egyik kórházban megcsinálják a CT-t, majd elküldik a beteget máshová molekuláris Lépések sora A most kezdődő fejlesztéseken kívül két konzorciális projekt is megvalósítás alatt áll. A közép-dunántúli régióban új regionális centrum épül veszprémi központtal, a másik az észak-magyarországi régió onkológiai ellátásának fejlesztését szolgálja miskolci központtal, itt már működő centrum továbbfejlesztése folyik. A két projektpatológiára, egy harmadik helyen elvégzik a PET-CT vizsgálatot, majd megoperálják, és egy negyedik helyen besugarazzák. Az összes szükséges vizsgálat elvégzése akkor is időbe telik, ha egy helyen végzik el azokat, így pedig még több időt veszít a beteg. Különösen, hogy számos intézmény küzd szakemberhiánnyal, különösen a sugárterápiában és a molekuláris patológiában - mondja Kásler Miklós. Ezért is fontos az onkológiai ellátás centralizálása. Mint a professzortól megtudtuk, a szakma 2004 decemberében készítette el a legelső konkrét javaslatát az onkológiai hálózat re összesen 4 milliárd forint EU-forrást ítéltek meg. AZ országos Onkológiai Intézetben az elmúlt években hatmilliárd forintból új ambulanciákat, műtőket alakítottak ki, és több új eszközt is vásároltak. A fővárosban az Uzsoki Utcai Kórházban - itt működik a Fővárosi On- koradiológiai Központ - szintén megújul az onkológia. kialakítására, ám azon túl, hogy azt évente átíratták velük, nem történt semmi. Csaknem tízéves késedelemmel, idén januárban írták ki a tízmilliárd forintos összköltségvetésű uniós pályázatot az onkológia centrumok fejlesztésére, így Szegeden, Pécsett, Debrecenben és Szombathelyen a már meglévő onkológiai és sugárterápiás tanszékek valódi centrumokká alakulhatnak. Az országos intézet és a regionális centrumok mellett minden megyei kórházban van egy klinikai onkológiai osztály, ezek egy részében a sugárterápia szintén elérhető. Ezek közül tíz vidéki, sugárterápiával is rendelkező onkológiai osztály pályázhatja meg onkológiai eszközparkjának cseréjét a meghívásos kiíráson. A fejlesztések nyomán bizonyosan hamarabb jutnak majd a betegek pontos diagnózishoz, és jelentősen rövidülhet az idő a kezelés megkezdéséig is - bizakodik a professzor, aki kérdésünkre úgy fogalmazott: „napnál is világosabb”, hogy az onkológiai hálózat fejlesztésének elhúzódása miatt évente több ezer esetben késve születik meg a diagnózis, illetve kezdődik meg a kezelés. Adatok Az ipari termelés 5,3 százalékkal nőtt áprilisban az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH. A részletes adatok szerint a munkanaphatástól megtisztított index 2,3 százalékkal emelkedett, márciushoz képest pedig 1,2 százalékkal bővült az ipari termelés. Úgy tűnik, hogy az export az ipar húzóereje. Áprilisban 14,2 százalékkal emelkedett az ipari export, amit a járműgyártás felpörgése okozott. A feldolgozó- ipar másik jelentős ágazata, az elektronikai termékek exportja is több mint 7 százalékkal nőtt, de ezt nagyrészt a rendkívül gyenge tavalyi adat okozta. Az ipar belföldi értékesítése tovább csökkent, ami nem túlságosan bíztató a hazai folyamatok kapcsán, ugyanakkor kedvező, hogy exportértékesítés trendje javulást mutat az elmúlt hónapokban. A további bővülést segítheti, hogy az év negyedik hónapjában a feldolgozóipari ágazatok új rendelése 10,2 százalékkal emelkedett. Az új exportrendelések 11,1, a belföldi megrendelések pedig 4,5 százalékkal nőttek. Az összes rendelés majdnem 10 százalékkal magasabb a tavalyinál. Az ipari termelés az év első négy hónapjában az áprilisi adattal együtt is 1,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Elemzők szerint azonban néhány hónapon belül pozitívba fordulhat. Az ipari termelésnek további lökést adhat az Audi új gyáregységének termelésbe állása. ■ VG Módosítások az Európai Bizottság kérésére javaslatok Európai bírósági döntés helyett váratlan helyzetben lehetne adót kivetni a kormány szerint Az Európai Bizottság összességében üdvözli azokat az eddigi magyar kormányzati válaszokat, amelyeket a negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatos brüsszeli aggályokra adtak - mondta pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján Olivier Bailly szóvivő. Közölte, hogy két kérdésben az eddigi válaszok alapján bízni lehet az ügy rendeződésében, a harmadikban pedig további konzultációkat kívánnak folytatni a magyar kormánnyal. Varga Mihály pénteken nyújtotta be a gazdasági stabilitásról szóló törvény módosító javaslatát. E szerint, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az államot terhelő jelentős közvetlen kiadási kötelezettség fellépése esetén a kormány felhatalmazást kapna különféle intézkedések megtételére. Brüsszel korábban azt kifogásolta, hogy az alaptörvényben a váratlan fizetési kötelezettséget valamilyen bírósági (elsősorban európai bírósági) döntéssel hozták összefüggésbe. A módosítás október elsején lépne hatályba. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a múlt héten jelentette be, hogy benyújtották az ötödik alkotmánymódosítást, amely a másik kifogásolt pontot, a bírósági ügyek áthelyezését Orbán Viktor lehetővé tevő passzus megsemmisítésére irányul. Mivel ezt korábban az eltérő terheltséggel indokolták, egyben javaslatokat terjesztettek be a bírósági állomány bővítésére is. A harmadik kérdés, a politikai reklámok korlátozásának témakörével kapcsolatban a magyar kormány nem kíván módosítani a hazai szabályozáson. Olivier Bailly ugyanakkor azt hangsúlyozta: „technikai szinten” (vagyis kormánytagnál alacsonyabb beosztású tisztségviselők között) építő szellemű vitát folytatnak a magyar féllel, és az elmúlt napokban is tartottak ilyen megbeszéléseket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken reggel arról beszélt: nem lenne szükséges az Európai Bizottság által kért ötödik alkotmánymódosítás, ám mivel Magyarország sok fronton vív „szabadságküzdelmeket” ezért engedményeket kell tenni, és a kormány úgy döntött, „bár csikorog a fogunk", olyan igényeknek is enged, amelyek sértik a magyar szuverenitást, és amelyekben a másik félnek tartalmilag nincs igaza. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ha pénteken az ország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, figyelembe véve a javuló növekedési kilátásokat, az a kormánynak nagyobb költségvetési mozgásteret jelenthet. ■ KOZELET^—
