Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-15 / 138. szám

2013. JÚNIUS 15., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 Nem zárták ki a három megyét a szövetségből Pálmajorban végleg kicsengettek vakáció Több tízezer somogyi diák számára kezdődik meg hétfőn a nyári szünet ► Folytatás az 1. oldalról ► Folytatás az 1. oldalról Gál Lajos, Gyenesdiás polgár- mestere a tó szabályozási szint­jének 120-125 centiméter kö­zé emelése mellett a Keszthe­lyi-öböl kotrásának szükséges­ségére hívta fel a figyelmet (is­mert, hogy a vízügy ugyan leg­utóbb 121 centinél zárta el a Sió-zsilipet, hivatalosan tovább­ra is 110 centi a felső szabályo­zási szint maximuma, a tó átla­gos vízállása pedig jelenleg 119 centiméter). Huszár Zoltán, a szövetség kistelepülések érde­keit képviselő alelnöke, Örvé­nyes polgármestere beszámolt egy több mint harminc telepü­lés megkérdezésével elvégzett felmérésének eredményéről. Kö­zölte: a hétszáz lakosúnál ki­sebb falvaknak nincs pénzügyi fedezetük elhanyagolt strandjuk rendbetételére, ezért a Balatoni Szövetség segítségével közösen pályázhatnának célzott támoga­tásra és a strandok kotrására. Az elnökség egyhangúlag el­fogadta Bóka István balatonfü­redi polgármester javaslatát, hogy a tagdíjat régóta nem fize­tő három balatoni megye éves hozzájárulásának a mértékét a korábbi 800 ezer forint helyett 30 ezer forintban állapítsák meg, de ne zárják ki őket a tag­ságukból. Indoklása szerint a szervezetnek nem érdeke, hogy a megyék ne legyenek tagjai, mivel a 2014-2020-as uniós költ­ségvetési periódusban több tíz- milliárd forintnyi fejlesztési for­rással jendelkezhetnek. A szer­vezet ugyanakkor a tagdíj nem­fizetése miatt Marcalit kizárta soraiból. A szúnyoggyérítésről szóló beszámolóban elhangzott: a Balatonnál eddig elvégzett ké­miai és biológiai irtások hatás­foka jó volt, bőven nyolcvan szá­zalék felett alakult minden érin­tett településen. Idén százmillió forint jut a szúnyogirtásra. ■ F. I. Utolsó óra, utolsó nap, nem fog a kréta, nem fog az agy - ugrik be a butuska mondóka alsó tagozatos koromból, a nyolcvanas évek ele­jéről, Uletve a szünidőt megelőző utolsó tanítási nap jelentő őrjön­géssel kísért óráiról, amikor is már reggel azon ment a harc, ki írja fel - persze minél cirádásabb betűvel - a V-t az AKÁCIÓ! elé. Valami ilyesmit várunk a pál- majori iskolában is, ám zsivaj helyett a Himnusz hangjaira lé­pünk be az épületbe. A nagyba­jomi iskolához tartozó, össze­vont alsó tagozatos intézmény­ben ugyanis éppen főpróbát tar­tanak a gyerekek a kora délutá­ni évzáróra. Már átalakították az egyetlen tantermet, a padokat át- hordták az aprócska tornaszobá­ba, a székek szép sorokban vár­ják a szülőket, nagyszülőket, na­gyobb testvéreket. Akik közül so­kan ugyanebben az épületben ta­nulták meg a betűvetés és -olva­sás alapjait, sőt, 1961-ig még a teljes általános iskolát itt járhat­ták ki, azóta viszont csak alsó ta­gozat működik a faluban. Öt év­vel ezelőttig önálló keretek kö­zött, 2008 óta pedig a nagybajo­mi iskola tagintézményeként. Jö­vőre viszont már nem kell évzá­ró műsorra gyakorolnia a gyere­keknek, sőt, évnyitó beszéd sem lesz, ugyanis - bár hivatalos pa­pír még nem érkezett róla, de in­formálisan már műiden potentát megerősítette - a tanév végével végleg bezár az iskola.- Nem örülök neki, két gyere­kem is odajár - mondja a frissen kaszált fűvel megpakolt kordé előtt ácsorgó lovat egrecíroztat- va Orsós Ferenc. - Vagy három? - bizonytalanodik el, s egy pilla­natra még abba is belezavarodik, hét vagy nyolc gyerkőc várja-e otthon. - Kettő - dönti el végül az önvitát, azután a régi időkről kezd mesélni, a hetvenes évek­Az iskolában az utolsó évzáróra készülnek. A falusiak -mint Orsós Ferenc - nem örülnek az iskolabezárásnak ről, amikor még nem volt Uyen modem az épület mint most, hi­szen olajkályhával fűtöttek telen­te és a vécé is az udvaroh volt. Utóbbit még öt évvel ezelőtt, az évnyitón is láttuk, hatalmas re­tesz zárta az ajtaját, a fűtést pe­dig ezek szerint modernizálták, hiszen már cserépkályha adja a meleget, ha szükség van rá...- Margit néni és egy-egy ügye­sebb negyedikes fiú fűtöttek - jegyzi meg Törő Krisztina tagin­tézmény-vezető, s erre Orsós Fe­ri azonnal jelentkezik, ő bizony rendszeresen ügyködött a kály­hánál. Feri az egyike annak a négy hatodikosnak, akik jövő­re mindenképpen Nagybajomba jártak volna, hiszen befejezték az alsó tagozátot, a két-két máso­dikos és harmadikos, valamint a hét elsős viszont elvileg ma­radt volna. Gyakorlatban azon­ban azok a szülők, akiknek na­gyobb gyerekük amúgy is a kö­zeli város iskolájába jár, jelezték, Nagybajomba viszik a kicsiket is. így aztán kilencen maradnának csak Pálmajorban, ennyi gyere­kért viszont már nem tart fenn senki egy tagiskolát. Melybe né­hány éve még több mint harmin­cán jártak - 36 volt a csúcs, kü­lön hivatalos engedéllyel -, aztán megcsappant a létszám. Őt éve, amikor tagiskolává vált az intéz­mény, már felmerült egyszer a bezárása, ám a kaposvári Pécsi utcai iskola kapcsán kirobbant szegregációs vitának köszönhe­tően, végül megmaradtak. A faluban az évzáróra készül­ve virágcsokrokkal ballagó szü­lők között megoszlanak a véle­mények, mit is jelent, hogy meg­szűnik az oktatás Pálmajorban, egy részük szerint jobb feltételek között tanulhatnak majd a gye­rekek, a másik oldal viszont ép­pen a helybeli családias körülmé­nyekre, a kiscsoportos foglalko­zásokra, s az iskola közelségére hivatkozik, amikor kérdezzük.- Azt mondták, nem volt meg­felelő a környezet a gyerekeknek - tárja szét a kezét Orsós Ibolya, akinek most nem jár gyereke az iskolába: a nagyobbak már felső­sök, a kicsik még ovisok.- Itt tényleg nem volt digitá­lis tábla, mint Nagybajomban - ismeri el Törő Krisztina, aki a néhány sajátos nevelési igényű gyerek kedvéért a gyógypedagó­gia szakot is elvégezte -, viszont lehetett nevelni, értékrendre ta­nítani, olvasni-ími megtanítani őket. Az új osztályaikban nem lesznek korkülönbségek, viszont a nagyok nem is segítenek majd a kicsiknek, amire nálunk napi szinten lehetett számítani. A gyerekek érezhetően menné­nek is, de maradnának is. A bajo­mi iskolától új barátokat várnak, akiknek oda jár idősebb testvére, lelkesen mesél társainak, mi vár majd rájuk. A maradás mellett vi­szont az összetartó közösség szól, no és a biztonságtudat, a tanítók ismerete: láthatóan nehezen sza­kadnak el Törő Krisztinától és Lóth Nórától. Akik az utolsó nap­ra komoly műsort állítottak össze, hogy méltóképpen elköszönjenek a tanévtől és az iskolától.- Én az iskolától varázslatot vártam. Úgy képzeltem, hogy egy mesebeli várban varázsolni tanít egy okos varázsló - szavalja Bog­dán Szüveszter, amikor elköszö­nünk, s folytatódik a főpróba. Mi­előtt becsukjuk magunk mögött az ajtót, még elcsípjük Osvát Er­zsébet Varázslat történt című ver­sének végét: - És mégis, mégis­csak varázslat marad az a régi, el­ső, szép iskolanap... ■ Vas András Konferencia: új tartalmat kap a Balaton ► Folytatás az 1. oldalról A konferencián számos nívós előadás között Varga György víz­gazdálkodási referens arról be­szélt: a tóról 1921 óta vannak mérések. A csaknem évszázados adatsorban a 80-as évektől sű­rűsödött meg az aszályos évek száma A 2000-2004 közötti szá­raz időszakban egy évnyi csa­padék veszett el, és ez 23 centis rekord alacsony szintet hozott. Az éves vízháztartás-egyenleg az elmúlt 12 évben hétszer volt negatív, ami figyelmeztető jel, mondta a szakember, mert a szá­mok azt mutatják, csökken a tó vízcsere-aktivitása. A 21. szá­zadban - csak nagy bizonytalan­sággal jósolhatóan - három fo­kos globális hőmérséklet-emel­kedés valószínű, ami a vízgyűj­tőterületen 3-3,5 fokos növeke­dési átlagot vetít előre. Az évsza­kok is változnak: csapadékosabb telek-tavaszok mellett száraz nyarakat prognosztizál a modell, amely szerint 2050-től csökken jól láthatóan az éves vízmennyi­ség a gyűjtőterületen. Az üdülő- tó-funkció változatlan szabályo­zás mellett nem tartható. ■ B. T. Balatonkeresztúr: fejlesztések a Közbiztonságért rendőrőrs Rendőrőrsöt ava­tott Balatonkeresztúron Takács Tibor rendőr dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitány bűnügyi helyettese. Elmond­ta: a balatonkeresztúri rendőr­őrs tíz településen, csaknem tízezer ember biztonságának egyik alappillére - a polgárőr és tűzoltó egyesülettel együtt­működve. A hivatásos és ön­kéntes szervezetek együttmű­ködését emelte ki Horváth Je­nő tűzoltó ezredes, megyei ka­tasztrófavédelmi igazgató is. Piros Attila rendőr dandártá­bornok, megyei rendőrfőkapi­tány az összefogással megvaló­sult fejlesztés jelentőségéről be­szélt, s előrevetítette az újabb rendőrök érkezését is a nyári idegenforgalmi szezonban. Ko­vács József polgármester azt mondta: több mint 27 millió 700 ezer forintot költöttek a fej­lesztésekre, melyben 44 száza­lékos önerőt vállalt az önkor­mányzat. A közbiztonság növe­lését szolgálja a rendőrőrs épü­letének felújítása és a térfigyelő rendszer kiépítése. A berende­zéséhez a környező települések is hozzájárultak. ■ V. E. PROMÓCIÓ Megújult a siófoki és a tihanyi kikötő is a Balaton vízi kapui Pályázati források is támogatták a beruházásokat A siófoki kikötő, akárcsak Sió­fok, a Balaton egyik ékessé­ge - fogalmazott Horváth Gyu­la, a Balatoni Hajózási Zrt. le­köszönő vezérigazgatója pén­teken a siófoki kikötő harma­dik ütemének, a mólófelújítás­nak az átadásán. Három ütem­ben történt meg a siófoki létesít­mény teljes átépítése, korszerű­sítése, ahogyan Horváth Gyu­la fogalmazott, „a több éve tar­tó fejlesztési folyamatnak a ré­szeként, melynek az volt a célja, hogy a kikötők, a Balaton vízi kapui rendezettebb képet mu­tassanak a nyaralóvendégek­nek, a vitorlásoknak és persze a helybélieknek is”. A siófoki móló átépítése so­rán nemcsak harminc centivel megmagasították a járófelüle­tet, és ötven centivel magasab­ban építették újjá a hullámtö- rőt, hanem új rondellákat, ki­ülőket is kialakítottak. Három volt a beruházás része, a ne­gyedik hajósok, hajós egyesü­letek és más szervezetek, ma­gánszemélyek adományából épült meg. Ebbe a negyedikbe pénteken időkapszulát helyez­tek el az adományozók nevével, s egyebek között a Somogyi Hír­lap pénteki lapszámával.- A vihart és a békés nyugal­mat egyaránt magában hordoz­za a kikötő, ezért is jó jelkép A béke jóságos angyalának szob­ra - mondta Balázs Árpád sió­foki polgármester. - Legyen a vihar ellen óvó kikötő is annak a törekvésnek a jelképe, hogy a béke, a biztonság, a jólét le­gyen az úr Magyarországon. Witzmann Mihály, a Somogy megyei közgyűlés alelnöke Se- necát idézte: „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tud­ja, melyik kikötőbe tart”. Az al- elnök szerint a balatoni hajósok 167 éve tudják, hogy mik a cél­jaik, és ezeket képesek is elérni. A Balatoni Hajózási Zrt. a Közép-dunántúli Regioná­lis Operatív Program kere­tén belül a KDOP-2.1.1/D-12 „Élmény, kaland, gyorsaság” gyors körhajó szolgáltatás ki­építése a Balatonon, Siófok-Ba- latonfüred-Tihany útvonalon a siófoki és tihanyi személy­hajó kikötő fejlesztésével, két darab gyorsjáratú személyha­jó beszerzésével és üzembe­állításával címen pályázott és nyert, így a most átadásra ke­rült beruházások egy része pá­lyázati forrásból valósult meg. A siófoki harmadik ütem, a mólófelújítás tervezett költsé­ge 59 millió forint volt, a pá­lyázati forrás ehhez 23,6 mil­lió forint. A program része két 25 sze­mélyes gyorshajó beszerzése is, melyek várhatóan augusz­tustól járják majd a tavat Sió­fok, Balatonfüred és Tihany között. Megújult a tihanyi ki­kötés is, az ünnepélyes átadást ugyancsak pénteken tartot­ták, a siófokié után. A tihanyi beruházás költsége 75 millió forint volt, melyből a pályázati összeg 30 millió forint. r \ SZÉCHENYI TERV Namzac Fajiamé*' ÚgyMteég MlMIRIiMinVMillRI •no* ujarac pov Hu MUtNUi WKM IlmgföMfMÉniMBIM ■ A projtki ai Európai Unió Umogatótóval. az Európai Raptonólia Fallatztósl Alap tiraflnanazirezóaóval vaUSpul map

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents