Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-12 / 135. szám
2013. JÚNIUS 12., SZERDA BELFÖLD 5 EKD-igénylés: érdemes sietni támogatása jövő évtől új európai uniós és hazai szabályozás lép életbe Az infláció nem akadályozza az alapkamat csökkentését Július végéig mindenképpen javasolt benyújtani igényüket azoknak a cégeknek, amelyek az EKD-támogatási konstrukció jelenlegi szabályai szerint szeretnének még vissza nem térítendő állami támogatást kapni leendő beruházásaik finanszírozására. Jövő év elejétől ugyanis új uniós, illetve hazai szabályozás lép életbe. Tar Gábor Már csak mintegy másfél hónapjuk maradt azoknak a cégeknek, amelyek még a jelenlegi szabályok szerint szeretnének egyedi kormánydöntéssel (EKD) megítélhető beruházási célú vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutni. A jelenlegi szabályok 2013 végéig érvényesek, miután a 2014-2020-as uniós költségvetési időszakkal párhuzamosan új uniós előírások vonatkoznak majd a hazai állami támogatási rendszerre is. Végső Andrea, a PwC Magyarország támogatási csoportjának vezetője lapunknak elmondta: a beruházást tervező cégeknek július végéig mindenképpen javasolt benyújtani támogatási igényüket, miután annak elbírálása és a támogatás odaítélése 4-6 hónapot is igénybe vehet. A szakértő kiemelte: jelenleg is tart a következő hétéves ciklus regionális állami támogatásaira vonatkozó uniós jogszabály előkészítése, ami alapján majd a 2014-től A kormány előtt van egy javaslat, amely a Bridgestone tatabányai bővítéséhez EKD-támogatást adna érvényes új hazai szabályozást ki lehet alakítani. Elképzelhető, hogy 2014 első pár hónapjában nem is adhatnak be majd igénylést a cégek, miután az uniós egyeztetés esetleges csúszása miatt tolódhat a hazai jogszabály megalkotása is. így az a cég, amely a következő hetekben nem ad be igénylést, elképzelhető, hogy jó ideig nem tud majd ilyen támogatást igényelni. Ez azért lehet fontos szempont, mert az uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) technológia- fejlesztésre, illetve foglalkozSzijjártó: 12 kérelem jelenleg elbírálás alatt idén még számos egyedi kormánydöntés várható különböző cégek beruházásai kapcsán - közölte lapunk érdeklődésére Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta: a kormányhoz benyújtott, de még el nem bírált támogatási kérelmek száma 12. EZEK ÖSSZESSÉGÉBEN 666 millió euró értékű beruházást jelentenek, amelyek közel ötezer új munkahely létrehozását célozzák, amihez a kormány várhatóan 6-8 milliárd forint állami támogatást ad majd. Továbbá 8-10 olyan beruházási tervről is tud a kormányzat, ahol a közeljövőben benyújthatják a támogatási kérelmet. Ezen projektek mindegyike, függetlenül attól, hogy milyen fázisban vannak, hazánkban már letelepedett cégek bővítési beruházásait jelentik. Konkrét cégneveket nem közölhetett az államtitkár, azonban annyit elárult, hogy a beruházást tervezők között több autóipari beszállító is megtalálható. tatásbővítésre adható kerete a jelenlegi hétéves költségvetési ciklus végéhez közeledve már februárban kimerült. Az EKD-támogatást legalább 10 millió euró értékű kapacitásbővítő vagy zöldmezős beruházáshoz lehet folyósítani. Az EKD-támogatási konstrukciót szabályozó, jelenleg hatályos 2012. évi kormányrendelet szerint a 10 és 25 millió euró értékű fejlesztéseknél csak akkor nyújtható egyedi beruházási támogatás, ha a projekt nem finanszírozható uniós forrásból. Ezt a szempontot azonban a jelenlegi helyzetben, amikor a GOP hasonló célú kerete kimerült, a gyakorlatban nem lehet figyelembe venni, így a 25 millió eurónál kisebb értékű fejlesztések előzetes vizsgálatára sincs szükség. Azzal kapcsolatban, hogy miként változhat az EKD-támogatási konstrukciót szabályozó uniós jogszabály, Végső Andrea kiemelte: a jelenleg elérhető uniós tervezetek elképzelései szerint a közép-magyarországi régióban regionális támogatást, például EKD-támogatást nem lehet majd alkalmazni a nagyvállalatok beruházásai esetében, számukra egyéb, például kutatás-fejlesztési vagy képzési támogatások lesznek elérhetőek. A szakértő azonban leszögezte: ez még csak egyeztetésre bocsátott tervezet, ami lehet, hogy módosul a szabályozás végső kialakításánál. A központi régió EKD-támogatási rendszerben történő támogatásának esetleges megszűntését az magyarázhatja, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében a Budapestet és Pest megyét magába foglaló régió már az uniós átlag 107 százalékát éri el. A szintén fejlett régiónak számító Pozsonyban és Prágában már jelenleg sem adható regionális állami támogatás. A jelenlegi szabályok szerint Budapesten maximum 10, Pest megyében pedig a beruházás elszámolható költségeinek legfeljebb 30 százaléka finanszírozható regionális támogatással (például EKD-támogatás, fejlesztési adókedvezmény). Az EKD-támogatási konstrukció értelmében a beruházni kívánó cégeknek a költségvetésből egyedi kormánydöntés alapján vissza nem térítendő támogatás igényelhető többek között feldolgozóipari, kutatás-fejlesztési beruházásokra, valamint szolgáltató központok létesítésére, bővítésére. Cserébe az adott cégnek meghatározott létszámú munkahelybővítésre, és -megtartásra kell vállalást tennie, amit a nagy- vállalatoknak öt éven át kell tartaniuk. A legjelentősebb egyedi kormánydöntéssel megvalósult munkahelyteremtő támogatások* Cég Szerződés éve Beruházás színhelye Támogatási összeg (millió forint) Új munkahelyek száma 1. Mercedes-Benz Hungary Kft. 2008 Kecskemét 22153,5 2500 2. Hankook Tire Hungary Ltd. 2005 Rácalmás 15881,0 1508 3. AUDI Hungária Motor Kft.** 2011 Győr 15482,2 2100 4. AUDI Hungária Motor Kft. 2008 Győr 9009,0 150 5. Elektrolux Kft. 2004 Nyíregyháza 7989,7 1050 * A támogatás nagysága és az új munkahelyek száma alapján ** két szerződéskötés is volt egy évben FORRÁS: NGM, VG-GYŰJTÉS pénzromlás Májusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, ami kis növekedést jelent az április 1,7 j százalékos szint után. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az alacsony infláció fő oka, hogy a kormány idén 10 százalékkal csökkentette a háztartási energiaárakat. A maginfláció, a szezonális hatásoktól megtisztított árindex 3,2 százalékkal nőtt éves alapon, ami megegyezik az előző havi értékkel. Egy év alatf 3,7 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak. Nagymértékben, 9,8 százalékkal növekedtek a szeszes italok és a dohányáruk árai. A szemétszállítás 7,7, a tömegközlekedés 5,3 százalékkal drágult. A benzinért ugyanakkor 5,1 százalékkal kevesebbet kell | fizetni, a háztartási energia pedig 8,5 százalékkal lett olcsóbb egy év alatt. Elemzők úgy vélik, az elektronikus útdíj bevezetése és a dohánytermékek árrésének tervezett emelése felfelé mozdíthatja az inflációt, ugyanakkor a további rezsicsökkentések ellentétes hatást gyakorolhatnak. Ha az euró/forint árfolyam 300 közelében marad, akkor I a jegybank 25 bázisponttal, 4,25 százalékra csökkenheti a kamatot júniusban - véli Gár- gyán Eszter, a Citi közgazdászai Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor a ciklus megállítására kényszerülhet, ha felgyorsul a valuta leértékelődése. J Szakértők szerint a jegybank J várhatóan 4 százalékig csökkenti az irányadó kamatszin- | tét. Ennél nagyobb lazításra csak a külpiaci környezet és a megítélésünk javülásával lenne tér. ■ H. J. Az unióban aggályos lehet a reklámadó törvenytervezete jog A lapkiadók diszkriminatívnak tartják a javaslatokat - A szakértő szerint megkadályozzák az adóelkerülést Jogi problémákat vet fel a reklámadóról szóló törvénytervezet jelenlegi formája - állítják a lapunknak nyilatkozó szakértők. Nyári Zsolt, a Mazars senior adómenedzsere arra hívta fel a figyelmet: a javaslat Magyarországon le nem telepedett olyan médiaszolgáltatókat is adóalanynak tekint, amelyek napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé. Egy külföldön működő cég megadóztatását azonban a kettős adóztatásról szóló egyezmények kizárják, így ha a külföldi cégnek nincs telephelye Magyarországon, úgy az belföldön (egy-két kivételtől eltekintve) nem adóztatható. Ráadásul fióktelep esetén a felelősségek és tevékenységek átcsoportosításával szintén megvan a lehetősége az anyacégnek, hogy a bevételek jelentős részét kiszervezze külföldre. Még egyszerűbb a helyzet, ha a főtevékenység külföldön zajlik, és Magyarországon csak kereskedelmi képviselet működik. Ebben az esetben kizárt az adóalanyiság. Olyan ország esetében, amely- lyel nincs kettős adóztatást kizáró egyezményünk, adóalannyá lehet tenni egy céget. A gond ott az adó behajtása - nehéz lenne egy Seychelles-szi- geteken bejegyzett médiaszolÚj adó gombnyomásra? gáltatót adófizetésre kényszeríteni Magyarországon. Nem tartja az uniós jogszabályokkal ellentétesnek a tervezetet Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adószakértő lapunknak elmondta: a hirdetési bevételt alapul tekintő adónem forgalmi típusú ugyan, de nem hoz- záadottérték-adó, márpedig az EU ezek kivetését nem teszi lehetővé. Vámosi-Nagy szerint az, hogy külföldön működő társaságokra vetik ki az adót, valójában az adóelkerülést akadályozza meg, ha figyelembe vesszük azt, hogy ezek a reklámok a magyar közönségnek szólnak. A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) tegnapi közleménye, amely ellenzi a reklámadó bevezetését és az újabb tervezet szerinti adófizetési kötelezettség kiterjesztésének szándékát, hangsúlyozza: a megismert tervezet több részében szakmailag elfogadhatatlan: pontatlanul definiálja az adó alapját, érvényesíthetetlen előírásokat fogalmaz meg egyes adóalanyokat illetően, nem érvényesíti az adót egyes jelentős, külföldi illetőségű internetes vállalkozásokkal szemben, nem teszi lehetővé a kettős adózás elkerülését például a bartermegállapodások tekintetében, nem biztosítja egyes, a bevétel megszerzéséhez szükséges költségek levonhatóságát és aránytalan adómértékeivel az EU egyes jogszabályaival ellentétes diszkriminatív megközelítést alkalmaz. ■ VG Reklámadók Európában Olaszország: helyi adó, amelyet egy köztéri hirdetés közzétételének ideje és felülete alapján rónak ki.____________________ Dánia: a szórólapok után. azok súlya alapján fi- _ zetendó termékdíj. Még nem lépett hatályba. Észtország: Tallin adóztatja meg a közien reklámok közzétevőit (plakátfelületek vagy közle__kedési eszközök tulajdonosait) _ __ Au sztria: a hirdetés közzétételéért fizetett ösz- szeg 5 százaléka. A külföldről sugárzott tévécsatornákon megjelenő hirdetések után csak akkor kell fizetni, ha azokkal kimondottan az ausztriai közönséget célozták meg.
