Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-31 / 125. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. MÁJUS 31., PÉNTEK Visszatért a gém, a kócsag és a bakcsó nagyberek Helyreállt mára a lápos környezet, ugyanitt az ötvenes években zöldséget termeltek Ismét megjelentek a foko­zottan védett madárfajok a Nagyberekben, miután a térségben helyreállt a lápos környezet. Erről számolt be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park. Fónai Imre A májusban készített légi felvé­telek és földi számlálás tanúsá­ga szerint a térségben idén 120- 140 pár bakcsó, 80-100 pár kis kárókatona, 40 pár kis kócsag, 30 pár nagy kócsag, néhány pár vörös gém, 15-20 pár védett szürke gém fészkel - közölte a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Bár ezen mennyiségek csak szűk egyharmadát teszik ki a két évvel ezelőtti állapotnak, rendkívül pozitív és örvende­tes elmozdulást mutatnak a ta­valyi állapotokhoz képest - ol­vasható a nemzeti park köz­leményében. A park illetéke­sei emlékeztetnek arra, hogy a 2011 májusában végrehajtott drasztikus vízelvezetéses be­avatkozásnak köszönhetően a Nagyberek és annak élővilá­ga jelentősen megváltozott. Ko­rábban nagy gémtelep volt itt, többek között fokozottan vé­dett batla, bakcsó, kis káróka­tona, kis és nagy kócsag, vörös gém élt a területen, ahol 2012- ben már egyetlen madár sem A jó hír: ismét megjelentek a fokozottan védett madárfajok. A rossz: ez még mindig csak a harmada a két évvel ezelőtti madárpopulációnak fészkelt a megváltozott viszo­nyok miatt. A Balaton-felvidéki Nemze­ti Park Igazgatóság által készí­tett természetvédelmi kezelé­si terv meghatározta a terület fennmaradásához szükséges minimum vízszintet; a jogsza­bályban meghatározott terü­leten tartandó minimum víz­szintnek és a szerencsésen csa­padékos télutónak köszönhe­tően a berekben helyre álltak a lápi viszonyok. A területnek semmilyen tápláló vízfolyása nincs, így csak a helyben esett csapadékból tud feltelni, ezért kiemelten fontos az állandó vízvisszatartás. Miközben jelenleg bíróság perek folynak a magyar állam és a hétezer hektáron gazdál­kodó német tulajdonú Huber­tus Bt. között (az egyik pernek éppen az a tárgya, hogy jogo­san, vagy jogtalanul, a termé­szetet károsítva engedte-e le a vizet a területről a bt. két évvel ezelőtt), az ötvenes években a Nagyberek egykori mocsaras, lápos területén termett zöldsé­gekkel látták el a Balaton-part lakosságát és a nyaralókat, „hirdetve a tervgazdálkodás si­kerét”. Erre a Fenyvesi Újság minapi száma emlékeztet, egy 1951-es újságcikkrészlettel: „A Nagyberek tökéletes és gazda­ságos kihasználása hároméves népgazdasági tervünkkel kez­dődött és ötéves tervünk során folytatódik. A Nagyberek egy­kori mocsaras, lápos területé­nek el kell látnia a Balatonkörnyéket, a lakos­ságot és a nyaralókat ipari nö­vényekkel és zöldségfélével. A nagybereki földművesszövetke­zetek balatonparti árusító bódéi diadalmasan hirdetik a tervgaz­dálkodás sikerét. A szövetkeze­tiek sokezer holdas öntözőmű­ves kertjeinek dús termése sa­ját árusítással áramlik az üdülő és nyaralótelepek piacaira.” Ahogy azután a badacso­nyi gyapottermelésből, úgy abból se lett semmi hosszú tá­von, hogy a Nagyberekben ter­meljék meg a zöldséget a Bala- ton-partnak. „Mi a Nagyberek?- idéz tovább a Fenyvesi Újság.- A Balatonkeresztúr, Fonyód és Boglár mögött terülő, körül­belül 15 ezer holdnyi, egykor lápos, sással benőtt dágvány, zsombékos szigetek, ahol ré- gente a nádtermésen és a so­vány halászaton kívül az em­ber semmit nem vett el magá­nak a természettől. A Nagybe­rek területén valamikor a Ba­laton hömpölygött. Mikor a tó visszavonult jelenlegi medré­be, maga mögött hagyta a be­rekét, mely eleinte természetes úton, lassú, sokezer éves folya­mattal tőzeges mocsárrá ala­kult.” Az 1951-es cikk szerint „nagyszerű mérnöki munkával a Nagyberek lápjaiban a vízszí­ne 1-11 méterrel a Balaton víz­színe alá süllyedt, a tőzeg szá­radásnak indult, rétek, legelők keletkeztek. A réteken gulyák, kondák, nyájak, ménesek ta­nyáztak.” Mostanra pedig, ahogyan a nemzeti park közleménye fogal­maz, helyreállt a lápos környe­zet, visszatértek a bakcsók, a gé­mek, a kárókatonák. Sikerrel debütáltak az uj homlokrakodók bábolnai gazdanapok A látogatók kifejezetten keresték a lengyeltóti gépgyártó, a Ferro-Flex Kft. termékeit A Ferro-Flex termékei iránt a bábolnai expón is nagy volt az érdeklődés, s a cég számára sikeresen zárult a vásár Az idén a korábbi években megszokott, őszi időponttal ellentétben - a szlogen sze­rint: vetés után, de még az aratás előtt - május utolsó hétvégéjén rendezték meg a legrégebbi - immáron hu­szonnyolcadik - hazai mező- gazdasági szakmai kiállítást, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokat.- Az Országos Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kiállítást eddig ötévente rendezték meg, ám most két év után ismét lesz szeptemberben, így a bábolna­iak kitértek előle - adott ma­gyarázatot az időpont-változ­tatásra Cserepes Zoltán, a len­gyeltóti mezőgazdasági gép­gyártó, a Ferro Flex Kft. keres­kedelmi és műszaki koordiná­tora. - Bár ebben az esztendő­ben rengeteg vásár és kiállítás került a gyártók programjába, mint régi kiállítók, természete­sen nem hagytuk ki a bábolnai expót sem. A szervezők 22 ezer négyzet- méternyi kiállítóterületen vár­ták az érdeklődőket, s bár az új időpont miatt a megszokottnál valamivel kevesebb szakmai cég jelent meg kiállítóként, a Ferro-Flex kifejezetten sikeres hétvégét tudhat maga mögött.- A tavalyi terület harma­dát béreltük csak ki - folytat­ta Cserepes Zoltán -, ami azt je­lentette, sokkal jobban át kel­lett gondolnunk, mely termé­keinket visszük az expóra. Bá­bolnán a saját gyártású termé­keinkkel jelentünk meg, az őszi OMÉK-re viszont a partnercége­ink fejlesztéseit is visszük. A fő hangsúlyt a homlokrakodóink­ra helyeztük, s bejött a számí­tásunk, ugyanis hatalmas ér­deklődés mutatkozott irántuk. Főként a két új, a nagyközön­ség számára az expón bemuta­tott fejlesztésünk iránt, melyek a már létező FF-család tagjai, egészen pontosan egyszerűsí­tett változatai. A minőség és a külcsín változatlan, árban vi­szont a kategória legjobbjai, en­nek megfelelően a gazdák na­gyon jól fogadták őket.- Az FF1000 SLK, az FF1800 SLK és az FF40 SLK iránt is nagy volt az érdeklődés - tet­te hozzá Haraszti Cecília, a Fer­ro-Flex kereskedelmi és mar­keting-ügyintézője -, ami ért­hető, ugyanis ár-érték arány­ban rendkívül jó konstrukciók­ról van szó. Arról nem is beszél­ve, hogy a kisebb földön gazdál­kodók is használni tudják őket, hiszen akad köztük olyan, mely akár 30 lóerős traktorra is sze­relhető. Az új homlokrakodók pre­mierje olyannyira jól sikerült, hogy négyet helyben eladtak a Ferro-Flex szakemberei, a cég viszonteladói is ugyanennyit értékesítettek, s rengeteg meg­rendelést is kapott a lengyel­tóti mezőgazdasági gépgyár­tó. Melynek másik sikertermé­ke, a traktorok három pontjára felfüggeszthető zsákemelő is el­nyerte a gazdák tetszését.- Szintén többet eladtunk be­lőlük, s megrendelések is ér­keztek - állította Cserepes Zol­tán. - Bár már három esztende­je gyártjuk őket, a gazdák elein­te idegenkedtek a zsákemelők­től, ám tavaly már úgy tucat­nyit sikerült értékesítenünk, az idén pedig annak is a többszö­rösét. Igazából idénytermék­ről van szó, az őszi műtrágyá­zásnál hasznos, ennek ellené­re már most sok megrendelést kaptunk. A középmélytalaj-la- zítóinkait is keresték, a két-, há­rom- és ötkéses változatból a kö­zépső volt a legnépszerűbb, fél­tucatnyit ezekből is sikerült el­adnunk.- Kidolgoztunk egy 60-90 napos előrendelési akciót - ma­gyarázta Haraszti Cecília -, mely rendkívül népszerűnek bizonyult. Talajművelőt, szán­tóföldi kultivátort és altalajla- zítót raktunk a konstrukcióba, s mellé kedvezményt is biztosí­tottunk, s éltek is a lehetőség­gel a gazdák. A Ferro-Flex számára tehát kifejezetten sikeresnek bizo­nyult a négy bábolnai nap, érté­kesítésben megismételték tava­lyi produkciójukat, noha csak harmadakkora területen állí­tottak ki. Ez is mutatja, jól si­került a termékpaletta összeál­lítása, ráéreztek a gazdák igé­nyeire: tavaly főként szántóföl­di eszközeik voltak kelendőek, az idén viszont a homlokrako­dók, melyekre a fő hangsúlyt helyezték.- A legfontosabb tapasztalat, hogy valós érdeklődők keres­ték fel a standunkat, nem csa­ládi nézelődők, mint néhány év­vel ezelőtt - jegyezte meg Ha­raszti Cecília. - A Ferro-Flex láthatóan beépült a köztudatba, a gazdák számítanak a megjele­nésünkre, s keresik a terméke­inket. Akadt olyan, aki konkrét eszközt jött megrendelni. A bábolnai napok másik nagy hozadéka volt a Ferro-Flex szá­mára, hogy az expó remek al­kalmat biztosított a tapaszta­latcserére a viszonteladókkal. Nem véletlen, hogy a lengyel­tóti cég tervező-fejlesztő mér­nöke, Csonka Péter is részt vett a kiállításon, ahol nemcsak a szakmai partnerekkel, de a vá­sárlókkal is beszélgetni tudott, meghallgatta tapasztalataikat, s tanácsokat is adott számukra.- Új partnerkapcsolatot is si­került kialakítanunk - jegyez­te meg végül Cserepes Zoltán -, egy svéd cég jelezte, kiállítaná az egyik homlokrakodónkat nyáron egy svédországi szak­mai expón. A lengyeltóti gépgyártó tehát Európa újabb szegletében vet­heti meg a lábát. ■

Next

/
Thumbnails
Contents