Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-29 / 123. szám
2013. MÁJUS 29., SZERDA GAZDASAG 5 Nem kap szabad kezet a kormány Brüsszel Ha lezárják a túlzottdeficit-eljárást, kiigazítás csak a választás után várható Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős aielnökének nem feltétlenül a magyar deficit okozza a legnagyobb fejfájást A piac már nagyrészt beárazta azt, hogy az Európai Bizottság javasolja a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás lezárását: a forint tegnap, a döntés előtti napon éves csúcsára erősödött az euróval szemben. Gyükeri Mercédesz - Hornyák József Minden jel arra utal, hogy az Európai Bizottság ma javasolja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését Magyarországgal szemben - a piac legalábbis a jelek szerint már beárazta a jó hírt. Tegnap a forint idei csúcsára emelkedett az euróval szemben: a kurzus, amely a kereskedést 289,2 közelében kezdte, délben már 287 alatt is járt. Délután már 286 forinton is jegyezték a közös európai devizát, a 14 órakor bejelentett kamatcsökkentést követően pedig tovább erősödött, már 285,3 forintot adtak egy euróért. A forintot segíthette a nemzetközi befektetői hangulat is, vagyis az, hogy a piaci szereplők vásárolják a kockázatosabb eszközöket. A forint szempontjából az is kedvező, hogy a hazai deviza áttörte a 290 közelében meghúzódó 200 napos mozgóátlagot, ami a technikai elemzők szerint támogathatja a további erősödést. Ami a folytatást illeti, egy esetleges pozitív bizottsági döntés - amely a Bloomberg és a Bruxlnfo értesülései szerint biztosra vehető - rövid távon tovább erősítheti a forint árfolyamát, ugyanakkor a kormány reményei szerint önmagában segítséget jelenthet az állam- háztartás konszolidálásában. Egy a Népszabadságnak nyilatkozó kormányközeli forrás legalábbis úgy véli, pozitív elbírálás esetén nem kell aggódni a 2014-es büdzsé hiánya miatt sem, mert a piacok bizalma nyomán a magyar kockázati felár mérséklődése legalább 500 milliárdos pluszt jelent az államkasszának. „A mostani kamatszintekhez képest jelentős hozamcsökkentést már nem lehet várni a magyar állampapírpiacon” nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citibank elemzője szerint a magyar kötvénypiacon leginkább a globális trendek érvényesülhetnek. Az sem mellékes, hogy az eljárás megszüntetése aligha hozhat korlátlan osztogatást. Egyfelől a gazdaságpolitikák szorosabb koordinációját biztosító uniós intézkedések, illetve a maastrichti kritériumoknál (államháztartási egyenleg, államadósság, infláció) több szempontot mérlegelő költség- vetési egyensúlytalansági eljárás jóval kiterjedtebb ellenőrzést biztosít Brüsszelnek. Az Európai Bizottság azt is hangsúlyozza, nem csak az eredményszemléletű (ESA) egyenleg számít a mérlegelésnél, hanem a fenntarthatóság szempontját figyelembe véve például arra is szükség van, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege javuljon évről évre. Ez valójában arra biztosíték, hogy az egyes egyenleg- javító intézkedések strukturális jellegűek legyenek, és az állami kiadások csökkentésére, ne a bevételek növelésére vagy egyszeri intézkedésekre koncentráljanak. Ebből a szempontból a május elején Varga Mihály nemzet- gazdasági miniszter által bejelentett kiigazítási csomag első két lépését pozitívan ítélik meg Brüsszelben. Már a legfrissebb konvergenciaprogram is olyan takarékossági elemeket tartalmazott erre az évre, mint a pedagógus életpályamodell bevezetésének elhalasztása, a létszámstop, illetve a kereset és a nyugdíj együttfolyósításának lehetőségének megszűnése. Előbbi a kormány szerint 73 milliárd forinttal, utóbbi 60 milliárddal csökkenti a deficitet. A Varga-csomag első lépcsőfoka további 69 milliárdos TIZEDIK ALKALOMMAL csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, összhangban a várakozásokkal A kamat a 25 bázispontos vágással új mélypontra, 4,5 százalékra csökkent. A lépést segítette, hogy az infláció áprilisban 1,7 százalékra csökkent. Ilyen alacsony áremelkedésre 1974 óta nem volt példa. A szezonálisan kiigazított infláció (maginfláció) ugyanakkor 3,2 százalékon állt, ami majdnem kétszerese az alap- mutatónak.Béroldali inflácizárolást írt elő az államigazgatásnak, míg a második elem, vagyis az állami nagyberuházások leállítása a remények szerint 60 milliárddal javíthatja az egyenleget. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a pénteken bejelentett, és a túlzottdeficit-eljárás lezárásához szükséges intézkedésként elővezetett reklámadó, amelytől a kormány legfeljebb 10 milliárd forintos bevételt remél, egyáltalán nem illik a Brüsz- szel által üdvözölt intézkedések körébe. Ráadásul az egyenleg ós nyomás nem érzékelhető. Az idei első negyedévben 4,2 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset az egy évvel korábbi szinthez képest, az alacsony infláció miatt a reálbérek növekedtek. Elemzők szerint a kamat idén 4 százalék alá csökkenhet, de sok múlik a befektetők kockázatérzékelésén. A tanács szerint a „kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.” szempontjából elhanyagolható tétel. (Nem véletlen, hogy a tervek szerint a kormány az érintettek körében élesen bírált adónem kivetéséről mai ülésén dönt.) Tény azonban, hogy az eljárás megszüntetése az eddigieknél nagyobb mozgásteret adhat a kormánynak - különösen 2014-ben. Gárgyán Eszter úgy látja, egy kedvező döntés után a kormány egy optimista makrogazdasági pályát feltételezve bejelenthetne bizonyos kiadásokat még a választások előtt (például a pedagógusok elhalasztott béremelését), és mire nyilvánvaló lesz, hogy korrekcióra van szükség a 2014-es büdzsében, addigra a kiadások már realizálódnak. Újabb egyenlegjavító intézkedéseket csak 2014 második felében, a választások után kell majd végrehajtani - tette hozzá a közgazdász. < A túlzottdeficit-eljárásba ugyanis vissza is lehet kerülni - ám kérdéses, az EU mennyire tud még élni ezzel az eszközzel a mostani gazdasági helyzetben. A legfrissebb adatok ugyanis azt mutatják, miközben az EU egészében 0,3 százalékos visszaesést produkált a gazdaság, az államháztartási hiány jóval a maastrichti határérték feletti, 4 százalékos volt. Az MSZOSZ nem enged a 3,1 százalékos bérajánlásból alku Csak kevés helyen van még hátra a béralku, ám az utolsó tárgyalások kévésé gördülékenyen folyhatnak le az utóbi hónapok inflációjának ismeretében. „Az illetékességi területünkön az érintett dolgozók létszámát tekintve 95 százalékban lezajlottak a bértárgyalások”- nyilatkozta a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke lapunknak hozzátette: ezekben az esetekben többnyire született is megállapodás a szak- szervezet és a munkáltatók között, csak kisebb részben volt eredménytelen a béralku. „A megkötött béremelések 3,5 és 6 százalék felett szóródnak, az átlag négy százalék felett van” - tette hozzá Pataky Péter. Az elnök emlékeztetett: az MSZOSZ indító ajánlata tavaly év végén 5,2 százalék volt. A szakszervezeti konföderáció elnöke elismerte, hogy a reálbérek mostani növekedése és az alacsony, 2 százalék körüli infláció önmagában nem javítja a szakszervezeti pozíciókat a még hátralévő bértárgyalásokon. A béralkuk során ugyanis a munkáltatók érvelhetnek azzal, hogy az alacsony infláció miatt egy viszonylag alacsony mértékű béremelés is segíti a munkavállalók megélhetését. „A konvergenciaprogramban a kormány maga is 3,1 százalékos inflációval számol az év egészére. Mi sem egy-vagy kéthavi, hanem éves inflációval számolunk, hanem az egy évre szóló bérmegállapodásokban a pénzromlás várható éves adatát nézzük. Ezért a 3,1 százalékos béremelési mértékből a még hátralévő bér- tárgyalásokon sem kívánunk engedni” - jelentette ki Pataky Péter. A bértárgyalások döntően csak azoknál a cégeknél vannak még hátra, amelyeknél a keresetek meghatározása hagyományosan későbbre, júniusra tolódik. A Magyaror- száon működő vállalkozásoknál eltérő időpontokban, de többnyire tavasszal zajlanak a bértárgyalások, jellemzően a brit tulajdonú vállalatoknál tolódik ez az alkufolyamat nyár elejére. ■ B. L. Mélypontra csökkentette a kamatot az MNB Még nem bocsátott ki letelepedési kötvényt az ÁKK állampapír A speciális értékpapír lejegyzésére még nem nyújtott be igényt a program elsőként jóváhagyott közvetítő cége Az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) nincsen arra vonatkozó becslése, hogy idén mekkora értékben kelhetnek el a letelepedési kötvények - nyilatkozta lapunknak az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese. Borbély László András elmondta: az ÁKK tavaly decemberben tette közzé az idei évre szóló kibocsátási tervet, abban nem kalkuláltak a speciális állampapír értékesítéséből várható bevételekkel, hiszen akkor nem lehetett tudni mennyien élnek majd a lehetőséggel. Mindamellett kiemelte: az abból befolyó összeg könnyebbé teheti az év hátralévő részében az államadósság finanszírozását. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke, Rogán Antal márciusban azzal számolt, hogy a következő két-há- rom évben egymilliárd euró értékben kelhet el a 250 ezer euró névértékű kötvény. Az állampapírt csak azok az Országgyűlés gazdasági bizottsága által jóváhagyott közvetítő vállalkozások vásárolhatják meg az ÁKK-tól, amelyek értékpapírt bocsátanak ki a tartózkodási engedélyt kérelmező EU-n kívüli állampolgároknak. Miután a kérelmező az értékpapír megvásárlásának igazolásával megkapta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól a fél év elteltével letelepedési enBorbély László András gedélyre változtatható tartózkodási engedélyt, a közvetítő vállalkozásnak 45 napon belül le kell jegyeznie az ÁKK-tól a letelepedési kötvényt. Borbély kérdésünkre elmondta: a Kínára és Vietnamra mandátumot szerzett kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund - amely április 9-én megkötötte a kötvény forgalomba hozatalára vonatkozó szerződést az ÁKK-val - még nem jelezte, hogy le szeretné jegyezni az állampapírt. Az ÁKK felé azért kell előre jelezni a szándékot, mert annak az igény beérkezése után 15 napja van a kibocsátásra. A kajmán-szigeteki cégen kívül a három afrikai országra, illetve Indonéziára mandátumot szerzett máltai Discus Holdings Ltd-nek is szerződése van az ÁKK-val, amit a héten írtak alá. Borbély kiemelte: az ÁKK-nak kötelezettsége, hogy szerződést kössön a gazdasági bizottság által kijelölt közvetítőkkel a kötvények forgalomba hozataláról. Leszögezte: semmilyenjutalékot, díjat nem fizet az ÁKK a programban résztvevő cégeknek. „Ez egy szokásosnál bonyolultabb adás-vételi szerződésnek számít, ugyanis egy zárt körűen forgalomba hozott, nem forgatható állampapír értékesítéséről szól” - mondta. ■ T.G. Új közvetítő cég A PROGRAM negyedik közvetítő cégét is jóváhagyta az Ország- gyűlés gazdasági bizottsága. A testület honlapján tegnap közzétett határozat szerint nem külföldi, hanem egy budapesti bejegyzésű cég, az Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft. kapott mandátumot. A társaság az Egyesült Arab Emirátusok területén benyújtott kérelmek esetében járhat el. E cégen, illetve az ÁKK-val már leszerződött másik két társaságon kívül a ciprusi bejegyzésű Innozone Holdings Limited kapott jóváhagyást Ciprus, illetve India vonatkozásában.
