Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-17 / 114. szám

2013. MÁJUS 17., PÉNTEK TEMETKEZÉS 5 Olcsóbban temethet, ha maga ássa a sírt jogszabály-módosítás A kormány olcsóbbá tenné a szolgáltatást, a szakma szerint óriási a káosz A temetési költségek csök­kentésére jogszabály­módosításokat dolgozott ki a Belügyminisztérium. Czene Attila Szociális temetés csak akkor járna, ha az eltemettető sze­mélyes közreműködést vállal, például megmosdatja, felöl­tözteti az elhunytat, ő ássa ki majd hántolja be a sírhelyet, ő ravatalozza fel, búcsúztatja a megboldogultat, leengedi a ko­porsót. A szakmai szervezetek számos kifogással és javaslat­tal élnek. Tény: a lakosság számára egy­re nagyobb terhet jelentenek a temetéssel kapcsolatos kiadá­sok, egy átlagos temetés költ­sége mintegy 300.000 forint (ehhez jön még a síremlék ára). A kormány kérésére a belügy­minisztérium áttekintette a problémakört, majd elkészítet­te a költségek csökkentésének lehetőségeit is tartalmazó jelen­tését. Miután ezt a kormány el­fogadta, a tárca számos jogsza­bály-módosítást dolgozott ki. A szociális temetés a rászoru­ló hozzátartozók számára in­gyenes alternatívát teremtene. A temető üzemeltetője köteles lenne külön parcellát kijelölni a koporsós vagy urnás szociá­lis temetkezési helyek számá­ra. Az állam biztosítaná a ko­porsót vagy urnát, és a sír jelet. Ennek feltétele viszont az len­ne, hogy az eltemettető vállal­jon személyes közreműködést a temetés során. A költsége­ket viselő szervek kiadásainak csökkentése érdekében a terve­zet meghatározza a szociális és köztemetés esetén a hamvasz- tás és a szállítás legmagasabb költségét, valamint a hűtés-tá­rolás hatósági árát. A jogsza­bály-módosítás során - az ösz- szehasonlíthatóság érdekében - kötelezővé tennék a temetke­zési szolgáltatók árainak köz­zétételé. Megtiltanák, hogy te­metésfelvételi iroda működ­jön a fekvőbeteg-ellátást vég­ző egészségügyi intézmé­nyek 200 méteres körzetében. Urnát kizárólag abban az eset­ben lehetne hazavinni, ha az elhunyt azt végrendeletében kérte, s ha a temetésre köte­lezett nyilatkozik arról, hogy más hozzátartozók számára a kegyeleti jog gyakorlását bizto­sítani fogja. A szakmai szervezetek sze­rint az előterjesztés szakmai- atlan, ellentétes az elmúlt évek­ben kialakult magyar kegye­leti kultúrával, ráadásul kárt okoz a kormányzatnak. Tág te­ret biztosít a fekete munkának, sérti és nem segíti a hozzátar­tozók kegyeleti jogait. A javas­lat elfogadása esetén a magyar kegyeleti kultúrában nem eu­rópai hanem balkáni állapotok erősödnek meg. A hazai temet­kezés terén valóban rendezet­len, gyakran felháborító állapo­tok vannak. Hatékonyabb ellenőrzéssel ma is ki lehetne szűrni azokat a szolgáltatókat akik lelketlenül becsapják, félrevezetik a hozzá­tartozókat. A részben vagy egé­szében számla nélkül végzett szolgáltatás során súlyos ká­rokat okoznak az államnak is. A temetkezés különböző terü­letein jelentős tartalék van (adó és járulékok meg nem fizetése) amelynek behajtása elegendő fedezetet biztosítana a szociális temetések költségeinek fedezé­sére. Ez valóban ingyenes teme­tési lehetőséget biztosítana azok számára akik a szolgáltatás költ­ségét nem tudják megfizetni, el­lentétben a kormányzati javas­lattal, amely gyakran megalá­zó, végrehajthatatlan tevékeny­séget vár el a hozzátartozóktól. Aki ezt leírta, az nem ismeri a mai magyar gazdasági viszonyokat, ráadásul az új jogszabályok betartatása szinte lehetetlen lenne A szakmai szervezetek szerint az előterjesztés a jelenlegi Temetke­zésről szóló, a Gazdasági Társa­ságok működéséről szóló, a Számvitel rendjéről, a Társasági adóról, az Adózás rendjéről szó­ló, az Általános Forgalmi adóról szóló, és a Munkavédelemről szóló törvények jogszabályi he­lyeit is sérti az alábbiak miatt: A HOZZÁTARTOZÓ RÉSZÉRŐL A javaslat indokolatlanul korlá­tozza a lelkiismereti és vallási szabadságot, mert a hozzátarto­zóknak nincs lehetősége az egy­házi temetkezési szolgáltatás megrendelésére. Az etnika, faji szokásokat a javaslat szintén nem veszi figyelembe. Az előterjesztés olyan választás elé állítja a hozzátartozókat, amelyeknek megoldása folyama­tos konfliktus helyzetet fog ered­ményezni. Nem egyértelmű a javaslatban az, hogy a kellékek hogy kerül­nek a hozzátartozóhoz, milyen jogviszony jön létre? Ki vállal ga­ranciát a kellékekért? A javaslatban nem tisztázott, hogy ki öltözteti, ki készíti elő az elhunytat, a test miképpen kerül a koporsóba, kizárja le. Ki keze­li a dokumentációt? A már meglévő sírba hogyan történik a temetés, ki végzi a mélyítést, esetleg az exhumá­lást, valamint az egyéb munká­kat? Ebben a helyzetben előfordulhat az is, hogy férj és feleség nem kerülhet eltemetésre ugyan ab­ban a sírban, esetleg ugyan ab­ban a temetőben. ÖNKORMÁNYZAT RÉSZÉRŐL Teljes mértékű finanszírozást ír elő, de nem biztosit rá állami for­rást. A szociális temetések száma a városokban rohamosan nőni fog, várhatóan jelentős mérték­ben megnő a sírhely igény, so­kan nem fogják a sírhelyet újra­váltani. A temetői üzemeltetés árbevétele a fentiek miatt drasztikusan le­csökken, a kevés újraváltó által befizetett összeg az üzemeltetés költségeit csak részben fedezi, végül ezt is az önkormányzatnak kell finanszírozni. Nem tisztázott, hogy a sírhelyet milyen jogszabály mentén aján­dékozza oda az önkormányzat - mint tulajdonos - a szociális | temetést megrendelőknek. Nem § tisztázott, hogy az ajándékozás I hogyan történik az egyházi tulaj- | donú temetőkben. s A tervezet indokolatlanul tesz különbséget a szociális temetés és a köztemetés között, hiszen a szociális temetés esetében a te­metési költségek hagyatéki teher­ként nem érvényesíthetők, míg a köztemetés esetében igen. Ez a rendelkezés diszkriminatív. Problémát jelent a temetési folya­matsorán felmerülő munka- és balesetvédelmi, valamint köz­egészség és járványügyi kérdé­sek kezelése, melyet a jogszabály módosítási tervezetek nem tag­lalnak További gondként jelen- kezík a szociális temetéshez szükséges kellékek átvétele, táro­lása, a temetési helyre történő szállítása. Kérdésként merül fel az is, hogy a szociális temetés­hez ki biztosítja a ravatalozás kellékeit. Amennyiben az önkor­mányzat mint megrendelő lép fel, minden megrendelt szolgál­tatás költségét megkell fizetnie. Az önkormányzat közvetlen te­metkezési szolgáltatási feladato­kat kénytelen végezni. A tervezet szerint a folyamatnak nem része­se a temető üzemeltetője és a te­metkezési szolgáltató. Azok a díjak, amit a szociális temetéseknél nem kell megfizet­ni a hozzátartozóknak, hiányoz­ni foga temetőüzemeltetés költ­ségéből. A hiányzó összeget vagy az önkormányzatnak vagy a la­kosságnak kell megfizetni. AZ ÜZEMELTETŐ RÉSZÉRŐL Nincs lehetőség a megrendelők ellenőrzésére, így a nyilvántartá­sok megbízhatatlanok lesznek. Semmilyen jogviszony nem lesz a hozzátartozó valamint a teme­tőüzemeltető között, emiatt pe­dig a hozzátartozó tevékenysé­gét (sírásás, ravatalozás, bú­csúztatás, halott-szállítás) nem lesz, aki ellenőrizze. Jogsérté­sek, rongálások, személyi sérü­lések esetén a felelős nem álla­pítható meg. A temető üzemeltetését végző gazdasági társaság nem végez­het ingyen munkát (hűtés, doku­mentációkezelés, nyilvántartás, szerszámkölcsönzés), nem aján­dékozhat sírhelyet. Nem lesz olyan szervezet, aki meghatározná a szociális szol­gáltatás rendjét, ott ahol egyéb­ként mások által megrendelt te­metkezési szolgáltatás folyik. Ki biztosítja a többi megrendelő ke­gyeleti jogait? A javaslat szerint senki nem el­lenőrzi a temetőn belüli munka­végzést, a Munkavédelmi törvény megsértése súlyos balesetekhez vezethet Ezért ki lesz a felelős? A szociális parcellát is működtet­ni kell. Ki finanszírozza a hulla­dékszállítást, víz és közműszol­gáltatást, zöldfelület fenntartást, fák kezelését? Az üzemeltető költséget számol el a temetőterületre, áfát igényel vissza, adóalapot csökkent, ugyanakkor bevétele nincs. A sír­hely ajándékozása során meg­sértik az áfatörvényt, a Társasá­gi adótörvényt, a Számviteli tör­vényt. A hűtlen kezelés tipikus esete. A javaslat tág teret biztosít a fe­kete munkának. Sajnos előfor­dulhat, hogy erre a tevékenység­re szakosodott emberek, a hoz­zátartozó „ismerősei” végzik el a sírásást és a temetést. A sírásást végző személyeknek nyilatkozni­uk kell, hogy a munkát ingyen végzik el. Aki ezt leírta, az nem ismeri a magyar gazdasági vi­szonyokat. Szintén fekete mun­kavégzés történik a szállítás so­rán is. A HAMVASZTÓ ÜZEMEK RÉSZÉRŐL Megteremti a lehetőségét a fenn­álló biztonsági előírások kiját­szására a hamvasztás során. Nincs meg az elhunyt ellenőrzése a beszállítás előtt, így bárkit el lehet hamvasztani. A javaslatban szereplő összeg, bruttó 10.000forint nem fedezi a hamvasztás kellékeinek és a fel­használt energia árát. A hamvasztó üzemek piaci kö­rülmények között működnek. Bekerülési költség alatt hogyan rendelhet meg szolgáltatást az állam? A GYÁRTÓ ÜZEMEK RÉSZÉRŐL Régiónként, etnikai hovatarto­zástól függően eltérő kivitelű szo­ciális csomagokra van igény, amellyel az előterjesztés nem fog­lalkozik. A kellékek logisztikai, minőség- biztosítási, jótállási kérdéseit nem tisztázza az előterjesztés. A kormányzati szándéktól eltérő­en az előterjesztés a magyar gyártóktól piacot vesz el, ugyan­akkora költségvetést jelentősen terhelő megoldást kínál. A hazai gyártók ma kiváló mi­nőségű, a Büntetés Végrehajtási intézeteknél 50%-kal olcsóban állítanak elő szociális koporsó­kat. Megoldási javaslatok A temetési költségek csökkené­sét előidéző tényezők lehetnek: KÖZKÖLTSÉGEN TÖRTÉNŐ TEMETKEZÉSNÉL a hamvasztási díjat az állam az önkormányza­ton keresztül finanszírozza. Ezért - mint speciális szolgálta­tásért - javasolja a szakma a mi­nimális hatósági ár bevezetését. A VÁLLALKOZÁSOK JOGSZERŰ MŰKÖDÉSÉNEK (a szolgáltatás teljesítése alatt is), a jogszabályi előírások betartásának haté­kony és következetes ellenőrzé­se árcsökkenést eredményezne. A TEMETKEZÉSI SZOLGÁLTATÁ­SOK teljes árát jelentősen csök­kentené, ha e tevékenység nem a 27%o-os, hanem például 15%- os áfakörbe tartozna. A HALOTTSZÁLLÍTÓ GÉPJÁRMŰ­VEK áfamentessége árcsökke­nést idézne elő, mert jelenleg személygépjárműnek minősül­nek, így az áfát nem lehet visz- szaigényelni, szemben a mentő­autóval, mely tehergépjármű, így az áfa visszaigényelhető. árcsökkentő tényező lehet­ne, ha a társadalombiztosítás (TB) alanyi jogon és egységesen biztosítana mindenki számára egyfajta temetési hozzájárulást. Erre vonatkozóan a szakmai szervezeteknek konkrét megol­dási javaslata van, ezt tartják a kitűzött cél leghatékonyabb megoldásának, mert ebben az esetben ténylegesen ingyenes lehet a temetés azok számára, akik azt nem tudják megfizetni. Fontos: nem támadható, mert a javaslat minden részében törvé­nyesen végrehajtható. KÖZKÖLTSÉGEN TÖRTÉNŐ temetés esetén a ravatalozó használatá­tól el lehet tekinteni. Hamvasztá- sos temetés esetén - pár temető kivételével - megoldható az urna kézi szállítása a temetőn belül. Egyéb módosítások TEMETKEZÉSI IRODÁK LÉTE A KÓRHÁZAK KÖZELÉBEN A temetkezési szolgáltatók az elmúlt években jelentős beruhá­zással alakították ki az irodái­kat a kórházak közelében, azt követően, hogy a kórházak terü­letét el kellett hagyniuk. Azzal, hogy most 200 méterrel tovább űzné az előterjesztés a temetke­zési irodákat, egyrészt méltány­talan újabb változtatásra kény­szeríti a piaci szereplőket (akár bérlik, akár tulajdonuk az in­gatlan), másrészt közvetetten nehezíti a gyászoló család hely­zetét és növeli a költségeiket. A gyászolók a kórházak közelé­ben gyors és teljes körű szolgál­tatást tudnak igénybe venni és semmilyen szempontból nem sérül a lehetőségük arra, hogy másutt vegyék igénybe a temet­kezési szolgáltatásokat. TEMETŐFENNTARTÁSI HOZZÁJÁ­RULÁS DÍJA A törvény 40. § (4) bekezdést javasoljuk törölni. A politikai okokból rendkívül alacsony sír­hely (temetési hely) díjak miatt gyakran pár száz forintos teme­tő-fenntartási díj kerül megálla­pításra. Ezt a díjat fizeti akkor is a sírköves vállalkozó ha milli­ós értékű síremléket készít, gyakran számla nélkül. Meg kell adni a lehetőséget, hogy az önkormányzat ezt a díjat is megállapítsa. Ez komoly tarta­lék a temetőüzemeltetés hiányzó költségeinek növelésére.

Next

/
Thumbnails
Contents