Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-13 / 110. szám

2013. MÁJUS 13., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Siófok megelőzte a rezsibiztost temetkezés Új jelenség a súlyos veszteség, vagy soha sem volt nyereség? ► Folytatás az 1. oldalról Balázs Árpád polgármester hozzátette: - Egy közszolgálta­tás akkor fenntartható, ha ké­pes azt megfizetni a lakosság. Nem emelni, inkább csökkente­ni szeretnénk a díjakat.- Hogyan lehet a polgárok anyagi terheit csökkenteni, so­kat foglalkozunk ezzel a par­lamentben is és folytatjuk is, a szemétszállítás után például a szennyvízszippantás is sorra kerül - tette hozzá Gruber At­tila tanácsnok. - A temetkezé­si költségek is túlzottak, ráadá­sul a jelzések szerint a szolgál­tatás színvonala is hagy kíván­ni valót maga után Siófokon. Ha korlátok közé tudjuk szorítani a szolgáltatást, akkor terhet ve­szünk le a városlakók válláról. Szerencsére van már konku­rencia, megszűnt tehát az eddi­gi „egyeduralom”. Csorba Ottó, a pénzügyi bi­zottság elnöke arra hívta fel a figyelmet: a vállalkozó pénzfor­galmi kimutatást készített a te­metők üzemeltetéséről, s e sze­rint jelentős a vesztesége raj­ta. - Lehet tartósan vesztesé­gesen működtetni egy közszol­gáltatást? - tette fel a kérdést, mire Pavlek Tünde jegyző az­zal válaszolt: - Ez új jelenség, meg fogjuk vizsgálni, a hiva­tal illetékeseiben is aggályokat vetett fel a kimutatás, hiszen a komoly veszteség a közszolgál­tatás biztonságát is veszélyez­tetheti. Olyan szolgáltatóra van szükség, aki garantálni tudja a biztonságos üzemeltetést. A jegyző jogi és pénzügyi vizsgálatot helyezett kilátásba, Balázs Árpád polgármester pe­Temetői tarifák. Nem keverendő a temetőüzemeltetés és a szolgáltatás Miért a „nagy rácsodálkozás”? poósné kovács Andrea, a siófo­ki temetőket üzemeltető vállalko­zás egyik vezetője lapunk kérdé­seire válaszolva a Központi Sta­tisztikai Hivatal honlapját (ksh. hu) idézte, ahol az áll: 5,7 száza­lék volt az infláció 2012-ben. A veszteséggel kapcsolatos „nagy rácsodálkozást” pedig nem érti, hiszen minden évben készítettek kimutatást és eddig se volt nyere­séges a temetőüzemeltetés. - Azt tudomásul vettük, hogy testület idén a rezsicsökkentési törekvé­sekre hivatkozva nem emeli a közszolgáltatási díjakat - így Po­ósné Kovács Andrea. - Vállalko­zásunk az egyéb szolgáltatási dí­jait sem emelte ebben az évben. Ezzel szemben viszont a temetők­re fordított pénzösszegek évről évre drasztikusan növekedtek: víz-, villany-, gáz-költségek, az alkalmazottak bér és járulékai, a gépjárművek, kisgépek fenntartá­si költségei, szemétszállítási költ­ségek... A szolgáltatás ára arány­ban van a minőségével és az or­szágos temetkezési áraknak meg­felelő. Nagyon sok dicsérő és po­zitív visszajelzést kapok a temet­kezési szolgáltatásainkkal kap­csolatosan az ország minden táj­áról, a polgármesteri hivatalhoz érkezett panaszokról nem tudok, ha lett volna, azt a hivatalnak továbbítani kellett volna hozzánk poósné szerint a pénzforgalmi kimutatás könyvelt számlák alap­ján készült, és kizárólag a temető fenntartására vonatkozik, elkülö­nítve a temetkezési szolgáltatás árbevételétől. - Szakmabeliek, de tájékozott képviselők is tudják: a temetőüzemeltetés soha nem nye­reséges, de még csak nem is non- profit tevékenység. A megváltat- lan sírhelyek, illetve a temetetlen, hazavitt hamvak, valamint a költ­ségek nagy mértékű növekedésé­nek eredménye a növekvő veszte­ség. Ennek ellenére nem állíthatja azt senki, hogy nincs biztonság­ban a temetők üzemeltetése, hi­szen cégünk nyereséges, és mint más temetkezéssel és üzemelte­téssel foglalkozó cég, mi is kipó­toljuk egyéb szolgáltatási árbevé­telből a hiányzó összeget. felvetésünkre, miszerint köz­keletű vélekedés, hogy a temet(- kezjés „méregdrága”, Poósné Ko­vács Andrea úgy reagált: tíz csa­lád megélhetéséhez járulnak hozzá azzal, hogy tisztességes munkabért fizetnek, a munka- vállalói jogokat és a munkáltatói kötelezettségeket maradéktala­nul betartva. A piaci árak alatt nem tudnak szolgáltatni. A te­metkezési szakma képviselői évek óta javasolják az temetési díjak áfájának csökkentését, s szorgalmazzák a társadalombiz­tosításból fizetendő temetési hozzájárulást. Ezek valóban csökkenteni tudnák a lakosság terheit. dig arról beszélt: senkit sem le­het súlyosan veszteséges szol­gáltatásra kényszeríteni. - Ha úgy érzi, veszteséget okoz szá­mára, akkor ne végezze - adott tanácsot a vállalkozónak, majd konkrét számokkal is szolgált: 2012-ben (249 temetést össze­gezve) 14,3 millió forint bevé­tel és 26,7 milliós kiadás, azaz 12,5 millió forintos mínusz ol­vasható ki az üzemeltető kimu­tatásából. A polgármester végül megjegyezte: az önkormányzat nem kíván szerződést bonta­ni, de nem is követeli meg a sú­lyos veszteségre való tekintet­tel, hogy teljesítse a vállalkozó a szerződésben foglaltakat... ■ Fónai Imre A szennai gyűjtemény a Múzeumok Majálisán Kíváncsi múzeumlátogató bemutató A Szennai Skanzen fíliájaként működő Szennai Sza­badtéri Néprajzi Gyűjtemény is bemutatkozott éves program- kínálatával valamint múzeum- pedagógiai ajánlójával a Múze­umok Majálisán Budapesten a Múzeumkertben. A fővárosban tartott programmal párhuza­mosan a hét végén Kaposváron a Corso Kulturális Fesztiválon színvonalas programokkal vár­ta a látogatókat a skanzen, ahol kicsik és nagyok kézműves fog­lalkozás keretében ismerhettek meg népi játékokat, betekint­hettek a csuhébáb készítés rej­telmeibe, s a néprajzi gyűjte­mény mindennapjaiba. A szabadtéri gyűjteményben pedig múzeumpedagógiai fog­lalkozások keretében kaphat­tak ízelítőt a gyermekek a fog­lalkozásokon Somogy kulturá­lis örökségéből, a múzeum tár­gyain keresztül közelebb kerül­tek a térség díszítőművészeté­nek legfőbb motívumaihoz. A Magyar Nemzeti Múze­um tizennyolcadik alkalommal szervezte meg az idén a Múze­umok Majálisát. Budapest ki­emelt kulturális fesztiválján kö­zel 100 múzeum mutatkozott be a Múzeumkertben, megmu­tathatták látogatóiknak és leen­dő vendégeiknek, mire, mivel és hogyan várják őket egész év­ben. Egyetlen helyszínen ismer­kedhettek az érdeklődők prog­ramjaikkal, kiállításaikkal, a régészeti ásatások titkaival, a múzeumi biztonságtechnika fejlődésével, a fegyverek és a párbajok történetével. ■ Márkus Kata Függetlenségét ünnepelte Balatonfenyves, sikert aratott a Fenyovirágzás Fesztivál Díjazottak. Sánduly Lajos, Magyarfiné Kalmár Franciska iskolaigazgatók és Lombár Gábor polgármester (jobbról) Vasárnap zárta négynapos, a település önállóvá válásának napjához kötött Fenyővirágzás Fesztiválját a Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület és a köz­ség önkormányzata.- Napra pontosan 22 évvel ezelőtt - május 12-én - népsza­vazáson döntött úgy a Balaton­fenyves lakossága, hogy önálló­an kívánja intézi)) ügyeit, éle­tét - mondta vasárnap délelőtt a szentmisével egybekötött ün­nepi közgyűlésen Lombár Gá­bor. A településvezető köszöntő­jében hosszasan sorolta azokat a fejlesztéseket, amelyek már az önállóság kivívása után va­lósultak meg a 117 éves múltra visszatekintő Balaton-parti te­lepülésen. Az ünnepségen a polgármes­ter szólt a székely és a lengyel testvértelepülési kapcsolatuk eredményeiről, hangsúlyoz­ta az iskoláik közötti szoros együttműködést. „Balatonfeny- vesért” kitüntető címet vehetett át Magyarfiné Kalmár Francis­ka, a balatonfenyvesi általános iskola nyugdíjba vonuló igaz­gatója, valamint Sánduly Lajos a zeteváraljai általános iskola igazgatója. Nem volt kegyes hozzájuk az időjárás, ennek ellenére érez­hetően nő az érdeklődés a szá­mos színvonalas kulturális programot felvonultató feszti­vál iránt, melyhez kézműves kirakódó vásárt is kapcsoltak, mondta a zárónapon lapunk­nak Tóth József a Balatonfeny­vesi Turisztikai Egyesület elnö­ke. A turisztikai szakember re­ális esélyt lát a hőn áhított sze­zonhosszabbításra, de vélemé­nye szerint ahhoz még számos területen van szükség szemlé­letváltásra. Fontos eleme lenne a továbblépésnek az is, hogy vízparttal bíró települések ne csak a főszezonban kínáljanak programokat. ■ Márton László JEGYZET FÓNAI IMRE Ha jobban élnénk... százhúsz ország rangso­rában Zimbabwe, Haiti és Banglades után a magyarok minősítik a legrosszabbnak az életminőségüket. Az 50- 64 éves magyar férfiak át­lagos élettartama ma rövi- debb, mint 1930-ban volt. A 2000-es évek elejéhez ké­pest több mint kétszeresé­re emelkedett hazánkban a nélkülözők aránya, egy­re nő a szegénység. Sajnos, nem tapasztaljuk, hogy a politikának az volna a leg­fontosabb, hogy ezek a si­ralmas statisztikáink javul­janak. pedig ha némileg jobban állnánk e nehezen vitatható mutatók terén, dehogy za­varna, hogy - amint az Fej­ér megyéből kiszivárgott, a fideszes választókerületi el­nökök enyhe nyomására - a képviselő-testületekben jár most körbe a rezsicsökken­tést támogató aláírásgyűj­tő ív (Somogybán a megyei közgyűlés és Siófok már „kipipálva”), s a legfrissebb: következnek a munkahe­lyek (emlékeztetőül, 1989- ben a „négyigenes” népsza­vazás egyik követelése ép­pen az volt: ki a politikával a munkahelyekről!). dehogy akadnánk ki ennyi­re a trafikmutyin, legyin- tenénk is tán, ha a taga- dásözön és a „baloldalozás” után kiderül, mégiscsak előbb a fideszesek „nézték át” a pályázatokat (pár órá­val az ezt bizonyító hang- felvétel nyilvánosságra ke­rülése előtt még bőszen ha- zugozták párttársai a bilit borító szekszárdi fideszes képviselőt). Dehogy firtat­nánk, hogyan maradhat a helyén ezek után a szek­szárdi polgármester, vagy az állami dohány-zrt. ve­zetője. ha jobban élnénk, a politi­ka se zavarná össze annyi­ra a fejeket, hogy hírpor­tálunk kommentelője egy­szerre védje meg a vasúti- jegyár-emelést és a rezsi­csökkentést. Kaposvár volt a Gizella-napok díszvendége művészet Kaposvár volt a veszprémi Gizella napok dísz­vendége. Az egész hetes prog­ramsorozat részeként szomba­ton az ünnepi gála előtt Szita Károly polgármester mondott köszöntőt. Veszprém életének egyik legnagyobb eseménye a Gi­zella összművészeti feszti­vál. A város Boldog Gizellá­ra, Szent István bajor szüle­tésű feleségére emlékezik. A vár műemlékeinek kulisszái között várjáték, koncertek, az Óváros téren népművésze­ti kirakodóvásár és jelmezes történelmi felvonulás, irodal­mi műsor várta az érdeklő­dőket. ■ M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents