Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-03 / 102. szám

2013. MÁJUS 3., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 5 Freskóritkaság nyolc réteg festék alól europa nostra díj A tavaly elhunyt Nagyházi Csaba egyből szerelmes lett az alsóbogáti kiskastélyba A 18-19. századi vidéki Magyarország elevenedik meg a Nagyházi Csaba mű­tárgykereskedő és családja által korhűen helyreállított, s Europa Nostra díjjal ki­tüntetett alsóbogáti Inkey- Festetics-kastélyban. Vas András Nehéz elképzelni, hogy valaki ké­pes volt libafeldolgozónak hasz­nálni a fürdőszobát. Igaz, a mai küllemében a falakon látható ké­pekről sem mondaná meg az em­ber, hogy alig fél évtizede készül­tek. Míg most macskakővel ki­rakott út vezet a gondozott par­kon át az alsóbogáti Inkey-Fes- tetics-kúriához, vagy ahogyan a helyiek hívják, kiskastélyhoz, ad­dig a 2007-ben készült fotókon az épület ki sem látszik a dzsungel­ból, az embermagas gazból.- Mindent libatoll borított a szobában, de nemcsak belül ural­kodtak áldatlan állapotok, még a kerítés is hiányzott - mutat a tég­lából rakott gyönyörű építmény­re Soóky Marietta, a márciusban Europa Nostra-díjjal kitüntetett kastély tulajdonosa -, libaólakat építettek belőlük anno, a férjem kereste meg a kerítés nyomait Nagyházi Csaba, a tavaly janu­árban 68 éves korában elhunyt műtárgykereskedő és aukciós ház-tulajdonos tulajdonképpen véletlenül bukkant rá a 18. szá­zad közepén a lengyel Vrancsics tábornok által építtetett - majd a Lengyel-, a Boronkay-, később a Festetics-, aztán a Zichy-, végül az Inkey-család tulajdonolta - al­sóbogáti kűriára.- A rendszerváltás előtt akar­tunk egy műemlék kastélyt vá­sárolni - emlékszik vissza a mű­tárgykereskedő felesége -, s Gyu- gyon ki is néztünk egy kiskas- télyt, ám addig-addig vacillál- tunk, míg eladták másnak. Egy időre le is került a napirendről a vásárlás, aztán 2007-ben ismét felmerült az ötlet. El is mentünk Gyugyra, hátha eladja a tulajdo­nos, egy német református lel­kész, ám nemet mondott. Viszont megadta egy siófoki ingatlanköz­vetítő címét, aki kifejezetten mű­emlék épületekkel foglalkozott. Nagyjából húsz somogyi épület szemrevételezése után állapod­tak meg Alsóbogátnál, ahol mind­két kastélyra ajánlatot tettek - So­Harminc díjazott az europa nostra-díj idei har­minc kitüntetettjét kétszáz arra érdemesből választották ki az ítészek, akik az örökségmegőr­zés, a kutatás, a példamutató elkötelezettség, valamint az ok­tatás-képzés és figyelemfelkeltés terén véghezvitt munkát jutal­mazták. Az Europa Nostra össz­európai szervezet, mely 250 nem kormányzati, illetve non- profit társaságot képvisel. Mun­káját 150 kapcsolódó közigaz­gatási szerv és társulás segíti, s szakmabeliekből és önkéntesek­ből álló hálózata a kontinens kulturális örökségének védel- ■ mét és megőrzését tekinti fő fel­adatának. az idei díjkiosztó ünnepséget az athéni Herodes Atticus ókori szín­házban tartják júniusban. A18-19. századi vidéki Magyarország elevenedik meg a korhűen helyreállított, Europa Nostra díjjal kitüntetett kastélyban (Képgaléria: Sonline.hu) óky Marietta azóta is áldja a pilla­natot, amikor végül az Inkey-Fes- tetics-kúria mellett döntöttek.- A másik sokkal nagyobb, két­szintes, s most már tudom, ezt is rettenetesen nehéz volt a jelenle­gi állapotába hozni - magyaráz­za. - Szerencsére a férjem szerel­mes lett az ötven méter hosszú, s tíz méter széles épületbe, s bár merész vállalkozásnak tűnt, be­levágtunk a felújításba. Pedig ak­kor már beteg volt... Nagyházi Csabánál 2006- ban diagnosztizáltak tüdőrákot csontáttéttel, s az orvosok állítot­ták, örülhet, ha megéri a követke­ző fél évet.- Biztos vagyok benne, hogy a kastélyfelújítás segített neki, hogy tovább éljen - jegyzi meg Soóky Marietta. - Bár tulajdon­képpen eltiltották minden fizikai munkától, s még emelnie sem volt szabad, nem törődött vele, la­pátolt , tetőre mászott, mindenre figyelt, szervezett. S a tizenhat szobás épület kezd­te visszanyerni régi fényét: kide­rült például, igazi kincsek bújnak meg a falakon a rengeteg festék­réteg alatt.- A szalonban két hegedű nyo­mai látszódtak a falakon - mutat­ja Soóky Marietta -, s ebből gon­doltuk, hogy vélhetően eredendő­en díszítő falfestés készülhetett. A férjem felállványozta a szalont, s reggel hattól este tízig óvato­san vakargatta a festékrétegeket. Emellett elbeszélgetett a helybé­li öregekkel, merre lehet a kút, melyet persze betemettek. Aztán egyszer eljött hozzánk Mocsai Lajos kézilabdaedző feleségének édesapja, s bár közel száz éves volt már, s vagy hatvan éve járt itt utoljára, halálbiztosan megje­lölte a helyet. S tényleg ott volt a harminc méter mély kút... Az épület restaurálását Szent- királyi Miklós felügyelte, s a tu­lajdonos szerint fantasztikus él­mény volt, ahogy a nyolc festék­réteg alól lassan előbukkantak a figurák és formák. A tizenhat he­lyiségből kilencben találtak díszí­tő falfestést, mára hét már erede­ti pompájában látható, bár akad­nak foltok - ott már nem lehetett visszacsalogatni az eredeti min­tákat. A déli hálószobában bukkan­tak először freskóra, aztán a sza­lon mennyezetéről derült ki, szin­tén egyedülálló értéket rejt Hosz- szú és fáradságos munka után bukkant elő Dorfmeister István, a 18. század második felének egyik legismertebb hazai - oszt­rák származású - festőművész freskója, mely már témájában is különleges: az 5x9 méteres, 1771- ben készült alkotás a művész azon kevés munkái közé tartozik, melyek nem egyházi témájúak.- Vélhetően a többi is az ő ke­ze munkáját dicséri - állítja Soó­ky Marietta -, erről viszont bizto­san tudjuk, hiszen szignózta is. Másutt vagy csak az aláírását ta­láltuk meg, vagy a freskót. A Dorfmeisterről még a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal sem tudott, ám mindez még nem lett volna elegendő az Europa Nostra-díj elnyeréséhez. Ehhez a kúria korhű berendezése is kel­lett: az épületet a család saját ko­rábbi bútoraival, szobraival, fest­ményeivel, használati tárgyaival rendezte be - a látvány önmagá­ért beszél, mintha a régi tulajdo­nosok csak néhány napja hagy­ták volna el az épületet...- Nem éz az első elismerés, amit kaptunk a kastéllyal kap­csolatban - folytatja Soóky Mari­etta. - Tavaly a szakszerű és kor­hű felújításért elnyertük az Unes- co Icomos-díját is. Az Europa Nostra-elismerés vi­szont jóval több ennél, már az is beszédes, hogy az elmúlt fél évti­zedben nem akadt díjazott nem­hogy Magyarországról, de Ke- let-Európából sem.- Március 15-én tudtam meg a hírt - mondja a tulajdonos -, a díj­kiosztó június 16-án lesz Athén­ban. Csendben jegyzem meg, hogy anno néhányan javasolták, ne bíbelődjünk a felújítással, fes­sük le a falakat, úgy is jó lesz... Szerencsére a drágább és hosz- szadalmasabb verzió mellett dön­töttek, bár eleinte szinte minden nap újabb és újabb meglepetése­ket hozott. A festékrétegek leka­parása közben például a déli szo­bában egyszer csak kiesett egy tégla a falból, s ekkor derült ki, kandallóra bukkantak, melynek a huzata még ma is tökéletes.- Az egész épületen látszik a tervszerűség - teszi hozzá Soó­ky Marietta. - Észak-déli irány­ban építették, a konyha és más használati helyiségek a keleti ol­dalon kaptak helyet, azaz reggel világosak, a lakóterek a nyugatin, vagyis este sokáig besüt a nap. Az épület kidolgozottsága is fantasz­tikus, minden szoba, fürdő bolt­íves, s ez elképesztő látványt ad a padláson. Ahogyan a 300 négy­zetméteres pince is különleges, az óriási, téglával burkolt helyi­ség állandó hőmérsékletű, s emel­lett kiváló akusztikájú: nem vélet­len, hogy a felújítás óta már több koncertet is rendeztek benne. Ez is lenne az egyik irány a haszno­sításra, Soóky Marietta tervei sze­rint ugyanis a kastélynak hama­rosan önfenntartóvá kell válnia.- Mangalicát fogunk tenyész­teni, a szomszédos földekre is pá­lyázunk, van két halastavunk, melyeket hasznosítani szeret­nénk - sorolja. - A helyreállított magtár rendezvényteremként is megállja a helyét, a mellett ál­ló gazdasági épületből vendég­házat szeretnék kialakíttatni. A park alapjait is leraktuk már, ül­tettünk száz hársfát, s ugyaneny- nyi diófát. Mert nem egy-két évre tervezünk... Vörösmarty: szoboravató és kiállítás adomány Varga Imre alkotása a kaposvári színházparkba került Balatonszabadi befogadja a siójuti óvodásokat Vörösmarty-szobrot avattak és Vörösmarty-kiállítást nyitottak meg egyazon napon Kaposvá­ron. Vörösmarty Mihály mell­szobrát - Varga Imre alkotását -a kaposvári színházparkban állítoták fel csütörtökön, Vörös­marty Magda grafikusművész - a költő leszármazottja - kiál­lítása pedig a kormányhivatal galériájában látható tegnap óta. Vörösmarty Mihály költészeté­ről Aknai Tamás, Vörösmarty Magda képeiről - melyek a 60- as évek stílusát tükrözik - Gé- ger Melinda művészettörténész beszélt az összegyűlteknek. . A szobrot a költő leszárma­zottja adományozta a megye- székhelynek. ■ Varga Imre és Vörösmarty Magda a kiállításmegnyitón megegyezés A siójuti kisgyer­mekeket annak ellenére beírat­hatják szüleik a balatonszaba­di Aranyalma Óvodába, hogy a szomszédos község, Siójut nem járul hozzá az intézmény mű­ködtetéshez. így döntött a sza­badi képviselő-testület. Emléke­zetes, hogy két éve döntött úgy a balatonszabadi képviselő-tes­tület: falujuk kiválik a Siójuttal közös körjegyzőségből. A szaba­diak döntése mögött a 2006-ban kipattant siójuti hivatali sikkasz- tásos ügy állt. Balatonszabadi és Siójut testületé nem jutott egyez­ségre a sikkasztásos ügy kap­csán elítélt körjegyző meneszté­séről. Azóta Balatonszabadi ön­álló, új jegyzővel, Siójut pedig Varga Imre alkotása a parkban Siófokkal társult közös hivatal működtetésére. Erkölcsi köteles­ség - áll a szabadi testület óvodá­val kapcsolatos friss döntésének indoklásában -, hiszen a siójuti szülők nem tehetnek arról, hogy községük önkormányzata nem tudja finanszírozni alapfeladatai egy részét. Balatonszaba­di nem számít 2013-ban óvodá­val kapcsolatos hozzájárulásra, amennyiben a felek közösen ki­jelentik, hogy együttműködésü­ket június 3Ö-ával megszűntnek tekintik és egymással szemben a társulás tekintetében semmi­nemű követelést nem támaszta­nak. Ezzel a két település min­den tekintetben különválik egy­mástól. ■ Fónai I.

Next

/
Thumbnails
Contents