Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-11 / 109. szám

14 2013. MÁJUS 11., SZOMBAT SAJTÓ ÉS TANULÁS Légy eT extrém! ^ A „ciki” fogalma * kissé változott az utóbbi évti­zedekben. Persze ma is van, ami kínos, ami tabu és ami ci­ki, de a társadalom sokkal el­fogadott) ezekkel szemben. A boltok polcain nem min­dig kapunk olyan extrém vagy különleges ruhákat amiket mi szeretnénk, így hát a magunk stílusára formálhatjuk azokat. Manapság sokkal sokszí­nűbb az öltözködés mint ré­gen. Ha úgy érzed, hogy te egy extrémebb stílusú vagy nyugodtan hordj a lelkületed- hez passzoló ruhákat. De csak ha az a felső vagy nadrág tény­leg a belsődet tükrözi. Észreve­hető ha valaki nem úgy viseli a ruhát mintha azt rá találták volna ki. Tudd viselni a holmi­kat amik számodra fontos érté­kek. Nem elég hordani őket. Ha a belsőd összhangban van a ruháiddal és még viselni is tudod őket akkor nem lesz olyan ruhadarabod ami ciki- nek minősülne. ■ Hunyadkürti Lilka Tényleg a majmokból fejlődtünk? teremtés Fontos kérdés, hogy keletkeznek-e ma is újabb fajok, de sajnos sok a kihaló Csak érezd benne jól magad! Az oldalt szerkesztette: Gáldonyi Magdolna Telefon: 82/528-151 E-mail: magdolna.galdonyi@axelspringer.hu írjatok! Sokat vitatott kérdés, sokat vi­tatott válaszok... Vajon tényleg igaz a keresztény vallás által hirdetett teremtéselmélet? Vagy ezt a felfogást az evolú­ció tana megcáfolja? Pucskó Zsóka 12. c, fonyódi Mátyás király gimnázium Az evolúció szó egyfajta biológi­ai elméletet takar, mely szerint a különböző állat- és növényfajok korábban élt közös ősöktől szár­maznak, a köztük lévő különbsé­gek pedig az egymásra követke­ző generációkban bekövetkezett módosulások felhalmozódásá­val alakultak ki. Az evolúció ter­mészetes kiválasztódáson alapu­ló elméletét először Charles Dar­win és Alfréd Russel Wallace ve­tette fel. A fajok eredetének, az­az a divergencia mechanizmu­sának részletes leírására először Darwin : A fajok eredete (1859) című könyvének harmadik és negyedik fejezetében került sor. Darwin és Wallace munkássá­ga alapján a természetes szelek­ció általi evolúció a tudományos közösségben és a laikus közön­ség széles körében egyaránt ál­talánosan elfogadott ténnyé vált. A szerves evolúció elmélete szerint minden élőlény rokona egymásnak azáltal, hogy mind­annyian egy vagy nagyon kis­számú eredeti sejtből származ­nak. Egy sor folyamat révén, töb­bek között véletlenszerű válto­zások, majd a sikeres változatok természetes kiválogatódása által új formák keletkeztek, és'a fajok száma igen hosszú ideig egyre csak növekedett. Az evolúció tényének igazolá­sára már a 19. században is szá­mos bizonyíték állt rendelkezés­re, elsöprő felfedezéseket azon­ban csak a 20. évszázad hozta el. Többfajta csoportba osztható­ak a bizonyítékok. Ilyenek pél­dául a megmaradt fosszüiák, az élőlények hasonló anatómiai tu­lajdonságai, földrajzi eloszlásuk, biokémiai hasonlóságok, és így tovább. Mivel mindig is érdekelt az anatómia, így az anatómiai bizo­nyítékokat emelném ki. Ha job­ban belegondolunk, minden ma élő állat között találhatunk test- felépítésben mutatkozó hason­lóságokat. Vegyük példának az embert és a madarat! Felépíté­Peter Brueghel földi paradicsoma Kevesen tudják, hogy Charles Darwin vallásos volt, eredetileg papnak készült az iskolákban tanított eredet­tan a materialista megközelítést alkalmazza. Persze irodalom- és történelemórákon felvillannak az idealista megközelítések is. De ellentétbe kell-e állítani a ma­terializmust és az idealizmust? Evolúció kontra teremtés? kevesen tudják Charles Dar­winról, hogy vallásos volt, erede­tileg papnak készült mikor Cambridge-ben hittudományt tanult. Majd miután meghalt, az AtTglikán Egyháza Westminster ChaTlesDarwin apátságban temettette el, nem messze Isaac Newton sírjától. ma már a keresztény teóriák­ban megerősödőben van egy olyan irányzat, ahol tökélete­sen elfogadhatónak találják az eredetünket vizsgáló tudo­mány által felfedezett termé­szeti törvényeket, és úgy tekin­tik őket, mint Isten „eszközét" arra, hogy végrehajtsa cseleke­deteit. Kibontakozóban van egyfajta tudományos terem­téstan. sükben nagyon, sok dologban hasonlítanak, és minden egyes csontnak megvan a maga meg­felelője a másik élőlényben. Kép­zeljük magunk elé a saját ka­runk felépítését, majd emlékez­zünk a vasárnapi ebédekről is­mert sült csirke szárnyára. A fel­karunk és a szárny felső része is egy csontból áll. Lejjebb halad­va egy hajlító szerkezetet látha­tunk, porcos-csontos könyököt, ami segítségével kinyújthatjuk és behajlíthatjuk karunkat. A kö­nyök alatt két-két csont található a mi karunkban és a csirke szár­nyában is, nevük sing- és orsó­csont. A csuklónk és kézfejünk viszont különbözik a madárétól. Ám ha alaposabban megnézzük a belső anatómiájukat, rájövünk, hogy az emberi kéz az alapforma, a csirke szárnya ennek egy mó­dosulata, ahol a csontok össze­nőttek és redukálódtak. Ha ezek a szervek egymástól teljesen füg­getlenül alakultak volna ki, ak­kor nem ugyanazon csontok át­alakításával, hanem egy meg­felelőbb, tökéletesebb, új konst­rukcióval formálta volna meg a teremtés a repüléshez szüksé­ges szárnyat. De mivel ugyanab­ból a kiinduló struktúrából jöttek létre, felépítésüket természetsze­rűleg csak bizonyos korlátok kö­zött lehetett megváltoztatni. Más testrészekkel ugyanez a helyzet. A hasonlóság mértékéből megha­tározható az egyes fajok evolúci­ós rokonsági foka is. Ez azt bizo­nyítja, hogy az állatok mind egy közös őstől származtathatóak. Ám mindegyik a saját élőhelyé­hez adaptálódott. Az állatok és a növények föld­rajzi eloszlása szintén az evolú­ció működését igazolja. Megfi­gyelték, hogy a szigetcsoporto­kon a fajok szokatlan gazdagság­ban és sokféleségben találhatók meg. A Hawaii-szigeteken körül­belül 1000 olyan csiga- és kagy­lófaj él, melyek a világ más pont­jain nem találhatóak meg. Ennek magyarázata, hogy a szigetcso­port tagjai egymástól elkülönül­tek, s élővilágukat valamikor a múltban bekerült néhány egyed alapította meg. Számos élet­mód kínálkozott számukra, így a sokféleség gyorsan kialakult. A nagy kontinenseknek szin­tén megvan a maguk élővilága, az afrikai kontinensen egészen más állatok élnek, mint például a dél-amerikain, noha a környe­zeti körülmények és az éghajlati feltételek igen hasonlóak. Ennek az oka, hogy a fajok csak azokon a területeken létezhetnek, ame­lyeket őseik benépesítettek. így a hasonló élőhelyen kialakuló fa­jok külsőleg hasonlíthatnak, ám belső anatómiájuk eltér, ezt kon­vergens fejlődésnek hívjuk. Fontos kérdés még, hogy ke­letkeznek-e ma is újabb és újabb fajok. Az evolúciókutatók állás­pontja az, hogy a mai napig jön­nek létre új fajok. A kutyát tartó gazdik jogosan félnek egy mik­roorganizmustól, ami a kutyát fertőző halálos parvovírus. Ez a vírus a macskákat fertőző par- vovírusból fejlődött ki az 1970-es években. (Manapság a parvo el­leni védőoltás kötelező a kölyök­kutyáknál.) A fajképződés vagy speciáció az a folyamat, mely so­rán egy adott faj két vagy több fajra oszlik. A folyamatot több­ször megfigyelték mind labora­tóriumi, mind természetes kö­rülmények között. Ivarosán sza­porodó élőlények esetében a faj­képződés reprodukciós izolációt követő leszármazási elágazás kö­vetkezménye. Emellett meg kell említeni a fajok kihalásának té­nyét. Kihalásnak egy adott faj teljes mértékű eltűnését nevez­zük. A kihalás nem szokatlan je­lenség, új fajok rendszeresen je­lennek meg fajképződes során, mások pedig eltűnnek, kipusz­tulnak. Valójában a legtöbb ál­lat- és növényfaj, amely valaha élt a földön, mára már kihalt. Ezen kihalások folyamatosak az élőlények történetében az évmil­liók során. De léteznek hirtelen katasztrófák is. A legismertebb ezek közül a kréta-tercier kiha­lási esemény, mely a dinoszauru­szok eltűnéséhez vezetett. Ezek tudatában összességé­ben elmondhatjuk, hogy az evo­lúció tény. De önmagában a tu­domány materiális eredmé­nyei nem adnak tökéletes ma­gyarázatot a felvetett kérdések­re. Több evolúciós hiányzó lánc­szem van. Nem magyarázható a DNS véletlenszerű kialakulása. Élő sejtet nem tudtak reprodu­kálni. (Forrás wikipedia) Szülők, GPS és egyéb kalandok Rómában futóverseny idején sorozat Egy erasmusos diák naplójából 9. rész Elkezdtünk Firenzében iskolába járni, ami nem olyan könnyű do­log. Aztán, hogy földobjuk ma­gunkat sokfelé kirándultunk. Először csak hármasban Pisába. Meg kell vallanom, életem egyik legnagyobb élménye volt látni, hogy a Ferdetorony, tényleg fer­de. Nem is gondoltam, hogy eny- nyire nagyon! Március 15-én este megjöttek Anyáék. Igen jó volt, hogy meg­látogattak minket! Hoztak túró rudit, krumplit meg a Papa jó­voltából egy éles kést, és meg­ismerhettük GPS Mariskát. De a legfontosabb, a családias han­gulat. Főleg az volt a jó, mikor Róma felé ez a szegény GPS Ma­riska egy idő után egy autóútra akart vinni minket, amikor egy­értelmű volt, hogy haladhatunk végig autópályán. A legjobb az volt az egészben, hogy ezen olyan jót vitatkoztunk. Szegény Betti szerintem csak kapkodta a fejét. De igen jó volt! Olyan régen vitatkoztam akárkivel is magya­rul, mert mi a lányokkal béké­ben élünk, az olaszokkal meg nem lehet magyarul vitatkozni. Anyáék jó voltából Cortonába és Assisibe is eljuthattunk. Voltunk Rómában is, ahol elég sok szerencsétlen véletlen húzta keresztül a számításai­mat. A Lilla és Mariann telefon­ja nem működött, így nem tud­tuk elérni őket. Továbbá mara­toni futás volt, ami miatt'lezár­ták a fél várost, Anya rettenetes izomlázzal küzdött, alig talál­tunk parkolót és még sorolhat­nám. Viszont találkoztunk egy annyira édes idős nénivel, hogy csak a mesékben létezik ilyen! Miután a maraton miatt leállí­tották a villamost, és minden­kit leszállítottak róla, karon ra­gadott, és csak sodródtam vele a tömegben a többiek meg utá­nam. Anyáéknak Betti fordí­totta, amit a nénivel beszélget­tünk. A párbeszédünket így kell elképzelni: [...] Néni: Ugye kedveském! Én római vagyok, de egyáltalán nem tudom, hogy most mi tévők legyünk. A H jelű busz jön, ha jön... hajön... Pisa. Tényleg ferde! Ennyire? Én: Igen...ha jön...És milyen gyakran jár az a busz? Hova le­het eljutni azzal? Néni: Nem lehet tudni. Min­dig van valamilyen fölvonulás, sztrájk vagy tüntetés meg most ez a maraton.... Nem tudom mi­ért kell most tartani ezt a ma­ratoni! Maraton így, maraton úgy...áh. Én: Igen­Néni: Na erre, erre itt a busz megálló... [...] Aztán rájöttem, hogy nem is vagyunk messze onnan, ahova tartunk és megköszöntük a né­ninek a kedves segítséget. Lát­tunk éhségsztrájkoló kurdokat is, meg maratoni futókat, apai státusukra büszke olaszokat, különböző kultúrákat bemuta­tó színpadot. Na, meg a kötele­ző római látványosságokat. Az­tán másnap Sienaba is ellátogat­tunk, ahol ettünk fritellet és el­regéltem a contradak históriáját. Sajnos, eljött az ideje a búcsú­nak is, és Anyáék elindultak ha­za. Azt azért még megemlítem, hogy a lányok nagyon kedve­sek és ügyesek voltak, melynek eredményeképpen az utolsó itt töltött estén Anyáék is megkós­tolhatták a Lasagne Vegetaria- nat. Összességében jól alakult a családi látogatás is. Remélem, Anyáék is jól érezték magukat a Közép-Olaszországot felfedező túránkon, mert mi nagyon! ■ Kelemen Zsófia

Next

/
Thumbnails
Contents