Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-06 / 80. szám
Uj ismeretek az akupunktúrás eljárásokról Hogyan ismerkednek a denevérek? zoológia Alig akadt kutató, aki foglalkozott volna a „dudával”, amíg Silke Voigt-Heucke, a berlini Frei Universitát munkatársa meg nem szólaltatta „batcoder” segítségével: ezt az ultrahang tartományba eső hangot a kis nyúlszájú denevérek (Noctilio albiventris) közép-amerikai példányai hallatják, és az ember számára csak frekvenciaátalakítóval hallható. Ennek a hangnak a hullámai rendkívül hasonlítanak az ál- | latok által navigá-cióhoz használt echolothoz. Viszont a vége felé lefelé hajló dallamminta és harmonikusabb frekvenciaösszetételben eltér attól. A kutatók meg tudták állapítani, hogy a nyúlszájú denevébiomechanika Az egyesült államokbeli Rochester Egyetem munkatársa, Maiken Neder- gaard és kutatócsapata új válaszokat talált a több mint 4000 éves tű-terápiák alapját adó biomechanikai mechanizmusokról. A kutatók begyul-ladt lábú egerek Zusanli-pontjába- helyeztek tűket. Ez egy klasz- szikus aku-punktúrás terület a térd közelében. A sérült végtagot érő finom érintésre és hőingerekre pedig röviddel ezután már szinte alig reagáltak az állatok. A 30 perces kezelés alatt a kutatók szövetnedvesség-min- j tát is vettek a szúrás körüli területről. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az adenozin neurotranszmitter koncentrációja a kezelés alatt rohamosan, egészen 24-szeres szintig emelkedett. Ez az anyag a kezelés alatt a szúrásoknál A csillagászok minden hónapban fedeznek fel új. égitestekét, amelyek a világűr mélyén, más napok körül keringenek „Ez a valaha indított legunalmasabb küldetés. Mindig ugyanazokról a csillagokról készítünk képeket, éveken át, újra meg újra. Végkimerülésig.” Holott a William Borucki által leírtak az amerikai űrutazási ügynökség, a NASA valaha indított leglátványosabb világűrrel kapcsolatos projektjévé válhatnak. Ha azonban a San Franciscótól délre fekvő Ames Research Centerben található irodájában keressük fel, nem űrhajómodelleket vagy látványos számítógépes animációkat mutat, hanem csupán egy kilyuggatott fémlemezt. „Ez az egyik első, 1980-as években tett kísérletünkből származik - mondja. - Minden egyes lyuk egy adott csillag fényének befogadására volt szánva, mögé pedig érzékelőket szereltünk.” Bili Borucki fizikus 1962 óta dolgozik a NASA-nál, és ő a Kepler-űrteleszkóp atyja. Ezt 2009. március 6-án lőtték ki a világűrbe, és 2010 nyara négyszáz évvel ezelőtt, amikor feltalálták a teleszkópot, a tudósokban joggal merült fel a kérdés, vajon létezik-e egyáltalán földön kívüli élet. Addig ugyanis Arisztotelész tézise volt érvényben, miszerint a Föld és lakói kozmikus kivételnek számítanak. A távcsövön át vetett pillantások azonban megmutatták, hogy a szomszédunkban keringő égitestek alapvetően nem különböznek óta küld adatokat a Földre; A Kepler exobolygók, vagyis a Naprendszerünkön kívül eső égitestek után kutat, ezen belül is csak olyanok érdeklik, amelyeken lehetséges az élet kialakulása. A Kepler tehát nem akármilyen exobolygókat kémlel, hanem további Földeket keres. a mi bolygónktól. A Holdon hegységek húzódnak, a Jupiternek saját holdjai vannak, a Mars pólusait jég borítja. Mindenesetre azonban még a legjobb teleszkópokkal és a legkifinomultabb űrszondákkal sem sikerült eddig életet találni Naprendszerünkben a Földön kívül. Legfeljebb a Marson vagy a Jupiter Európa holdján képzelhető el egyszerű mikrobák létezése./ Exobolygót ugyanis már bőséggel találtak: 2010 augusztusáig az általunk ismertek száma 473 volt, ezek java része viszont szilárd felülettel és tengerekkel sem rendelkező, barátságtalan gázbolygó. Borucki járható felülettel j rendelkező világokat keres, amelyek csillaguk körül, lak- | ható zónába eső távolságra ke- | ringenek. Ez azt jelenti, hogy j ebben a zónában mérsékelt hőmérséklet uralkodik, és létezhet cseppfolyós víz, az általunk ismert élet alapja. A Kep- ler-teleszkóp a sajátunk-hoz hasonló (nem túl mély) óceánokkal, (nem túl ritka) légkörrel és lehetőleg aktív - az atmoszférát tápláló és azt ké- | miailag regeneráló - vulkánokkal rendelkező bolygókat hivatott találni. Részlet a GEO 2010/12- 2011/01 számából A fajtársakat is "dudálva" üdvözlik rek mindig akkor „dudáltak”, amikor fajtársaik adott hangjait játszották le nekik. Ráadásul gyakran olyan egyedek hangjaira válaszoltak, amelyeket korábban még nem ismertek. A közeli ismerősök hívásai esetén azonban többnyire elmaradt a „dudált” válasz. Tehát kijelenthető, hogy a denevérek által amúgy használt helymeghatározó jelekkel ez a hang nem áll összefüggésben. A dudálás sokkal inkább a szociális érintkezés egyik formája. Ez a felismerés pedig az ultrahanggal kommunikáló állatok illusztris társaságába, többek között a bálnák, delfinek vagy a Richardson-ürgék sorába emeli a denevéreket. ■ Vajon létezhet élet más bolygókon is? Új eredmények a láthatáron Egy antimetabolit, a deoxyco- formycin járulékos adagolásával pedig Nedergaard még sikeresen fel is erősítette ezt a hatást. Ez a hatóanyag ugyanis megakadályozza a szervezetben az adenozin gyors lebomlását. Ennek hatására a rágcsálókban csaknem kétszer annyi ideig hatott a fájdalomcsillapítás. ■ nagy mennyiségekben terme- | lődött, és innen oszlott szét a szervezetben. Ennek molekulái a fájdalmat ve-zető idegpályákon található adenozin recepto- j rokhoz csatlakoznak, aktivizálják azokat, és ezáltal csökken- j tik a fájdalomérzetet. Bolygolazban ego tudósok csillagászat Nem tarthat már sokáig egy második Föld felfedezése Az allergia már népbetegség fiziológia Ma Magyarországon több mint egymillió a beteg Az allergia a szervezet idegen anyagokkal (antigénekkel) szembeni túlérzékeny reakciója, amely anyagok hasonló mennyiségben és körülmények között mások szervezetére ártalmatlanok. Az allergiás reakciót kiváltó antigéneket allergéneknek nevezzük. Jellegzetes allergé- nek a virágporok, beltérben a háziporatka ürüléke, az állati szőrök, a toll és a penészgombák, általában pedig a baktériumok, az ételek, a festékek és a vegyszerek, a sebtapaszok. Ezek az anyagok egész évben tüneteket okozhatnak. Fiziológiásán az immunrendszer számos mechanizmusa a szervezet antigénekkel szembeni reakcióját szolgálja. Ezek közül kiemelkedő szerepe van a lymphocytáknak, a specifikus antigénekkel szemben reagáló sejteknek. Kétféle ■ Az allergiában szenvedők azáma évről évre növek- Szik, Szinte mlnHflnlri ismeri a betegséget lymphocytát ismerünk, a B-sejteket és a T-sejteket. A B-sejtek termelik az antitesteket, eme fehérjetermészetű anyagokat, amelyek az antigénekhez kötődnek, és ezáltal résztvesznek azok megsemmisítési folyamataiban. A T-sejtek nem termelnek ellenanyagokat; hanem közvetlenül az antigénhez kötődve kiváltják az ellene irányuló támadást. Az allergiás reakciónak lehet azonnali vagy késleltetett hatása, attól függően, hogy egy antigén B-sejt vagy T-sejt általi választ vált ki. Az allergiás ember szervezete megpróbálja eltávolítani a számára idegennek tűnő anyagot, és speciális ellenanyagot kezd termelni az al- ergénnel szemben. Az ellenanyag bekerülve a véráramba eljut a szervezet minden pontjára, és számtalan kémiai anyag, köztük hisztamin fel- szabadulását váltja ki. ■ síSr eqy második Fold, és hogy hamarosan rátalálnak? Kedves Olvasónk! Amennyiben további, hasonlóan érdekes írásokra is kíváncsi, rendelje mega GEO magazin egy darab, ingyenes példányát! Regisztráljon a www.aslapok.hu/geoproba weboldalon _________2013. április 10-ig vagy hívja a (06-40) 510-510-es telefonszámot 2013. április 10-ig, 8-17 éra között! A jelentkezés után a lapot egy heten belül eljuttatjuk önhöz. Az ajánlat a készlet erejéig érvényes. ^ Az akció 2013. április 10-ig, csak belföldi kézbesítés esetén érvényes. Próbaolvasásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek a jelentkezést megelőző 3 hónapon belül a megadott előfizetői személyes adatokkal é$/vagy előfizetési címen nem volt érvényes előfizetése, illetve próbaolvasása. Az akció keretében 2011/01. lapszámot postázzuk. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó információkat az Előfizetői Üzletszabályzatban találja a www.aslapok.hu oldalon. Akciókód: 2364 I jr Olvasóinknak ajánljuk! HgMBMp jf-r • £.• . ,v mgra .„■ ■ ■ .t;-- Hónapról hónapra hasonló érdekességeket talál lg ívj#: M a GEO magazinban. A lap azoknak szól, akik többet szeretnének 1U JJfJlVlilJN Y —CSALÁD & NEVELÉS » AUTÓ & MOTOR* LAKÁSKULTÚRA / UTAZÁS « EGÉSZSÉG « MINDMEGETTE • TUDOMÁNY
