Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-26 / 97. szám

2013. ÁPRILIS 26., PÉNTEK MOZAIK 11 Ötvenéves korára már nem a bunyó a legfontosabb Jetii életében Bár nem néz ki korosnak, de tény, hogy ma ünnepli 50. szü­letésnapját Jet Li, az egyik leg­sikeresebb kung-fu filmsztár. A Li Lián Jie néven született szin­gapúri származású előadót már gyerekkorában nemzeti hősként tisztelték Kínában. Tizenévesen ugyanis többszörös bajnok lett a kung-fu harcművészetében, a tudását 16 évesen mutatta be először filmen. Azóta számtalan alkotásban bizonyította akro­batikus képességeit, de messze nem csak a verekedésről szóltak a munkái. Ennek legjobb példá­ja a 2002-ben bemutatott Hős, amelyet Oscar-díjra is jelöltek, ez az epikus alkotás az eddigi' legnagyobb költségvetésű és legsikeresebb kínai filmproduk­ció lett. Jet Li a '90-es évek végétől amerikai produkciókat is vál­lalt, emlékezetes volt bemu­tatkozása a Halálos fegyver 4. részének főgonoszaként. Azóta drámai és humoros filmekre is sikerrel vállalkozott, színészi tehetsége is megkérdőjelezhe­tetlen, bár az angol nyelvvel a mai napig küszködik. 2006-bah bejelentette, hogy többet nem készít epikus kung-fu filmeket, inkább az alapítványa képvi­seletével foglalkozik. Azóta is forgat persze, de a jótékonysági munkája révén már dollártíz­milliókat juttatott a rászoru­lóknak. Hívő buddhistaként az emberek egyenlőségében hisz, a hírnévről pedig úgy nyilat­kozik: nem tudja befolyásolni, ezért inkább csak igyekszik jó­ra használni. Jet Li kamatoztatja a hírnevét A büntetés nem megoldás? fedél nélkül Pártszimpátiától függetlennek tűnik a kérdés megítélése A többség szerint nincsenek jó helyen az utcán a hajléktalanok, a szállók fejlesztése is megoldás lehet Munkát és lakhatást szeretnének az elesettek Egy közvélemény-kutatás szerint a magyarok kéthar­mada nem tartja megfelelő megoldásnak az utcán élők­kel szemben a büntetések kiszabását. Nógrádi László A lakosság mintegy kétharmada szerint büntetés helyett inkább segíteni kellene a hajléktalano­kat, és a megkérdezettek erről alkotott véleményét lényegesen nem befolyásolja a pártszimpáti­ájuk - közölte a Menhely Alapít­vány az MTI-vel. A hajléktalano­kat segítő szervezet felkérésére a Medián által készített márciu­si országos kutatás azt mutatta, hogy a lakosság 69 százaléka szerint egyértelműen inkább se­gíteni kellene a hajléktalanokat, és csupán 2 százaléka szerint kellene inkább büntetni. A kor­mánypártok szimpatizánsainak kétharmada is inkább segítene az ilyen helyzetben lévőkön. A Menhely Alapítvány ki­emelte: csak minden harma­dik ember gondolja azt, hogy a hajléktalanok maguk tehetnek a helyzetükről. Emellett az em­berek csaknem kétharmadát azért zavarja a hajléktalanság, mert azt gondolják: jobb len­ne, ha mindenkinek lenne hol laknia. A megkérdezettek 85 százalékának az a véleménye, hogy a hajléktalanokat is segí­teni kellene, hogy megéljenek a munkájukból, 80% szerint több emberi és szociális gondosko­dás kellene, és 78% hasznosnak tartaná több hajléktalanszállót építeni, illetve több szálláshe­lyet kialakítani. Továbbá a vá­laszadók 64 százaléka javasolta a kevésbé komfortos szociális bérlakásokat felajánlani a haj­léktalanoknak, és 61% valami­lyen lakhatási támogatás lehe­tőségét tartotta hatékonynak. A felmérés nem arra enged következtetni, hogy mindenki szívesen látná a hajléktalano­kat a közterületen, inkább azt jelzi, hogy a társadalomban erős az elvárás a probléma való­di kezelésére. Az alapítvány sze­rint az egyik megrázó ered­mény, hogy a felnőttkorú lakos­ság 7 százaléka nyilatkozott úgy: van olyan ismerőse, roko­na vagy családtagja, aki hajlék­talan. Vagyis több mint 600 ezer embernek közvetlen ta­pasztalatai vannak az ügyben. A hajléktalanok helyzetét éven­tefelmérő Február Harmadika Munkacsoport megkeresésére csaknem tízezer hajléktalan ember is válaszolt a kérdésekre. Az eredmények szerint a válasz­adók 82 százaléka elsősorban munkát szeretne, 73 százalé­kuk tartja jó ötletnek a lakhatá­si támogatást, 72 százalék a több hajléktalanszállót, 71 szá­zalékuk pedig a szociális bér­lakásokat. POÉNPERCEK- Hogy sikerült a lánya há­zassága, szomszédasszony?- Remekül! A férje hagyja pihenni, még a reggelit is ágyba viszi neki, el is mo­sogat, sőt a múlt héten nerc­bundát vett a lányomnak!- Ne mondja! És hogy vált be az új menye?- Rémes teremtés! Délig heverészik az ágyban, a fiammal készítteti el a reg­gelit, szegény gyereknek kell mosogatnia, és ami még mindennek a teteje, a múlt héten még egy nercbundát is kizsarolt magának! ■ Éjjel megy egy kamionos az úton, amikor meglátja, hogy az utat egy nagy rakás kő zárja el, a kövek tetején pe­dig van egy lámpa. Idegesen kiszáll és elkezd tanakodni, hogy mit kezd­jen. Szerencsére éppen arra jár egy helybeli, meg is kér­dezi tőle:- Miért van itt ez a lámpa?- Megvilágítja a köveket, ne­hogy nekikmenjen valaki.- És miért vannak itt a kö­vek?- Azok tartják a lámpát! ■ Pistike késő éjjel ér haza, az anyukája aggódóan meg­jegyzi:- Kicsim, nem kellene any- nyit a diszkóba járnod. Még a végén elromlik a hallásod!- Koszi mama, már vacso­ráztam. Kikukucskál a vombatkölyök erszénylakó Világraszóló szenzáció a magyar szaporulat Egy fesztiválon szerepel minden hazai nemzetiség Ritka jövevénynek örülnek a Fővárosi Állat- és Növénykert­ben: a télen vombatkölyök szü­letett, amely az elmúlt napok­ban lesett ki először anyja er­szényéből - írja az MTI. A nem mindennapi szaporulat azért is értékes, mert egész Kelet-Euró- pa valamennyi állatkertje kö­zül Budapesten sikerült először szaporítani ezeket az Ausztrá­liában őshonos erszényeseket. Európai állatkertben két évtize­de nem született vombatkölyök, eddig mindössze tíz esetet je­gyeztek fel az elmúlt száz évben a szakemberek. Ausztrálián kí­vül az egész világon mindössze tizenkét állatkertben összesen 22 vombat él. Ez az állat így nagyjából olyan ritka látványos­ságnak számít, mint az óriás­panda - közölte az intézmény. A kicsi jelenleg mintegy 20 centiméteres és egykilós lehet. Arra, hogy végleg elhagyja az erszényt, csak az állat kilenc hónapos korára lehet számíta­ni, és még ezután is visszadugja a fejét, hogy szopjon. Magából a kicsiből az elmúlt hétig nem le­hetett látni semmit. A két szülő, Molly és Wally 2011-ben érkezett egy Tasmá- niában működő állatkertből. A tréfásan „földi koalának” is be­cézett állatokból utoljára 1973- ban volt látható példány a Fő­városi Állat- és Növénykertben. Meglátni is nehéz, nem hogy fotózni Országos Nemzetiségi Fesz­tivált rendeznek a hétvégéig Ráckevén - írja az MTI. A Du- na-parti városban 18 éve meg­rendezett eseménysorozat az egyetlen olyan nemzetiségi fesztivál, ahol a hazánkban élő összes nemzetiség megjelenik a színpadon. A gálaműsorban részt vevő bolgár, cigány, görög, horvát, német, román, szerb, szlovák együttesek anyanyelvű pro­dukciói a maguk nemében pá­ratlanok. Ezek az együttesek, miközben ugyanúgy a Kár­pát-medence sokszínű kultú­ráját képviselik, sokszor igaz­ságtalanul kevés figyelmet, lehetőséget kapnak. Az első napon az együttesek minősítő versenye zajlik a népművészet elismert hazai szaktekintélyei által erősített zsűrivel, kísérő programként táncház és nem­zetiségi kiállítás lesz. A máso­dik napon a kísérő programok és a gálaműsor veszi át a fősze­repet. A vasárnapi programban szerepel még egy nagyszabá­sú zenés-jelmezes felvonulás is a városon át. Mindemellett fesztiválhoz illően gasztronó­miai bemutatók, borkóstolók, kirakodóvásár, kézműves-fog­lalkozás és folkkocsma várja az érdeklődőket - a minőségre garancia, hogy ötödik éve gaz­dagítja a programot kiállítás és gasztronómiai bemutató. ■

Next

/
Thumbnails
Contents