Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-25 / 96. szám

2 MEGYEI KORKÉP 2013. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK Váltsunk szakmát! újabb felmérések tanácsol­ják az újságíróknak, ha tehe­tik, váltsanak szakmát. A careercast.com amerikai kollégáinknak javasolta a mi­előbbi szakmaváltást a kere­setet, a stresszt figyelembe véve, nálunk a politikai nyo­más sem elhanyagolható in­dok. - M. K. HÍRSÁV Nagyboldogasszonyos furulyások elismerései A NAGYBOLDOGASSZONY gim­názium zeneiskolás növendé­kei közül Bence Dániel, Hor­váth Lili és Pfeifer Eszter ezüst, László Ádám bronz mi­nősítést kapott a megyei fu­rulyaversenyen. A lengyeltóti megméretésre Körösi László készítette föl a diákokat, zon­gorán Szili Zoltán kísért. B. T. Doric Lejla első az országos versenyen kiemelkedő eredményeket értek el a lakócsai iskola diákjai az országos tanul­mányi verseny horvát nyel­vi döntőjében. Doric Lej­la első, míg Szilágyi Noémi nyolcadik lett, felkészítő ta­náruk Kolaricsné Brantner Gyöngyi. G. A. Kamionba rohant egy Wartburg Kaposváron két ember megsérült, ami­kor egy áruszállító teherau­tóba rohant egy Wartburg Kaposváron a Damjanich ut­cában szerdán délelőtt. M. K. Ketten megsérültek... Villanykályha, üst, gázpalack időtlen idők vége Büszkék a természetismereti verseny első helyére A bajtársak értéket őriznek, és segítik egymást Nagyatádon is A kultúrházfejlesztő pályá­zat helyett (pedig a ma di­vatos kifejezéssel integrált közösségi-szolgáltató térré avanzsálhatott volna) a he­lyi kisiskola több évtizedes elmaradását kezdik pótolni, így döntött az ádándi képvi­selő-testület. Fónai Imre Fehér József képviselőnek a köz­meghallgatáson elhangzott sza­vaival „elképzelhetetlen, hogy a 21. században egy bádog vályút használjanak a fiúvécében. Ti­zennyolc éve vagyok képviselő, úgy látszik, kevés volt ez az idő arra, hogy biztosítsák a gyere­keknek a normális körülménye­ket. Közelharcot kellett vívni az elmúlt testületi ülésen, hogy a tornaterem és a konyha fűtés­korszerűsítésére előirányozza­nak kétmillió forintot. Normá­lis, hogy fával fűtenek a konyhá­ban, az étkezőben?”- A tornateremben villany­kályhák vannak, nem működ­nek megfelelően, télen 8-9 fok van - csatlakozott képviselőtár­sa, Szatmári Kornélia ugyan­csak a közmeghallgatáson. - A konyhában fatüzelésű üst mű­ködik és gázpalackok, amik bal­esetveszélyesek. így van ez időt­len idők óta.- Mindennapos testnevelés­órák vannak, s az öltözőben is nagy a hideg. A kályhák nem működnek rendesen, nem be­szélve arról, hogy mennyibe ke­rül a villany. Minden nap száz gyerek tornázik ott - jelezte a fórumon Szőke Zoltánná, hogy nemcsak a képviselők, a lakos­ság is az iskolafűtés-korszerű- sítést tartja fontosabbnak a kul- túrház „előléptetésénél”. Az egész iskola egy hatal­mas játszóudvar, bőven van he­lye mozogni a 158 diáknak - állapítjuk meg ádándi iskolalá­togatásunkkor. Az öreg épüle­teket helyrepofozták az elmúlt években, a korábbi szolgálati lakásból tanáriszoba-bővítésre és új igazgatói irodára is futot­ta, a jókora belmagasságú, pa­tinás étkező díszes mennyeze­tét is az eredeti minták díszí­tik, az önkormányzati működ­tetésű konyhát sem érheti kifo­gás, a tornaterem is épp akkora, 5r- *>W§ Természetközeli iskola; tanár-mentorok figyelnek a hátrányos helyzetű diákokra Kultúrház, tiszteletdíj, avagy közmeghallgatás esperesi zárszóval az ádándi közmeghallgatáson Fehér József képviselő azzal in­dokolta a lemondást a kultúr- ház-fejlesztés (IKSZT-pályázat) negyvenmilliós összegéről: az iskola fontosabb, másrészt nem elég, hogy utófinanszírozású a pályázat, tehátmeg kéne előle­gezni a költségeit, az önerő sem lenne kevés, tízmillió forint. Szatmári Kornélia képviselő szerint a negyvenmillió egy ré­szét nem az épületre, hanem az ötéves fenntartási kötöttség költ­ségeire kell fordítani. Művelő­désszervezőt, informatikust kel­lene alkalmazni, fényképpel, jelenléti ívvel dokumentált prog­ramokat megvalósítani. A fenn­tartáshoz adott pénz mindig csökkenne, végül maradna egy felfejlesztett intézmény, amit az önkormányzatnak kellene eltar­tani. A teljes zöldalapot fel kel­lene áldozni, amikor többek kö­zött ebből oldják meg a lomtala­nítást. az ádándi képviselők tiszteletdí­jat szavaztak meg maguknak, ez a téma is vitát váltott ki. Lel­kűk rajta, hogy ebben a helyzet­ben így szavaztak, ezt Neisz Pé­ter mondta a falubeli érdeklő­dők közül, Házi Ferencné sze­rint ilyesmiről nem a ciklus má­sodik felében kéne dönteni, ha­nem az elején. Lengyel Imre képviselő azt javasolta: emeljék tízszeresre a rallikrosszpálya bérleti díját és mindjárt lesz fe­dezete a tiszteletdíjaknak. Szat­mári Kornélia úgy indokolt­több száz oldal előterjesztést kell elolvasniuk, az ülésekre fel kell készülni. A tiszteletdíj meg­állapításával - tette hozzá - le­hetőséget is kapnak a képvise­lők, hogy például helyi alapítvá­nyokat támogassanak. A testü­leti tagok aktívabbak kívánnak lenni, nagyobb részt kérnek a falu ügyeinek intézéséből, inten­zívebben kommunikálnának a helyi lakosokkal, fogadóórát is tartanának. szatmári a. lajos református esperes azzal zárta a közmeg­hallgatást: - A nagy dolgokban legyen egyetértés, a kis dolgok­ban legyen szeretet. amekkora egy ilyen falusi kisis­kolához passzol. Csak hát azok az emlegetett negyven éves vil­lanykályhák, gázpalackok, a fa- tüzeléses kályha és üst... Van egyébként kikre büszké­nek lenniük, a képzeletbeli di­csőségtáblát Torda János intéz­ményvezető-alpolgármester so­rolja, az élre persze a megyei ter­mészetismereti versenyen a mi­nap elért első helyezés kívánko­zik. Külön dosszié a fejlesztése­ké, a kerékpártárolótól az inter­aktív táblákig. Önkormányzati segítséggel nyílászárócsere és világításkorszerűsítés is történt, a szociális hátrányok fölszámo­lását célzó képesség-kibonta- koztató program is fut az iskolá­ban már negyedik éve és Torda János szerint az egész napos ok­tatással együtt sikeresen; a 158 diák közel fele, 84 hátrányos helyzetű. S bár a 8-9 fokban tor- názásnak is megvan az az elő­nye, hogy nem lazsálnak a fiata­lok, éppen ideje már, hogy Ádán- don is véget érjenek az „időtlen idők”... találkozó A nagyatádi Bajtár­si Egyesület és a 69. Harckocsi Ezred Baráti Köre meghívásá­ra a városban tartotta többna­pos kihelyezett elnökségi ülését a HOKOSZ (Honvédségi Nyug­díjas Klubok Országos Szövet­sége). Kovács Imre nyugállo­mányú dandártábornok-ügyve­zető titkár elnökletével döntöt­tek új egyesületi tagfelvételről. Az immár 28 egyesületet ma­gában tömörítő szervezetnek nyolcezer tagja van (Van olyan 3000 tagú egyesületük is, mely­ben 27 tagozat működik!) A HÓ- KOSZ eddig sikeresen fogta ösz- sze a nyugdíjas egyesületei, melyek sikeresen védték a ta­gok megszerzett jogait. Segítet­ték őket szociális, egészségügyi vagy akár kegyeleti ügyeik in­tézésében. Mivel a támogatások és a pályázati lehetőségek csök­kenő tendenciát mutatnak, nagy szükség van az érdekvédelmi munka hatékonyabbá tételére. Ebben is segítséget nyújt az or­szágos szervezet. Hortobágyi Ferenc és Fülep István őrnagyok tájékoztattak a városban folyó egyesületi mun­káról. Kovács Imre elismerően szólt mindkét egyesület aktív érdekvédelmi, értékteremtő és értékmentő munkájáról, melye­ket a volt bajtársak érdekében és a hagyományok ápolása te­rén kifejtettek. ígéretet tett a pá­lyázatok, kérelmek és elismeré­sek zökkenőmentesebb továbbí­tásához. A városházán Ormai István polgármester is fogadta az el­nökség tagjait. Nagyatádot jel­képező ajándékokat nyújtott át a vendégeknek, akiket a Hadi­parkban halászlével és lángos- sal vártak. ■ Györke József Látogatás a Hadiparkba CIKKÜNK NYOMÁN PROGRAMAJÁNLÓ Sissi fái másutt vannak Csurgón, száztíz esztendős Kossuth-hársakat vágtak ki MEGLEPETÉSSEL olvastam keddi számukban a „Csurgón kivágják Sissi királyné évszáza­dos hársfáit" című írásukat. A panaszos betelefonálók pontat­lan információkat adtak, ezért szeretném összefoglalni a való­di Sissi fák, az időpontok és a kivágott hársfák történeteit. HÁRSFÁKAT CSURGÓN először 1896. április 12-én ültettek a Mil­lenáris tiszteletére az akkori György, mai nevén Petőfi térre. A hét hársfát nagy ünnepség köze­pette helyezték földbe, melyek közül a középső fát a jelenlévők „Árpád" fájára keresztelték el. Ebben az időszakban az ezer­évesfennállás emlékére egy kor­mányintézkedés folytán Csurgó­hoz hasonlóan 4103 községben ültettek emlékfákat. ERZSÉBET KIRÁLYNÉNK 1898. szeptember 10-i halála után nyolc héttel az akkori kormány felhívást intézett a földművelés- ügyi minisztérium kiadványá­ban a magyar néphez, hogy szeretett Sissink emlékére fákat ültessenek. 1899. július végéig 2.887.413 emlékfát ültettek el országszerte, melyek között lombhullatók, fenyőfélék és gyümölcsfák is voltak. a csurgó és Vidéke című helyi újság 1899. december 3-án megjelent számában a követke­zőket olvashatjuk a csurgói ese­ményekről: „Erzsébetfák. Váro­sunkban három helyen ültettek boldogult királynénk emlékére fákat. A György-téren (ma Pető­fi tér), a járásbíróság udvarán (ma Kossuth utca 1.), s legújab­ban a római katolikus (Szentlé­lek) templom előtti kis téren. A királyné emlékét hirdető kis fa- csoportozat hat darab kerítés közé foglalt szép fenyőből áll." ■ Hársfákat először a Mil­lenáris tiszteletére ültet­tek ünnepélyes keretek között Csurgón 1896-ban, az akkori György, ma Pe­tőfi térre. A hét hársfa közül a középsőt a telepü­lés lakói Árpád fájára ke­resztelték. Sissi királyné­tiszteletére fenyőket ül­tettek ezek után felmerül a kérdés: Ki és mikor ültette a Széchenyi téri hársfákat? A választ szintén a fent említett újság 1903. március 15-i számában találhatjuk meg: „Kossuth fák. Kossuth Lajos szü­letésének 100. évfordulója alkal­mával a városi képviselőtestület Éhn Kálmán dr. indítványára díszgyűlésen határozta el, hogy az évforduló emlékére Kossuth fá­kat ültet. E fákat f. hó 11-én ültet­ték el, úgyhogy most egy szép hársfasor húzódik a takarékpénz­társarkától (ma József A. u.l., ak­kor Széchenyi tér) a Kreisler Géza (ma Széchenyi tér 1.) házáig.” ím e A száztíz éves Kossuth hárs­fák története. Kivágásuk helyé­re az ígéretek szerint új fák ke­rülnek. Az eredeti szándék foly­tatásaként talán méltó lenne az utódfákat újra Kossuth fáknak nevezni. VARGÁNÉ HEGEDŰS MAGDOLNA, CSURGÓ A Táncsics kétszáz évére emlékeznek mihályfalvi László nyugal­mazott igazgató könyvet szer­kesztett A kaposvári Táncsics 1 Gimnázium története, igazga­tói és tanárai 1806-2010 cím­mel. A fontos illetve érdekes visszaemlékezéseket, méltatá­sokat tanárok és tanítványok írták. a kötetet Fekete László, a gimnázium egykori diákja, a Somogy Megyei Ügyvédi Ka­mara elnöke mutatja be ápri­lis 26-án 16.30-kora Táncsics Gimnázium aulájában rende­zett találkozón. az érdeklődőket versekkel és zenével is szórakoztatják, a produkciókat ea gimnázi- \ um gykori diákjai adják elő. ÁPRILIS 25.. CSÜTÖRTÖK BALATONFÖLDVÁRON 18 órakor Bornai Tibor Gondolkodom tehát dalom című önálló estje a közösségi házban. SIÓFOKON 17 órakor Szépkorú alko­tók kiállításának megnyitója a kulturá­lis központban, 18 órakor a Lyukasóra irodalmi, művészeti folyóirat bemutat­kozása a könyvtárban. marcaliban 17.30 órakor Gárdonyi emlékműsor Égre néző lelkek - Földre néző szem címmel Gárdonyi Gáza no­velláiból, regényeiből, egyházi szerze­ményeiből, veséiből és Füveskönyvé­ből Faragó Laura tolmácsolásában a Kulturális Korzón. ÁLLANDÓ PROGRAMOK BARCSON a Dráva Múzeumban Barcs múltja és jelene címmel állandó kiállítás, amely a város életét és kul­túráját mutatja be a kezdeti időktől a közelmúltig. marcaliban Marcali Városi Hely- történeti Múzeum (Kulturális Korzó, Múzeum köz 5. T: 85/510-520) Nyitva: hétfőtől szombatig 10-19 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents