Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-22 / 93. szám

HHMMflMMMl GAZDASAG 2013. ÁPRILIS 22., HÉTFŐ 6 HÍRSÁV Költséget racionalizál az MPVI Mobil Zrt. a működéshez szükséges költségek csökkentéséről döntött az MPVI Mobil Zrt. április 18-i közgyűlése, mi­vel a társaság eredeti elkép­zelések szerint kialakított működése a Kúria ítélete következtében meghiúsult - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kommuniká­ciós főosztálya. A közlemény szerint a Kúria 2013. febru­ár 26-án hozott ítéletét az MPVI Mobil Zrt. április 15- én vette kézhez. Az ítéletre tekintettel szükségessé vált, hogy a társaság működési költségeit racionalizálják és átalakítsák. ■ MTI Megújulnak a MÁV gyorsvonati kocsijai „elkezdődött És a következő években folyamatos lesz a gyorsvonati kocsik felújítá­sa. A korszerűsítésen átesett járművekkel - többek között - a budapesti, miskolci, sá­toraljaújhelyi, nyíregyházi, debreceni, záhonyi, szol­noki, békéscsabai, ceglédi, kecskeméti és szegedi uta­sok találkozhatnak. Idén és jövőre összesen háromszáz kocsi felújítása várható.” - je­lentette be Ungvári Csaba a MÁV-Start Zrt. vezérigazga­tója a társaság pénteki tájé­koztatóján. A korszerűsítés a MÁV-Gépészet telephelyein folyik. A tervek szerint az idén és jövőre együtt három­száz jármű újul meg. ■ VG Kétmilliárd forintból fejlesztett az Emász elkészült a német többsé­gi tulajdonban lévő Émász Nyrt. új, integrált üzemirá­nyítói és hálózatfelügyeleti rendszere, a több mint öt év alatt kifejlesztett, két­milliárd forintos beruházást Hans-Günter Hogg, az El- mű-Émász társaságcsoport igazgatósági tagja adta át Miskolcon. Az áramszolgál­tató cég fél évszázados múlt­ra visszatekintő üzemirányí­tási rendszerét már többször átalakították, a mostani azonban a teljes üzemirányí­tást érinti. A saját forrásból kiépített új rendszer feladata egyebek mellett a hálózati elektronikus adatok össze­gyűjtése, megjelenítése, távműködtetés biztosítása, jelentések kezelése, terhelés­becslési, hálózatszámítási és elosztóhálózat irányítási funkciók ellátása. ■ MTI Nőtt a General Electric negyedéves nyeresége A világ egyik legnagyobb ipari-pénzügyi társasága, a General Electric (GE) nyere­sége 16 százalékkal nőtt az első negyedévben, működési eredménye és bevétele jobb­nak bizonyult az elemzői vá­rakozásoknál. A cég első ne­gyedévi adózott eredménye 3,53 milliárd dollárt, rész­vényenként 34 centet tett ki az egy évvel korábbi 3,03 milliárd dollár, részvény- arányosan 29 cent után. A részvényarányos eredményt 8 centtel növelte a NBC Uni- versal médiacégben lévő 49 százaléknyi GE-részesedés eladása. ■ MTI Júniustól jöhetnek a kkv-hitelek bankszektor A többletterhek csökkentése megtérülne a gazdaság dinamizálása révén Az új NGM-vezetéssel jó a viszonyuk a bankoknak - mondja Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Az árfolyamgátba az érintettek fele is belép­het, míg a nem teljesítő adósoknak új programot dolgoznak ki a bankok. Hermán Bernadett- Milyen a viszonyuk a bankok­nak az NGM és a jegybank új vezetésével?- Varga Mihály urat régóta ismerjük, friss miniszterként azonnal eljött a Magyar Bank- szövetség testületi ülésére. A régi minisztériumi stábbal együttműködésre törekvő volt a viszonyunk, és úgy tűnik, az újjal is jól együtt tudunk majd dolgozni. A jegybank új veze­tését korábbról ismerjük, így bízunk a hatékony együttmű­ködésben. Számunkra a jegy­bank - s ugyanígy a pénzügyi felügyelet - vezetője abszolút tekintélynek számít.- Folynak-e tárgyalások az el­múlt években a bankokra kirótt terhek csökkentéséről?- Európában a magyar- országi bankszektor a legin­kább túlterhelt, az extrater- hek a bankszektor verseny- képességét is veszélyeztetik. A kormánynak már évek óta jelezzük, hogy ilyen feltételek mellett a bankszektor nem képes betölteni azt az alap­vető feladatát, hogy a gazda­ságot gyorsan dinamizálja, és növekedési pályára állítsa. Úgy gondoljuk, a terhek csök­kentése megtérülne az ország számára a gazdaság dinami­zálása révén. Annak érdeké­ben, hogy ez bekövetkezzék, a bankszövetség a kormány­zat számára egy olyan növe­kedési paktum megfontolását javasolja, amely alapján a terhek jelentős csökkentésé­ért cserébe a bankok olyan aktivitást vállalnának, ami a gazdaság fellendülését szol­gálná. ■ A 2 százalék körüli ka­matmarzs, amit ennél a terméknél terveznek,az az ügyfélkör kockázatát nem fedi- Mi az oka annak, hogy még Ilyen hatalmas terhek mellett is nyereségesek maradtak egyes bankok?- A bankszövetségnek nem dolga, hogy az egyes bankok üzletpolitikáját vagy éppen költségszerkezetét vizsgálja. Én inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy amikor a bankszektor múltbéli nyere­ségességét értékeljük, csalóka számokat látunk. A szektor tőkearányos nettó nyeresége az elmúlt 20 évben nem érte el a 3 százalékot. Az utóbbi időszak iparági szinten vesz­teséges. A néhány nyereséges bank közül nem egynek a tő­kére vetített eredménye pedig messze alatta van az állampa­pírokon elérhető hozamnak is.- A Magyar Nemzeti Bank hitel­bővítő programjával kapcso­latos tárgyalások hol tartanak most?- Az MNB elnöke már talál­kozott első körben a nagyban­kok képviselőivel és második körben a középbankokéval, ezen a héten pedig találkozik a jelentősebb takarékszövet­kezet vezetőivel is. A bank­vezetők pozitívan fogadták a programot. A tényleges si­kerhez ki kell még alakítani a pontos részleteket, és a kor­mányzati hitelgarancia-prog­ramokat is. Erre azért van szükség, mert az a 2 százalék körüli kamatmarzs, amit en­nél a terméknél terveznek,az az ügyfélkör kockázatát nem fedi, a költségről már nem is beszélve.- Mekkora lenne az indokolt kamatmarzs?- Európában a kkv-kamat- marzsok 4-6 százalék körül vannak. Természetesen a konkrét mérték erősen függ az adott hiteltípussal megcél­zott konkrét szegmens koc­kázatosságától és a hitelezési keretrendszer kiszámítható­ságától is.- A statisztikákból, a jegybank és a piaci szereplők megálla­pításaiból az szűrhető le, hogy nincs igazán kereslet vállalati hitelekre. Ez a program hoz­hat-e változást?- A válság kitörése óta so­kat beszélnek arról a közgaz­dászok, hogy a hitelkínálat vagy a hitelkereslet csőkké-' nése okozza-e a hitelezés visz- szaesését. Én azt látom, hogy Magyarországon mindkettő azonos mértékben esett visz- sza, ennek megfelelően a gaz­daságunk egy alacsonyabb fejlődési pályára állt be. A kereslet élénkítése érdekében azt kellene elérni, hogy a gaz­dasági környezet fejlődjön, tényleg behozzuk a befektetői pénzeket, és a vállalkozók el­higgyék, hogy Magyarorszá­gon érdemes beruházni. A 250 milliárd forint egyébként a kkv-hitelek 4-5 százaléká­nak felel meg, tehát jó lenne, ha az európai uniós pályáza­Névjegy KOVÁCS LEVENTE 2011. jú­nius 1. óta a Magyar Bank­szövetségfőtitkára. A szak­ember korábban a KDB Bank vezérigazgató-helyette­si posztját töltötte be. 2002 és 2006 között a GIRO Elszá­molásforgalmi Zrt. Fejleszté­si, majd Üzleti Ügyvezető Igazgatója volt. ezt megelőzően a Buda­pest Bank vállalati marke­ting ügyvezető igazgatója­ként, a HypoVereinsbank Bu­dapest termékfejlesztési igaz­gatójaként, valamint a CIB Bank osztályvezetőjeként te­vékenykedett. tokon megszerezhető pén­zekkel multiplikálódhatna. Feltételezem, a kormány azo­kat a cégeket részesíti majd előnyben, amelyek a legtöbb új beruházást, munkahelyet hozzák majd létre.- Mikorra lesznek meg a részle­tes hitelfeltételek?- A Magyar Bankszövet­ség felajánlotta a jegybank számára, hogy biztosítja a program feltételeinek a ki­alakításához szükséges szak­mai együttműködést. Mi úgy gondoljuk, májusban kiala­kulhatnak az általános hitel- feltételek, amelyek alapján a a miskolci Egyetem Gazda­sági Kapcsolatok Tanszéké­nek vezetője. Tanulmányait a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem matematika-fizika szakán végezte, majd a Köz­gazdaságtudományi Egyete­men MBA képesítést, azt kö­vetően a Miskolci Egyetemen pénzügyi PhD képesítést szerzett, majd ugyanitt habi­litált. 2012-ben A Magyar Érdem­rend Lovagkeresztje kitünte­tésben részesült széleskörű közéleti, oktatói és publikáci­ós tevékenysége elismerése­ként. hitelintézetek le tudnak szer­ződni a jegybankkal. Abban bízunk, hogy június 1-től el­indulhat a program.- Korábban voltak már más államilag támogatott hitelprog­ramok is, például legutóbb az otthonteremtési hitel, amelytől a hitelezés fellendülését várták a bankok. A lakáshitelek iránti kereslet viszont alig változott. Mi ennek az oka?- Ahhoz, hogy a magyar- országi lakáshitel-állomány fenntartható legyen, illetve fej­lődjön, évente 40 ezer új lakást kellene építeni. A lakosság is óvatosabbá vált a hitelfelvételt illetően, a bankok is számos jogszabályi változásnak meg­felelően működnek, ezért az ilyen programoknak időre van szükségük a kibontakozáshoz. A szükséges érési idő, tanulási folyamat után viszont minden program sikeressé válhat.- Az árfolyamgát is lassan bon­takozik ki.- Nagyon sokan igénybe ve­szik az árfolyamgátat. Bízunk abban, hogy ezzel a két hóna­pos megnyújtással, valamint a bankszövetség, a kormány és a jegybank által támogatott kampány hatására, a jogosul­tak 50 százaléka csatlakozni fog a programhoz. Már az el­múlt hónapokban is sokmilli- árd forint támogatást élvezhet­tek az árfolyamgátba belépők, hiszen a havi törlesztőrészlet kamatterhéből az árfolyam­gát fölötti részt a bankok és az állam vállalta át. Vannak per­sze, akik alaptalan illúziókat keltenek, és a hitel alóli kibú­jás léggömbjeit fújják nagyra, ezzel eltanácsolva a hiszékeny emberek egy részét attól, hogy a valós kedvezménnyel és vé­delemmel éljenek.- Az alaptalan illúziókat keltő köröket említve kikre gondolt?- Elsősorban azokra az ön­jelöltekre, akik álszakmai ma­gyarázatokat hoznak akár az ökonómia, akár a jog területé­ről. Magyarország az Európai Unió szerves része, gazdasági­■ Már az elmúlt hónapok­ban is sokmilliárd forint támogatást élvezhettek az árfolyamgátba belé­pők lag és társadalmilag egyaránt jogállam, szakszerűen fogja a hitelesek gondjait kezelni. Látjuk, hogy a több százezer, eddig már megsegített adós mellett továbbra is sokan ma­radtak olyan ügyfelek, akik a válság miatt szociálisan rá­szorulóvá váltak, és fizetési nehézségekkel küzdenek. Szá­mukra tehát a korábbi progra­mokat kell továbbfejleszteni. A bankszövetség dolgozik azon, hogy előálljon egy olyan meg­oldási javaslattal, ami őket is visszahozhatja a kötelezettsé­güket teljesíteni tudó ügyfelek közé. Az Európában létező, az elmúlt évszázadok során kialakított szociális háló meg­határozó társadalmi vívmány. Most komoly kihívásunk az igazságos működtetésének fenntartása, és a potyautasok kiszűrése. Ehhez a társada­lom minden tagjának felelős hozzáállása szükséges. „Azt kellene elérni, hogy a gazdasági környezet fejlődjön, tényleg behozzuk a befektetői pénzeket”

Next

/
Thumbnails
Contents