Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám
4 A HÉT TEMAJA 2013. ÁPRILIS 21., VASÁRNAP egészségtérkép Egy régió gazdasági fejlettsége alapvetően meghatározza, hogy mennyire egészségesek és meddig élnek az ott lakók. Nyugat-Magyarországon és Budapesten a legjobb a helyzet. Az átlagéletkor húsz éve növekszik és most a legmagasabb hazánkban. SZÜLETNI TÉNYLEG TUDNI KELL Soha nem volt ennyire magas a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon: a nők 78,2 a férfiak pedig 70,9 évet remélhetnek. Igaz, nagyok a különbségek: egy borsodi férfi például 68,3 évre számíthat a születésekor, míg egy budapesti férfi négy évvel többre. A nők Győrben élnek a legtovább, a borsodi férfiakhoz képest 11 évvel hosszabb lehet az életük. Kamarás Ferenc a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) demográfusa azt mondta: a születéskor várható élettartamot három tényező befolyásolja leginkább. Az életmód és életvitel, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és a környezeti tényezők.- Megfigyelhető, hogy a nemek közötti átlagos eltérés folyamatosan csökken - mondta Kamarás Ferenc. - 1994-ben még több mint 9 év volt, ma pedig 7,3 év. Ez amiatt is van, hogy a nők átlagéletkora nem növekedett olyan arányban, mint a férfiaké. Egyrészt, mert a férfiak egy részének megváltozott az egészséghez való viszonya, másrészt, mert a nők egyre „férfiasabb” életet élnek. Nőtt a munkatempó, nőtt a stressz- terhelés a munkahelyeken, de a szabadidőben is. Emelkedik a nők körében a dohányosok, az alkoholfogyasztók aránya is. Igaz, az eddigiek a legjobb hazai adatok, de ha az unió országaihoz képest vizsgáljuk a születéskor várható életkort, még mindig öt év hátrányban vagyunk. Kamarás Ferenc azt mondta: a férfiaknál 77, a nőknél 81 jelenleg az átlagéletkor az unióban, a skandináv és a mediterrán országokban pedig még magasabb. A legjobbaktól persze nagyobb az elmaradás, de a tendencia jó. Az 1900-as években még 18,4 évvel voltunk lemaradva az akkor Európában első Svédországtól. Ma, mindössze 8 év hátrányban vagyunk a legjobb Spanyolországhoz képest. Ha arra gondolunk, hogy az 1900-as években a születéskor várható élettartam 40 év sem volt, csodálatos a fejlődés. Persze, ha arra gondolunk, hogy akkoriban minden negyedik csecsemő még az egy éves kora előtt meghalt és a szülésbe is rengeteg nő belehalt, érzékeljük, hogy a statisztikai adatokon mennyit képes változtatni mindössze néhány tényező. Az, hogy ezek a kockázatok már minimálisak, radikálisan sokat javított a születéskor várható élettartamon. Az ötvenes évekig tendenciájában romlottak, a 60-as évek óta pedig nagyon komoly mértékben javultak a hazai kilátások, az elmúlt húsz évben pedig abszolút európai szintre kerültek, amiben az egészségügyi szűrőprogramok, vagy néhány kritikus betegséggel kapcsolatos ellátás folyamatos fejlődése hatalmas szerepet játszott. Nyugat-Magyarországon és Budapesten az is látványosan érzékelhető, hogy a gazdasági teljesítőképesség mekkora mértékben befolyásolja az életkilátásokat. A főváros II., V., és XII. kerületeiben már az uniós átlagnál is hosszabb ideig élnek az emberek. Mindkét nemre igaz, hogy aki kis településen lakik, az rövidebb életre számíthat. Ugyanakkor a várható élettartam területi különbségei nem változtak hazánkban. Az ország észak-keleti részében folyamatos az elmaradás. A KSH legutolsó felmérése Vérnyomásmérésre várakozó magyarok egy országos egészségügyi szűrőkampányban. Jobban figyelünk? Még soha nem volt ennyire magas a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon. Igaz, a különbségek nagyok, míg Észak-Magyarországon akár az uniós átlag duplájával is el vannak maradva az emberek, Budapest egyes kerületeiben már tovább is élnek, mint az uniós országokban lakók. Fábos Erika AZ OECD-ORSZÁGOKBAN 2011- ben készült egy felmérés, ami azt is kutatta, hogy az emberek mennyire érzik magukat egészségesnek. Ez az önértékelés Szlovákia után nálunk volt a legalacsonyabb. Magyarországon a válaszadók 45 százaléka tartotta az egészségi állapotát jónak, míg például a svájciak között ugyanez az arány 85 százalék volt, az átlag pedig 60 százalék fölötti. „ez azért fontos, mert az életA gyerek és a pénz boldogít egy felmérés eredménye szerint a kínaiak után a magyarok voltak a legelégedetlenebbek az életükkel: egy 10 pontos skálán 4,6 pontos átlag jött ki a válaszok alapján. Ugyanezen érték a skandináv országokban 7 pont volt. Azt is vizsgálták, hogy a különböző társadalmi csoportokban mekkorák ebben az eltérések. Nálunk elég nagyok, míg a skandináv országokban igen kicsik. Vagyis ott egy idős, vagy egy fiatal, egy vállalkozó, vagy éppen egy alkalmi munkás boldogságérzete között nincsenek nagy különbségek. EGY KOPP MÁRIA által végzett, szintén 2011-es kutatásból kiderül, hogy hazánkban a legboldogabbnak a középkorú vállalkozók és a gyermekellátásban részesülő nők mondták magukat. Legkevésbé pedig a nyugdíjas ellátásban részesülők és a leszázalékolt fiatalok vallották boldognak magukat. A lakosság fele elhízott, harmada dohányzik A gfk Hungária a magyar lakosságegészséggel kapcsolatos viselkedését és gondolkodását két évvel ezelőtt elemezte átfogóan. Az egészséggazdasági felméréseinek eredményei szerint 2004 óta egyre romlik a hazai lakosság saját egészségének megítélése. Az adatok azt is megmutatják, hogy Magyarországon sokkal többen tudják azt elméletben, mit is kellene tenniük egészségük érdekében, mint ahányon ezen elgondolások szerint élnek és cselekszenek. így aztán nem csoda, ha a magyarfelnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos, illetve elhízott. A felnőtt lakosság napi átlagban alig tölt többet tíz percnél szabadidős testmozgással és tíz felnőttből hat sem hét közben, sem hét végén nem mozog. A felnőtt férfiak 41, a nők 26 százaléka dohányzik több-kevesebb rendszerességgel, főként a fiatal nők között a dohányzók aránya gyorsan emelkedik. Csupán a dohányzással összefüggően évente 28 ezer ember hal meg az országban. Magas az alkoholisták száma, az OECD-országok között a legmagasabb és a népességjelentős részénél elterjedtek a lelki egészség zavarai. így tehát annak ellenére, hogy két évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségiállapotában, még mindig messze elmarad szinte valameny- nyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól. A leggyakoribb halálokokat jelentő nem fertőző betegségek - a keringési és szívbetegségek, a síroké és a rák - miatti halálozás rátáját tekintve pedig hazánk a legmagasabbak közt van az OECD-országok között. A változtatáshoz többek között új népegészségügyi szűrőprogramok és magasabb szintű egészség- ügyi ellátás kellene, a lakosság egészségi állapota és gazdasági teljesítőképessége ugyanis oda-vissza hat. szerint a halandósági vizsgálatok szinte bármely általános mutatója alapján a legkedvezőbb helyzet Közép-Magyar- országot és Nyugat-Dunán- túlt, míg a legkedvezőtlenebb Észak-Magyarországot és a Dél-Alföldet jellemzi. Boros Julianna, a KSH egészségszociológusa azt mondta: egy idősödő populációban még jobb társadalmi, gazdasági körülmények között is nagyobb a megbetegedések és a halálozások aránya, mint egy fiatalabban. Márpedig az ország észak-keleti részébeh kevesebb a fiatal, ráadásul nem is várható pozitív fordulat, mert mindez csökkenő termékenységgel is párosul. Ez már alapvetően meghatározza a területi különbséget. Ehhez azonban még hozzátartozik, hogy azokban a megyékben a legmagasabb a munkanélküliség és a vezető halálokokhoz köthető betegségekben is ott szenvednek legtöbben, ahogy a gyógyszert fogyasztók aránya is a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön a legmagasabb. Boros Julianna azt mondta: a legfrissebb kutatások alátámasztották, hogy a meglévő társadalmi-gazdasági fejlettségbeli különbségek az egészségi állapot terén is megmutatkoznak. A társadalmi-demográfiai ösz- szetétele és gazdasági teljesítő- képessége szorosan összefügg. Minél nagyobb az egy főre jutó GDP annál magasabb a születéskor várható élettartam. A lakosságot leginkább érintő krónikus betegségek Gerincproblémák 47% Magasvérnyomás 31% Szívbetegség 30% Reuma 27% Allergia 16% Magas koleszterinszint 12% Cukorbetegség 8% A magyarok fele érzi magát egészségesnek minőség és a jóllét igen fontos összetevője az elégedettség - mondta Pálmai Ákos szociológus. - Ez szubjektív dolog, mégis összefüggő valós egészségi állapottal is. Az, aki elégedettnek mondja magát, jobban is érzi magát, többet törődik önmagával és nagyobb eséllyel marad egészséges, mint aki elégedetlen. Mindez a szubjektív boldogságérzettel is összefügg, ami a pszichológiai életminőség legfontosabb mutatója.”
