Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-20 / 92. szám
2013. ÁPRILIS 20., SZOMBAT GAZDASAG 7 Piacot nyerne a borszakma feladat Az újratelepítésre szánja az ágazat az EU-s támogatások zömét A nyugdíjasnak a buszra meg kell venni a minőségi pótjegyet „BURKOLT ÁREMELÉS, Vagy a kedvezményes jeggyel utazók kiszorítása?" - kérdezte írásban a nemzeti fejlesztési minisztert az autóbuszokon bevezetett minőségi pótjegyről a független Molnár Csaba. Németh Lászlóné válaszában leírta, hogy nem árat emeltek, hanem a magasabb komfort és a gyors eljutás, mint többletszolgáltatások többlet díját állapították meg, hasonlóan a vasúti InterCity felárhoz. A díj intézkedés az autóbusz- járatok mintegy 1,5 százalékát érinti, kizárólag azokat, amelyek magasabb minőségi szolgáltatást nyújtanak. Március 15-én 396 országos autó- buszjáratra terjesztették ki a kiegészítő jegyet az érintett Volán-társaságok. Ezek az autóbuszok jellemzően expressz vagy gyors eljutást biztosító járatok, számos esetben a vasúttal párhuzamos szolgáltatást nyújtanak vagy komfortosabb (nagyobb üléstávolságú, dönthető ülésű, légkondicionált) járművekkel közlekednek. A bérlettel rendelkező utasoknak, a 3 éven aluli gyermekeknek és a hadirokkantaknak nem kell kiegészítő jegyet váltaniuk. A pótdíjfizetés kötelezettsége vonatkozik a teljes árú jegyek tulajdonosaira, a kedvezményesen utazókra, így az ingyen utazó 65 év fölötti személyekre is. A kiegészítő jegy a megtett távolsággal arányosan alakul, 100 kilométerig 150 fpfint, majd folyamatosan növekszik, a legmagasabb mértéke 500 kilométer felett 735 forint. A kizárólag kiegészítő jegy váltása mellett igénybe vehető autóbuszjáratok által érintett valamennyi település felár megfizetése nélkül is elérhető egyéb regionális, vagy országos besorolású autóbuszjárattal, vonattal. ■ É. S. A tavaszi munkák késnek, de így is „utolérheti magát” a hazai szőlő, úgy tűnik, mennyiségi problémák sem lesznek idén. Az ágazat további célja mégis a termelés fokozása. Braunmüller Lajos A hazai bortermelés mennyiségi fokozása, és ennek révén belpiacok visszahódítása a borszakma egyik kiemelt célja, ennek érdekében az új telepítéséken van a hangsúly az ágazatban. Idén nem várható mennyiségi kiesés, de az import viszonylagos visszaszorítása érdekében középtávon több bor kellene. „Az elhúzódó tél és a csapadékos, kedvezőtlen időjárás miatt számos tavaszi munkát nem lehetett megkezdeni a szőlőkben, így várható, hogy ezek a feladatok össze fognak torlódni idén” - mondta el a lapunknak Marcinké Ferenc. A Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanácsának küldötte hozzátette: „a sok eső miatt elmaradt munkák a nagyobb területeken kritikus problémát is jelenthetnek, ezért amikor csak lehet dolgozni, akár este is végzik a feladatokat a szőlészetekben.” Marcinké szerint azonban az elhúzódó tél és a szokatlan hideg a szőlőültetvényekben nem okozott komolyabb kárt, és a megkésett tavasz som jelent feltétlenül problémát az idei bor mennyiségét illetően. „A szőlő szempontjából a virágzás és a szüret között eltelt idő a fontosabb tényező. Ha a szokásos tavaszi időjárás helyett hamarosan egy korai meleg, szinte nyárias idő köszönt ránk, akkor nem lesz gond. Ebben az esetben ugyanis bár a szőlő később kezd el fejlődni, a folyamat gyorsabb lesz, a virágzásig utoléri magát.” A mennyiség miatt már csak azért sem aggódnak a hazai borászok, mert a jelentős mennyiségű őszi és téli, valamint az idén tavasszal hullott csapadék miatt a talaj nedvességtartalma megfelelő. A szőlő mély gyökérzete révén még enyhébb aszályt is át tud vészelni idén. Az idehaza megtermelt bor mennyiségének növelése már középtávon cél. „A magasabb árfekvésű borok forgalma belföldön 30-35 százalékkal Van pénz marketingre A nemzeti Bormarketing Program keretében elkészült a magyar borok egységes megjelenésének keretet biztosító új arculat, amellyel a Magyar Turizmus Zrt. a magyar borok piacra jutását és értékesítését kívánja támogatni - közölte a cég honlapján. esett vissza, ezért felmerült az igény az árban könnyebben elérhető kategóriák iránt. Ezt a behozatal pótolja, mára Magyarország több bort vesz, mint amennyit elad, vagyis nettó importőrök lettünk” - fogalmaz Marcinké. Az import döntő része Olaszországból érkezik. A küldött hozzátette: „alkalmazkodni kell a vásárlóerőhöz, és növelni kell az idehaza megtermelt mennyiséget. Arra törekszünk, hogy a belpiacot hazai borászatok lássák el. Ennek érdekében a főbb szakmai szervezetek , olololiib 29V1 i ar-‘ lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a napokban egy szakmai konferencián kijelentette: a bormarketingnem pénzkérdés, a szükséges források rendelkezésre állnak. Lázár János hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a borászatok támogatása mellett. részvételével a szakma úgy döntött, hogy a uniós támogatást, vagyis a nemzeti boríték erre a célra felhasználható részének legnagyobb hányadát szerkezetátalakításra, újratelepítésre szánják. Ezzel növelhető lesz az itthon megtermelhető mennyiség” - tette hozzá Marcinkó Ferenc. „A csúcsborok kategóriájában már jók a magyar borászatok, elsősorban azért, mert az elmúlt években a technológiai fejlesztéseket nagyon okosan hajtották végre. Mo6t az ültetvényalapot kellene fejleszteni, több szőlő, és nagyobb meny- nyiségű bor a cél” - vélekedik Kocsié László. A Pannon Egyetem-fteorgikon Kar Kertészeti Tanszékének vezetője lapunknak hozzátette: „A nagyobb mennyiség révén az egységnyi előállítási ár is kedvezőbb lehet. Magyarország nem tudna versenyezni a külpiacokon, de a hazai piac ellátása, és a már meglévő exportpiacok javítása reális cél lehet” - jelentette ki Kocsis László. Hátrasorolhatják a károsultat iszapom lés Hiába pereltek, mivel felszámoljak a Mai Zrt-t A kárenyhítést az állam önként vállalta. Egyre kevesebb a remény ELBUKHATJÁK KÁRTÉRÍTÉSI igényüket az iszapkatasztrófa azon károsultjai, akik nem igényelték az állami kárenyhítést, hanem a már felszámolás alá kerülő Mai Zrt.-t perelték - derül ki a belügyminiszter válaszából. Pintér Sándor közölte, azok a károsultak, akik a károkozóval szembeni igény érvényesítésben bízva nem igényelték az állami kárenyhítést, vállalta annak kockázatát, hogy kárigénye a károkozó csődvagyonán túli mértékben nem lesz érvényesíthető. A károsultak követelései csak a csődtörvény szerinti kielégítési rangsor és hányad figyelembe vételével lesznek kielégíthetők, lehet, hogy csak több év múlva. A csődtörvény különbséget tesz a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül, illetve a 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett hitelezői követelések között. A Mai Zrt. felszámolásának közzététele 2013. február 27-én történt, az első követelés-érvényesítési határidő tehát lejárt. Az ezt követően benyújtott hitelezői igények már csak hátrasorolt követelésként elégíthetők ki. Pintér Jávor Benedek kérdésére válaszolt. A független honatya sérelmezte, hogy sokan nem tudják kifizetni a kolon- tári károsultak közül a követelés nyilvántartásba vételéért követelésük tőkeösszegének 1 százalékát, legalább 5000 és legfeljebb 200 ezer forintot. Jávor kifogásolta az eljárást, mivel az állam a katasztrófa óta közreműködött a cég irányításában, és maga a felszámoló is állami szervezet. Pintér azt is közölte, a katasztrófa kapcsán állami kártalanítási kötelezettség nem állt fenn, mivel a károkozó ismert volt. A kárenyhítést az állam önként vállalta, pénzbeli és újjáépítési segítséget nyújtott a károsultaknak, és lehetőséget adott arra, hogy megóvják magukat a károkozó ipari cég felszámolási eljárásának terheitől, a kártérítési igényérvényesítési és felszámolási eljárások időbeli, jogi és pénzügyi kockázataitól ■ É. S. JÓ TANÁCS Térítsék meg az útiköltségem! JAVÍTÁSI IDŐ Olvasónk faliórát vásárolt egy üzletben, amely a lakóhelyétől távol eső városban van. A termék elromlott, visszavitte, és azt a választ kapta, hogy két-három hét múlva javítják meg. Az úr kifogásolja, hogy tekintélyes útiköltséget kell rászánnia az új órára. kellemetlen, ha egy új termékről kiderül, hogy rosz- szul működik. Az is igaz, hogy a javítási idő relatíve hosszú, hiszen a fogyasztó- védelmi törvény szerint annak mintegy 15 napnak kell lennie. De sajnos ebbe a két-három hét még éppen belefér. Pontos határidőt ugyanis a jogszabály nem ír elő, és előfordulhat, a javításhoz szükséges alkatrészre az üzletnek is várnia kell. azt, hogy az úrnak a javítás végett számolnia kell az útiköltséggel is, a törvény nem orvosolhatja. Ha meg akarja javíttatni az órát, ide-oda kell utazgatnia. A bosszan- kodás, amit szintén említ, ugyancsak nem forintosít- ható. Kivéve persze, ha meg tud állapodni valamilyen kártérítésben a kereskedővel, ám ez a kereskedő döntési jogköre. olvasónk csak a saját bosz- szúságát fokozta azzal, hogy mérgében hazavitte a rossz terméket, és az már több „Úját késik. Ez két hete történt - azóta talán már meg is javították volna a szerkezetet. a jótállás jogával élve a vásárló mégis visszaviheti az órát a kereskedőhöz javításra. A jogszabály szerint ugyanis a tartós fogyasztási cikkeket, ha rosszak, a forgalmazónak vagy meg kell javítania, vagy ha ez nem lehetséges, egy ugyanolyan jót adni helyettük. Amennyiben ez sem járható út, a kereskedő köteles visszaadni a pénzt. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Orbán és az EU: van, amiben engedhetünk Orbán Viktor kormányfő a közrádióban közölte: Barroso európai bizottsági elnöknek az alkotmánymódosítást érintő felvetései közül a költség- vetési hiányfék ügyében nem hátrál meg a magyar kabinet. A kampánykiadások korlátok közé szorításáról Barroso azt mondja, európai ügy is, érinti az EP-választásokat, ezért meg kell vizsgálni - idézte Orbán. - Szívesen teszünk kivételt, hogy ne vonatkozzanak az EP-választásokra. Ha a bírósági ügyek között vannak EU-s ügyek is, és azt kéri az EU, ne legyenek áthelyezhetőek, akkor mi erre is adunk megoldást, mondta Orbán. ■
