Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-03 / 77. szám

2013. ÁPRILIS 3., SZERDA 4 11 Alkoholmámon józanodásra ott a vasárnap nagyivás Mértéket nem ismerő fiatalok; a tizenévesek már egyre nagyobb számban érintettek DÉL-DUNÁNTÚL A középisko­lások jelentős része már túl van az első nagy berú- gáson. Sőt, a másodikon és a harmadikon is. Fülöp Zoltán Nem festenek biztató jövőké­pet azok az adatok, amelyek a magyar fiatalok nagyivását vizsgálják. (Nagyivásnak azt nevezzük, ha valaki egy alka­lommal legalább öt egységnyi alkoholt fogyaszt ségnek minősül egy korsó sör, egy pohár bor vagy egy rövidital.) A kutatások szerint a 16 éves fiúk 47, a lányok 36 száza­léka fogyasztott legalább egy­szer jelentős mennyiségű al­koholt az adatfelvételt megelő­ző harminc napon belül. Be­szédes, hogy 2002-ben ez a szám még csak 12, illetve 10 százalék volt - azaz a korábbi értékek brutálisan megemel­kedtek. Sikerült beszélnünk erről több középiskolással is - a mi rögtönzött kutatásunk még el­keserítőbb százalékos arányt egy egy­Megnégyszere- ződött a nagyivó fiatalok száma az elmúlt tíz év­ben mutat, hiszen tízből heten számoltak be legalább egy „filmszakadásos” részegség­ről. Ahogy elmondták, szinte mindig van mit ünnepelni, le­gyen az a félév lezárása, a je­lentkezési lap postára adása, vagy éppen egy születésnap.- És ha buli van, akkor buli van: nem áll meg senki két po­hár bornál, vagy három dobo­zos sörnél - tette hozzá egyi­k-ük. - Józanodásra mindig ott van a vasárnap.- A fő gond az, hogy míg a drogstratégia folyamatosan a közbeszéd tár­gya, és minden kormányzat gon­dolkodik vala­miféle megoldás­ban, addig az al­koholizmusról nem szokás beszélni - nyi­latkozta dr. Szemelyácz Já­nos addiktológus, az IN­DÍT Közalapítvány elnöke. - Persze nem újdonság az, hogy tizenévesként jön el az első nagy berúgás ideje - az viszont már aggasztóbb, hogy egyre többen nem állnak meg itt: jön a második, a harma­dik, aztán pedig a buli kötele­ző velejárója lesz a totális le- részegedés. „És ha buli van, akkor buli van: nem áll meg senki két pohár bornál’ Népszerű a boros kóla egy friss felmérés szerint a ti­zenkét éves lányok nagyjából egyharmada, a fiúknak pedig negyvennégy százaléka fo­gyasztott már alkoholt - tizen­hét éves korra ez a szám mind­két nemnél kilencven százalék­ra ugrik fel. A kutatás szerint ebben a korban a lányok több mint fele, a fiúk közel háromne­gyede volt már legalább kétszer részeg. A fiúk napi és heti fo­gyasztását tekintve a sör szere­pelt az első helyen, ezt követi a bor, a boros kóla és pezsgő, majd harmadik helyen a rövid italok. Lányoknál első helyen a boros kóla, a bor, és a pezsgő áll, ezt követően a rövid italok, majd harmadik helyen a sör. A családi hatás erős bár roppant nehéz megmon­dani, hogy hány alkoholista él ma Magyarországon, több kuta­tás is úgy becsüli, hogy hazánk­ban 7-800 ezer alkoholfüggő van. Magyarországon évente körülbelül 30 ezer ember veszíti el az életét alkoholmérgezés, túlzott alkoholfogyasztás, illet­ve alkoholos befolyásoltságból eredő baleset miatt. Az alkohol- fogyasztás leggyakoribb áldoza­tai a fiatalabbak, italozási szo­kásaik pedig szoros összefüg­gésben állnak a családi környe­zettel: több kutatás bizonyítja, hogy az alkoholisták gyerekei­nél a kialakulás kockázata öt­ször nagyobb, mint a „normá­lis" családokban. Alkoholjárat: hamarosan érkezhet a pálinka sokan nagy örömmel fogadták, amikor Orbán Viktor kormánya bizonyos keretek között lehetővé tette az otthoni pálinkafőzést - az alkoholfogyasztással vagy -függőséggel foglalkozó szakér­tők azonban inkább egyként fel­szisszentek. A házi pálinkafő­zés megengedése ugyanis nem csak legitimálja ezt a tömény italt, hanem - sajátos módon - támogatnivaló elfoglaltság kö­rébe is sorolja annak főzését, s ennél fogva burkoltan ajánlja is a fogyasztását. A fentiek fényé­ben előfordulhat, hogy a jövő­ben az egészen fiatalok az alko­holtartalmú italok közül a pá­linkával ismerkednek meg lege­lőször. Postánkból: sorra került a szemétdíj csökkentése is sorra került a szemétszállítási díjak július l-jétől 10 százalékos csökkentése, ez jó hír. július íjéig van még idő bőven, elég lenne az egész szemétszállítási rendszert átvilágítani, hogy annak műszaki állapota, szállítási szervezettsége, ingatlantulajdonosokkal való kapcsolata a mai kornak egyálta­lán megfelel-e. A kiszámlázott költségek arányban állnak-e az el­szállított mennyiséggel? A szolg- háltató az önkormányzattal egyez­kedhet a lakosság feje fölött. A vil­lanynál, gáznál, víznél mindenütt szerződést kötöttek a fogyasztóval, akik a tényleges fo­gyasztás után. fizet­nek. persze ne tegye­nek minden kukára mérőórát, de a szol­gáltató alkalmazhat­na üzletkötőt, aki felkeresi a meg­rendelőt. Jelenleg a szemétszállítá­si díj kiszámítása igazságtalan és sok esetben nem veszi figyelembe az illető szociális helyzetét sem. Sok olyan tulajdonos van, aki öre­gen magára maradt, betegen nem tud magáról gondoskodni, de hiá­ba üres a kukája, olyan szolgálta­tásért kell fizetni, amit nem vesz igénybe. Pedig neki az is kérdés már a hónap elejére kenyeret ve­gyen, vagy gyógyszert? A szolgáltató 2012. évi utolsó ne­gyedéves díjszámlájából idézek: A ki nem egyenlített számlák miatti hátralék adók módjára behajtha­tó köztartozás, és az önkormány­zati adóhatóság hajtja be. Ez nem lakosságbarát. Az önkormányzat nem része és beosztottja a szolgál­tatónak, a tartozásokat hajtsa be a szolgáltató. öt éve, hogy Balatonlellén 60 lite­res kukákat alkalmaznak Ez idő­ben TV, rádió, újság is foglalkozott azzal, hogy Siófokon az ingatlan- tulajdonosok kifogásolták a 60 li­teres kukák helyett 50 literes ku­kákat kaptak fizetés ellenében. A szolgáltató a panaszokat jogos­nak tartotta és megígérte, hogy kárigényüket rendezi. Valószínű, hogy ezt megtették, mert további panasz­ról nem hallottam. Én a szolgáltató bog­iári kirendeltségénél vettem egy 50 literes kukát, majd vártam, hogy nálunk is sor kerül a különbözet kifizetésé­re. De nem hogy nem fizették ki a különbözeiét, még a szemét elszál­lítási díjat is 60 liter költséggel ter­helték négy éven át 2012 évi sze- métdíjszámítás alapján a 60 literes kukára 20.563 forintot kellett fizet­ni, az 50 literesre csak 17.135forint lett volna. Az évi túlfizetés 3427fo­rint, négy év alatt 13.708forint Azt javaslom a kormánynak, hogy ahol ilyen elszámolási hibák van­nak, ott előbb ezeket szüntessék meg, és utána vezessék be a 10 szá­zalékos csökkentést somodori István , Balatonlelle ■ A szemétszállítá­si dij kiszámítá­sa ma még igaz­oAgrtft.1n.il HIRDETÉS /-----------------------;------------\ r~\ Ma ünnepli a Ezen a felületen Ön is köszöntheti születésnapját szeretteit! BODÓ JÁNOS/ y kaposvári lakos. \ Ez alkalomból erőt, egészséget \ és hosszú, boldog életet kíván: felesége, sógora, lányai, .. [nyeles unokái ' J Pénzintézet kitüntetett figyelemben közösen, partnerként Szigetvár ismét Somogy megye része lett UMU Dr. Kiss Endre állami kitüntetést kapott. Fotónkon a kaposvári fiók kulcsával Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyviszló, Somogyhatvan, Ibafa a bölcsői az idén 55 éves Szigetvári Takaréknak. Ennek a dél-zselici kötődésnek is kö­szönhető, hogy 2013. év ele­jén új fiókot nyitott Somogyor- szág fővárosában, a kaposvári CORSO bevásárlóközpontban. A Szigetvári Takarék elnöke­ként dr. Kiss Endre a március 15-ei állami ünnep alkalmával a Magyar Érdemrend Lovagke­reszt (polgári tagozat) kitünte­tését vehette át Áder János köz- társasági elnöktől. A kitünte­tést a társadalmi felelősségvál­lalásért, a helyi közösség építé­sében és a takarékszövetkezeti szektor fejlődésében vállalt ál­dozatos munkájáért kapta.- Hajói értelmezem, a kitünte­tést az életművéért kapta. Mit gondol, miért éppen most?- Bennemfel semmerült, hogy a munkásságom révén ilyen ma­gas kitüntetésben részesülhe­tek. Csak a munkámat végez­tem minden nap. A kitüntetést nem tudom és nem is szabad el­választani a Szigetvári Takarék­tól. Az elmúlt fél-egy évben volt a leglátványosabb megmutat­kozása növekedési stratégiánk­nak: egyesültünk a Balatonföld- vár és Vidéke Takarékszövetke­zettel, illetve három nagyváros­ban: Kaposváron, Baján és Pé­csett fiókot nyitottunk. Mindez tudatos munka eredménye, meg kellett teremteni a megfelelő hátterét, ezért ki kell emelnem a korábbi esztendők munkáját is. Egyébként az 1990-es évek második felében sorozatban nö­vekedtünk évi 40-50 százalé­kot, de ez ma nem lehetséges.- Mi köti Önt, illetve a Szigetvári Takarékot Somogy megyéhez?- Régóta versenyzik a kapos­vári, somogyi térség is a Dél-du­nántúli régió vezető pozíciójá­ért, egyre több területet hódít el a szomszédvártól, illetve a kis- és középvállalkozói (KKV) szektor is nagyon megerősödött az elmúlt évtizedekben. A Bala- tonföldvár és Vidéke Takarék- szövetkezettel történő egyesülé­sünk volt az utolsó lökés, hogy ügyfeleink hívószavának meg­felelően Somogybán is megje­lenjünk. Innen értelemszerű volt a kaposvári jelenlét is, hidat képezve balatoni és baranyai fi­ókjaink között. Ma már több, mint egy hónapja üzemel fió­kunk az egyik nagy kaposyári bevásárlóközpontban, amit Szi­ta Károly polgármesterrel közö­sen avattunk fel. Célunk, hogy 55 éves működésünk során fel­halmozott tudásunkat megoszt­hassuk a térségben élőkkel, szem előtt tartva legfőbb érté­keinket: a rugalmasságot, vál- lalkQzás központúságunkat és a közös érdekek mentén felépü­lő partneri, közvetlen kapcsola­tot ügyfeleinkkel.- A kitüntetést a Takarékszövet­kezeti szektor fejlődésében való vezető részvételéért kapta.- Ha a szektorról beszélek, akkor egyben az integrációról beszélek. Az integrációt 105 Ta­karék alkotja, amelyek folya­matosan fejlődnek, és egyre több közös szolgáltatással lép­nek fel a piacon, most már egy­re többen egy nagybankként te­kintenek rájuk. S kiváltképp a TAKARÉKPONT lógó alatt tö­mörült 23 takarék már keres­kedelmi banknak is beillik. En­nek akarunk a továbbiakban is megfelelve, hatékony és egy­ben emberi alternatívát nyújta­ni helyben: partnereink a ke­reskedelmi bankokhoz hason­ló termékpalettánkról választ­hatnak, amelyen megtalálható­ak a szektorra jellemző egyedi gyöngyszemek is, mint például a Gazdakártya. Míg a gazdasá­gi válságra reagálva több nagy bank szabad szemmel is jól lát­hatóan szűkíti fiókhálózatát és bizonyos piaci szegmensekben működési aktivitását, addig az évek alatt megerősödött Taka­rékszövetkezetek, a nehéz gaz­dasági helyzet ellenére tovább­ra is aktívan jelen vannak a vi­dék életében, és az integráció­nak is köszönhetően folyamato­san bővülő versenyképes szol­gáltatásokkal állnak a lakos­ság és a vállalkozások rendel­kezésére. Nagyon hálás vagyok, hogy ennek az integrációnak a társadalmi elnöki tisztségét két ízben, 1995-98 illetve 2004-07 között is betölthettem.- Társadalmi szerepvállalását Is méltatta a köztársasági elnök.- Helyi pénzintézetként min­dig érzékenyen figyelünk a tár­sadalmat foglalkoztató kérdé­sekre, elkötelezett célunk a ta­karékszövetkezeti alapértékek megtartása, a hagyományok és helyi értékek megőrzése annak érdekében, hogy értékes tarta­lommal tölthessük meg és büsz­kén hangoztassuk a „közösen, partnerként” és a „felelős ma­gyar bank” jelmondatokat. Ér­zékenyek vagyunk a körülöt­tünk történő eseményekre, se­gítő tevékenységünk sokszínű. Fontos számunkra a helyi kul­túra, azon belül is a előadómű­vészet, a feltörekvő ifjú alkotók támogatása. Emellett kiemelten figyelünk az oktatásra, különös tekintettel a fiatalok pénzügyi kultúrának fejlesztésére és tá­mogatjuk az egészségvédelmet, a szabadidő- és sporttevékeny­séget is. Mindezen kíyül kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetűek, esetleg egészség- ügyi problémákkal küszködő rászorulók, s az őket segítő szer­vezetek támogatására. Emel­lett munkánk során előtérbe he­lyeztük a környezettudatos gon­dolkodást és működést, ügyfele­ink figyelmét „zöld” banki ter­mékeink felé irányítjuk. MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
Thumbnails
Contents